A KSH legfrissebb jelentése szerint 2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan már csak 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ezen belül az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt, ami mögött azért még mindig vannak jelentős áremelkedések, két számjegyű fogyasztóiár-növekedés is:
- a cukor 38,2 százalékkal,
- az alkoholmentes üdítőitalok 14,6százalékkal,
- a csokoládé és kakaó 14,1 százalékkal,
- a büféáruk 12,7 százalékkal,
- a sertéshús 10,0 százalékkal drágult.
Ugyanakkor az élelmiszereken belül vannak két számjegyű árcsökkenések is éves szinten:
- a liszt ára 19,0,
- a tojásé 17,8,
- a sajté 15,6,
- a vaj és vajkrémé 13,8,
- a száraztésztáé 13,2,
- a tejé pedig 10,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a háztartási energia 11,3 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.
A szolgáltatások jelentősen, 10,4 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt.
Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek a jelentés alapján éves szinten.
Decemberhez viszonyítva egy hónap alatt átlagosan mindössze 0,7 százalékkal emelkedtek az árak. Ezen belül az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, mint a KSH kiemelte, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt. A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni a KSH szerint. A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8 százalékkal drágult. A szezonvégi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek. A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent.
Kommentek
Még a saját, az elemzői konszenzusnál alacsonyabb várakozásukat (4,0%) is alulmúlta a januári inflációs adat, amivel egyúttal a jegybanki célsávon belülre került
– írta az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter. Hozzátette, a nagyobb kamatvágásokhoz azonban forintpiaci stabilitás szükséges. A januári üzemanyagáremelkedés ellenére a vártnál nagyobb csökkenés újból beindíthatja a kamatvágási várakozásokat, melyeket a jegybank a múlt heti döntésével még igyekezett hűteni. Ezzel újra a jegybank térfelén pattog a labda, az adatvezérelt üzemmód miatt azonban nehéz megmondani a jegybank következő lépését. A jelenleg „hatályos” iránymutatás alapján azt már tudjuk, hogy hova akar eljutni: az alapkamatot az év közepére 6 százalék körüli szintre akarja csökkenteni. Az, hogy milyen úton jut majd el erre a szintre, a forint stabilitásától függ.
Az adat hajszálnyival lett magasabb az általunk várt 3,7 százaléknál, ugyanakkor a 4 százalék feletti elemzői konszenzusnál jóval kedvezőbb lett
–kommentált az Erste vezető makrogazdasági elemző je, Nyeste Orsolya. Hozzátette, tovább lassult a maginfláció is, 6,1 százalékra éves szinten, ami szintén összhangban volt az általuk várttal.
Az éves infláció további lassulását még mindig támogatta a bázishatás, azonban mint arra felhívták a figyelmet, a bázishatás szerepe az elkövetkező időszakban fokozatosan kifullad majd, érdemben gátolva a dezinfláció folytatódását az év további részében. Ami a havi árváltozásokat illeti, kisebb negatív meglepetés volt az élelmiszerárak 1,2 százalékos havi emelkedése, amiben fontos szerepet játszott az idényáras élelmiszerek 6,4 százalékos egyhavi drágulása. A szolgáltatások 0,5 százalékos havi árnövekedése viszont inkább pozitív meglepetés, bár sejthető, hogy a szolgáltatásinfláció az elkövetkező két hónapban erősödik, s márciustól egyedi hatásoknak köszönhetően (telekom, bankszektor) akár gyorsulhat is – fejtette ki.
Dacára a jövedéki adó emelésének a járműüzemanyag-árak havi alapon 0,5 százalékkal csökkentek. A nagyobb járműüzemanyag-áremelkedés január vége felé indult meg, ami úgy vélik, a februári hó/hó indexet fogja majd jelentősebben felfelé hajtani. A januári szezonális ruházati kiárusítások szintén mérséklő hatással bírtak a havi indexre, a ruházati cikkek árai így 2,1 százalékkal csökkentek decemberhez képest.
Továbbra is úgy látják, hogy az infláció célsávba való mostani visszatérése átmeneti jelenség.
Arra számítanak, hogy
Rövid távon fontos pro-inflációs tényező a visszatekintő árazások folytatódó gyakorlata – főleg a szolgáltatási szektorban – illetve a bérkiáramlás és az annak nyomán várt fogyasztásbővülés. Fontos kívülről jövő kockázat az ellátási láncok esetlegesen kialakuló tartósabb feszültsége a kedvezőtlen geopolitikai helyzet nyomán. Ők összességében az év egészében zömmel 4-5,5% között határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várnak. Várakozásuk szerint a jegybanki célsávba tartósan csak 2025 második felében térhet vissza az infláció.
Az Ersténél úgy vélik, bár nem kizárt, hogy a jó adat nyomán az MNB ismét fontolóra veszi a 100 bázispontos kamatvágás lehetőségét a hónap végén, a fentebb említett kockázatok továbbra is az óvatos monetáris politika vitelét indokolják. Ebben a helyzetben a forintárfolyam viszonylagos stabilitása, ami nagyban meghatározza a külkereskedelemben versengő termékek inflációját különösen fontos lehet a jegybank számára.
Januárban írtuk, hogy zsinórban négy hónapon keresztül nagyobb volt az elemzők által előrejelzett infláció annál, mint amit végül a KSH közölt.
