Pénzügy

Sok pénzbe kerülhet az álláskeresés

admin
admin

2011. 04. 18. 06:25

Akik vezetők voltak, és elveszítették a munkájukat, tavaly gyakorlatilag nem tudtak újra elhelyezkedni – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője. Ha mégis sikerült valamilyen állást találniuk, akkor 1-2 hónap múlva újra az utcára kerültek. Ám az alacsonyabb beosztásban dolgozóknak is igen hosszadalmas az álláskeresés, sokszor hónapokig tart.

Ám nemcsak a vállalati hierarchiában betöltött hely, hanem az életkor, a személyiség, illetve a szakterület, a lakhely is hatással lehet az álláskeresési időre, sőt a karrier-tanácsadó szerint jókora szerencse is kell ahhoz, hogy valaki néhány hét alatt munkát kapjon. Minél idősebb valaki, annál tovább tart az álláskeresés, de azokon a területeken, ahol hiány tapasztalható a jó szakemberekből, hamarabb elhelyezkedhetnek az emberek, így például egy fiatal mérnök sokkal kelendőbb, mint egy kevésbé kelendő végzettségű, vagy épp képzetlen ember – tette hozzá.

Juhos Andrea két extrém példát említett: az egyik ügyfelüknek csak két hét kellett az elhelyezkedéshez, egy másiknak viszont két év alatt sem sikerült újra munkába állnia. Az utóbbinál az lehetett a gond, hogy az előző munkahelyén másfél évtizedig dolgozott kereskedelmi igazgatóként, és kissé „belegyökeresedett” a szervezetbe, illetve a személyisége is merőben más, mint amilyet egy sales-estől napjainkban elvárnak a munkaadók.

Megviseli a pénztárcát az álláskeresés

Érdemes „térképet” készíteni az álláskeresés várható költségeiről: a telefon, internet díja mellett az utazási költséget is bele kell kalkulálnunk, de azt is, hogy a munkakeresés közben élnünk is kell valamiből – tanácsolja Herczku Mónika, a Profession.hu karrier-tanácsadója. Ha valaki már régóta nem talál munkát, akkor előnyös lehet az előfizetéses telefon átalakítása feltöltőkártyássá, hiszen akkor csak annyit költ telefonra, amennyit előre kifizetett.

Egy-másfél éve álláskeresők

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) márciusi tájékoztatója szerint a regisztrált munkanélküliek- nek a negyede – 174 ezer ember – tartósan álláskereső, átlagosan 341 napja szerepelnek a nyilvántartásban. Ezeknek a munkanélkülieknek az 58 százaléka már több mint egy éve nem talál munkát.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont a munkanélküliek több mint fele egy éve vagy annál régebben nem talál állást, az álláskeresés átlagos időtartama 18,3 hónap.

Az álláskeresőnek ezeken túl szüksége van például egy normális ruhára, cipőre, a hölgyeknek érdemes beruházni kozmetikára, fodrászra, hogy jó benyomást tegyenek a munkaadó képviselőjére – vélekedett Juhos Andrea, aki szerint emellett nagyon fontos a netwoking, azaz a kapcsolatok „ápolása” is. Ez pedig pénzbe kerülhet: ha valakitől szívességet kérünk, akkor a személyes találkozás nagyon fontos, és illik meghívni az illetőt egy kávéra vagy akár ebédre is.

A DBM Magyarországnál azt szokták tanácsolni a hozzájuk forduló álláskeresőknek, hogy vegyenek részt szakmai rendezvényeken, konferenciákon. A kapcsolatépítésnek ezek nagyon jó színterei, és a szünetekben az informális beszélgetéseken megismerkedhetünk a potenciális munkaadókkal. Ezek a rendezvények egy jövedelem nélküli személy számára sokszor elég drágák lehetnek, több tízezer forintnál kezdődik a részvételi díjuk. Emellett hasznos lehet megvásárolni a szakmai folyóiratokat – vagy beiratkozni egy könyvtárba, ahol elolvashatjuk ezeket. Ez utóbbi megoldás akkor is előnyös, ha nincs otthon internetelérésünk, hiszen ott erre is lehetőség van.

Ha pedig egy álláskereső a közszférában szeretne elhelyezkedni, akkor a pályázat benyújtásának feltétele az erkölcsi bizonyítvány. Az igényléséhez szükséges nyomtatvány is pénzbe kerül, és a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért fizetendő 3100 forint „igazgatási szolgáltatási díjon” felül további 1300 forint „sürgősségi díjat” kell fizetni, ha nyolc napnál hamarabb szükségünk lesz az iratra.

Mit támogatnak?

A foglakoztatási hivatal már lassan két évtizede minden megyében működtet úgynevezett Álláskereső Klubokat, ahol a konkrét álláskereséshez helyiséget, újságokat, cégjegyzéket, internetet, szakirodalmat, fénymásolási lehetőséget és telefonvonalat biztosítanak, teljesen ingyenesen a regisztrált munkanélkülieknek (a klubok listája itt olvasható).

Az álláskereső részére a munkahelykeresés, a munkaügyi központhoz történő oda-visszautazás, illetve a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges út költségét megtéríti az állam, ám csak akkor, ha ehhez helyközi tömegközlekedési eszközt kell igénybe vennie. A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó kirendeltségen történik – áll az NFSZ honlapján. (Régebben másféle utazási támogatás is járt az álláskeresőknek: a ’90-es évek elején néhány nagyobb városban igényelhettek félárú bérletet a helyi tömegközlekedésre.)

Kevesebb ideig jár majd a segély

Az állásukat elvesztett emberek jelenleg álláskeresési járadékot, majd álláskeresési segélyt kaphatnak, ha a munkaügyi központ regisztrált álláskeresőként nyilvántartásába vette őket. Ennek hossza a munkában eltöltött időtől függ, de legfeljebb 3+6 hónapig tarthat. Az első 90 napban a juttatás – a korábbi fizetéstől függően 46 800 és 93 600 forint között lehet, a harmadik hónap után viszont már nem haladhatja meg a 46 800 forintot. Ahogy erről az fn.hu is írt: ez utóbbi összeg nem éri el a létminimum 60 százalékát sem.

Ezt a rendszert megváltoztatja 2012-től a kormány. Magyarországon minden munkanélküliséggel kapcsolatos juttatás 90 napra jár majd, mivel a jelenleg érvényben lévő munkakereséssel és állástalansággal összekapcsolódó járandóságok nem ösztönzik a visszatérést a munkaerő-piacra – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán. Így tehát a munkanélküliség első hónapjában a korábbi fizetés 90, a másodikban 80, míg a harmadik hónapban a 70 százalékát kapja meg az álláskereső – vagyis nem fogják a minimálbér 120 százalékánál maximalizálni a járadékot.

Más bevételekre is számíthatunk

Ha megfelelünk a munkanélküliségi biztosítás feltételeinek, akkor érdemes valamelyik biztosítónál megkötni – ám mindenképp olvassuk el a szerződési feltételeket. Az állásunk bebiztosítása azonban általában csak akkor jelent plusz „jövedelmet” a munkanélkülivé váláskor, ha csoportos leépítéssel vált meg tőlünk a munkaadó. Fontos tudni, hogy ezek a biztosítások akkor általában nem fizetnek, ha közös megegyezéssel távozik valaki a cégtől, vagy felmondanak neki.

Juhos Andrea azt tanácsolta: a végkielégítés összegét nem szabad egy összegben elkölteni, érdemes lekötni, hogy az elhúzódó álláskeresési idő alatt – ami sajnos hosszabb is lehet, mint ameddig az álláskeresési járadékot vagy a biztosítási összeg jár – is legyen mihez nyúlni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.