A kormány már készíti az újabb adósmentő csomagot a devizahiteleseknek. Ehhez alapul veszik a Kúria hétfői döntését, amely szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis az, hogy a bankok más árfolyamon folyósították a devizahiteleket, illetve más árfolyamon számoltak a törlesztéskor. A testület azt is kimondta, hogy az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú szerződésmódosítások is problémásak lehetnek, amennyiben az ügyfeleket nem tájékoztatták szerződéskötéskor megfelelően.
Közben ki törődik a bajbajutott forinthitelesekkel? Pedig sokan vannak: az MNB adatai szerint tavaly csaknem 600 ezer forinthitelt nem tudtak fizetni 90 napon túl. A támogatott lakáshiteleknél a legjobb a helyzet, ott mindössze 4 százalékos az ilyen késés, de a nem támogatott lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél már 15 százalékos a problémás szerződések aránya.
Mentőcsomag forinthiteleseknek?
De nem csak az a kérdés, hogy mi lesz velük, az talán még izgalmasabb, hogy akik most vesznek fel forinthitelt,azok vajon tudják-e ennek kockázatait? Vagy nekik lesz majd egy újabb, immár forinthiteleseket mentő csomag? – teszi fel a kérdést a Pénzkérdés blog.
A pénzügyi blog eljátszik a gondolattal, hogy mi lesz a forinthitelesekkel például akkor, ha jön egy újabb pénzügyi krach, gazdasági recesszió. Pedig ezt vizionálja több neves közgazdász is. Ha pedig kitör a vihar, ha a befektetők jó hangulata elpárolog, akkor Magyarország az elsők között lesz, ahonnan eltűnik a pénz, a likviditás. A jegybank ilyen helyzetben nem egyszerűen leáll az alapkamat csökkentésével – amire túl nagy tér már egyébként sincs – hanem ha kell, akár radikális emelésről is dönthet. Volt ilyenre már példa, hiszen a 2003. január végi 6,5 százalékról kicsit több mint egy év alatt 12,5 százalékra nőtt az alapkamat, de 2006. június és 2008. október vége között is csaknem megduplázódott, pontosabban 6,25 százalékról 11,5 százalékra nőtt.
Kamatfüggvény
Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír. Ezért aztán a forinthitelek kamatai többségében követik az alapkamat változásait, hogy milyen gyorsan, az attól függ, az adott hitelszerződés havi, negyedéves vagy éves kiigazításról szól.
Ez az összefüggés mostanában éppenséggel előnyös az adósok számára, hiszen az alapkamat egy százalékos csökkentése 7,5 százalékkal csökkentheti egy 20 éves futamidejű hitel törlesztőjét. Vagyis a 2011 végétől folyamatos alapkamat-csökkentésnek (-4,6 százalék) köszönhetően két év alatt 34 százalékkal is mérséklődhetett egy 20 éves futamidejű forinthitel törlesztője. Persze az állami kamattámogatású hiteleknél az adós nem tapasztal ekkora változást, ott az állam nyer elsősorban, mert kisebb támogatást kell adnia.
De ugyanez fordítva is igaz, vagyis ha valaki most vesz fel forinthitelt, akkor egy radikális kamatnövelés repítheti a havi törlesztőket is. És akkor megint ott vagyunk, mint most a devizahitelek esetében: vajon az emberek tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal, amikor kölcsönt vesznek fel – kérdezi a blogger.
