Mindenki, akinek van egy kis megtakarítása, lázasan keresi a befektetési lehetőségeket most, hogy az infláció hónapok óta 25 százalék fölött ragadt. Vannak ugyan olyan bankok, amelyek 10 százalék feletti kamatot adnak a lekötött betétre, de a nagy bankok ajánlatai még mindig nulla százalék körül mozognak. A bankváltás, az állampapír, a kockázatosabb befektetési alapok és részvények mellett azonban megjelentek a piacon az elmúlt néhány hónapban a banki kötvények is, melyek mérsékelt kockázat mellett kínálnak vonzó, kétszámjegyű kamatot az ügyfeleknek.
A banki kötvények legutóbb a 2008–2009-es válság idején voltak népszerűek, akadt olyan időszak a 2010-es évek elején, hogy több lakossági megtakarítás volt ilyen hitelpapírban, mint állampapírokban. 2011 közepén az állomány megközelítette a 780 milliárd forintot. Később, a lejáratoknak és az új kibocsátások hiányának köszönhetően a háztartások kezében lévő banki kötvényállomány 40 milliárd forint alá süllyedt. 2020-tól 2022 őszéig is főleg csak amiatt emelkedett valamelyest, mert a hitelpapírok többsége devizás volt, és a forintgyengülés kedvezően hatott az árfolyamukra.
Tavaly október óta viszont a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint már nem csak a forintgyengülés miatt kezdett nőni az állomány, de egyre több kisbefektető vásárolt is a hitelpapírokból, miután a bankok a piacra dobták a magas kamatozású kötvényeiket. 2022 októberétől 2023 februárig csaknem 180 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be banki kötvényekbe,
Kétszámjegyű kamatok
Nem meglepő, hogy kelendő a banki kötvény az ügyfelek körében:
- az OTP például egy évre fix 11 százalékos kamatot ad a kötvényeire, amelyeket most lehet jegyezni.
- Az Ersténél kétéves kötvényt kínálnak a befektetőknek, ennek a kamata az első évben 13,2 százalékos, a másodikban a 12 hónapos BUBOR (bankközi kamatláb) lesz. Hogy mennyi lesz a BUBOR a kamatfordulónál, még nem tudni, jelenleg 14,96 százalékos ez a ráta, de addig csökkenhet is.
- A Raiffeisen a leggálánsabb, úgynevezett fixről változó kamatozásra átváltó kamatozású kötvényeket bocsátott ki. Ezeket a 2025 októberében lejáró hitelpapírokat tavaly októberben lehetett jegyezni, és forintban évente 13,5 százalékos kamatot fizetnek a visszaváltás napjáig, ami 2024 októberében esedékes. Ha a bank nem él a visszaváltási jogával, akkor a visszaváltás napjától a kötvények változó kamatot fizetnek, ez a három havi BUBOR (ez jelenleg 16,24 százalék) plusz 0,5 százalékpont lesz. Ezt a kötvényt minimum 5 millió forintért lehet jegyezni.
Ráadásul a bankok egy része nemcsak forintban, de euróban és dollárban is kínál vonzó kamatú kötvényeket. Az Erste kétéves dollárkötvénye évente fix 4 százalékos, a szintén kétéves eurókötvénye fix 2,8 százalékos kamatot ígér. A Raiffeisen egy négyéves eurókötvényt bocsátott ki tavaly ősszel 2025 novemberéig fix 4,5 százalékos éves kamattal, azt követően pedig – ha nem hívja vissza a papírt a bank – az Euriborhoz kötik majd a kamatát. A bank dollárkötvényét is tavaly október-novemberben lehetett jegyezni, ez a papír 2025 novemberéig fizet fixen évi 6,5 százalékot, majd pedig, ha nem lesz visszahívás, az SOFR bankközi kamatlábhoz igazodik a bónusza.
Nincs OBA-garancia, van viszont kamatadó
A banki kötvényekre ellentétben a bankbetétekkel nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciája. 2003-tól 2015 közepéig ezekre a hitelpapírokra is ugyanolyan védelem vonatkozott, mint a betétekre, a Buda-Cash és Quaestor-botrányok után azonban hoztak egy törvénymódosítást, amely ezt a védelmet eltörölte a 2015 júliusa után kibocsátott hitelpapírokra. (Aki viszont 2015. július előtt kibocsátott banki kötvényt vásárol, annak az értékpapírja még OBA-védelem alatt áll.) A Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája ellenben vonatkozik az ilyen kötvényekre is, de az árfolyamveszteség ellen ez a garancia nem nyújt védelmet.
Az állampapírokkal szemben is van némi hátránya a banki kötvényeknek. Míg a 2019 júniusa után kibocsátott állampapírok kamatadómentes befektetések, a banki kötvények hozamából adózni kell. Ennek mértéke 15 százalék, kivéve ha a befektető tartós befektetési számlára vásárolja meg az értékpapírokat, és kivárja az adómentességhez szükséges éveket.
