Az Országgyűlés elé terjesztett jövő évi, az élelmiszerpiacot érintő adóváltoztatási javaslat visszavonását kéri az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), mivel a benne lévő, a kereskedelmi szereplőkre terhelt díj meghaladhatja a 20 milliárd forintot is – közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
Az élelmiszertörvény 2012 óta felügyeleti díj megfizetését írja elő az élelmiszer-gazdaság valamennyi szereplője, a termelő, a feldolgozó, a nagykereskedő és a kiskereskedő részére is, hogy hozzájáruljanak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladatai ellátásához.
Az adó mértéke jelenleg egységesen az előző évi nettó árbevétel jövedéki és népegészségügyi termékadó nélküli részének 0,1 százaléka. Az új javaslat szerint azonban sávos lenne az adózás. Ami a kereskedők közül a legkisebbeknek kedvezne – erősítette meg megkeresésünkre a szövetség főtitkára, Vámos Gyürgy. Ez jellemzően a néhány fős boltokat érintheti. Évi 50 milliárd forintos árbevételig maradna a 0,1 százalékos adó. Efölött viszont jókora tehernövekedés lenne, hiszen a jelenlegi adó tíz-hatvanszorosát szednék be.
A szövetség szerint a tervezett díjemelés olyan súlyú terhet róna az élelmiszerpiac egészére, amely veszélyeztetné az élelmiszer-gazdaság fejlesztését és a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését.
Az OKSZ úgy véli, a magyar élelmiszerpiac a jelenlegi felügyeleti díj mértékén felül további terhet nem tud elviselni. A javaslat az élelmiszerek drágulásához vezetne.
A legtöbbet a Tesco fizetheti
Tavaly a Tesco forgalma a legmagasabb adósáv több mint a duplája volt, a múlt évi bevétel alapján a cégnek egyedül 25,5 milliárd forintot kell megfizetni, míg a Spar megúszhatja 12 milliárddal – számolt utána a vg.hu. Versenyelőnyt, akárcsak annak idején a kereskedelmi különadónál azok a cégek élvezhetnek, ahol a hálózat lazább szervezésű, franchise jellegű, mint például a CBA-nál és a Coopnál.
S ha már itt tartunk, a felemelt adó magasabb, mint emnnyi annak idején a kereskedelmi különadó volt. Hiszen akkor az adó mértéke az 500 millió forintot meghaladó, de a 30 milliárd forintot el nem érő árbevételrészre 0,1 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de a 100 milliárd forintot el nem érő árbevételrész után 0,4 százalék, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel-részre pedig 2,5 százalék volt. És arra azt mondta Brüsszel, hogy igen erősen progresszív, valamint diszkriminatív…
