Pénzügy

A kereskedõket is megosztja a vasárnapi nyitva tartás

admin
admin

2011. 09. 14. 14:09

Nem a kereskedelmi szektorban jön létre a tervezett egymillió új munkahely – derül ki egy felmérésbõl. Új üzlet nyitását a következõ években a válaszadók egy hatodánál is kevesebb cég tervezi, a szektor gazdasági és HR-vezetõi pedig igen megosztottak a vasárnapi nyitva tartás kérdésében.

„A következõ években a kereskedelemmel foglalkozó cégek túlnyomó többsége nem lát lehetõséget tevékenységének bõvítésére: új üzlet nyitását mindössze 15 százalékuk tervezi, miközben hat százalék egyenesen üzletbezárásban gondolkodik. A válság által leginkább érintett ágazatban, a gépjármû-kereskedelemben minden hatodik cég további leépítésekben gondolkodik” – vázol nem túl biztató képet Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.

A várakozásokkal ellentétben a munkáltatók nem állítják egységesen, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozása egyértelmûen csökkentené a szektorban foglalkoztatottak számát. Pontosan ugyanannyian vannak azok is, akik szerint érdemben nem lenne hatással az alkalmazottak létszámára a tanulmány lezárásakor még meg sem tárgyalt törvény.

A cégek többsége immár alkalmazza a munkaidõkeretet, amely szerintük költségcsökkentést jelent, és emellett a rugalmas foglalkoztatást is lehetõvé teszi. Azoknak a vállalkozásoknak a 8 százaléka, amelyek élnek ezzel a lehetõséggel, heti vagy kétheti munkaidõkeretet alkalmaz. A heti munkaidõ-keretes foglalkoztatás esetén számos olyan, a munkáltató számára rugalmas munkaidõ-beosztást lehetõvé tevõ intézkedést zár ki, mint amilyen például a pihenõnapok összevont kiadása, a heti munkaidõre vonatkozó szabályok keret átlagában történõ érvényesítése. A kereskedelmi szektorra is olykor jellemzõ szezonalitás sokszor akár két-, három- vagy akár négyhavi munkaidõkeret alkalmazását teszi optimálissá.

Határozott idejû szerzõdések, diákmunkások

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidõs mellett a határozott idejû munkaszerzõdések kötése a legelterjedtebb a szektorban, de jellemzõ az iskolaszövetkezeteken vagy munkaerõ-kölcsönzõ cégeken keresztül történõ foglalkoztatás is.

„A kereskedelmi szektor volt az egyik fõ haszonélvezõje annak a törvénymódosításnak, amely augusztus elsejétõl rendezte az iskolaszövetkezeteken keresztül folytatott foglalkoztatás problémáit. A válaszok alapján ugyanis egyértelmû, hogy ezt megelõzõen sok cég számíthatott munkaügyi bírságra amiatt, mert ezt a foglalkoztatási formát a munkaügyi ellenõrök színlelt szerzõdéssel zajló munkaerõ-kölcsönzésnek minõsítették” – világít rá Máriás Attila

A munkaügyi szabályozás elfogadott és tervezett változtatásai kapcsán a válaszadók 78 százaléka tartja jónak az irányt. Minden harmadik megkérdezett egyszerûsítené a jelenlegi pótlékolási rendszert és a pihenõidõ szabályozását, tízbõl egy cég képviselõje eltörölné a garantált bérminimum intézményét is. A szabadság pénzbeni megváltását 60 százalékuk szeretné lehetõvé tenni. Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszûnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal a foglalkoztatók legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni – derült ki a Munkaügyi helyzetkép a kereskedelemben 2011. elnevezésû kutatásból, amelyben 200 cég vett részt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.