Az Átlátszónak közérdekű adatigényléssel sikerült megtudnia, hogy a NAV hány esetben bukkant katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A válasz szerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022.7.20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést. A csalások száma 32 volt.
A NAV a kirótt bírságok számát, valamint a 2017-es, 2018-as és 2019-es év adatait nem küldte meg a lapnak.
Az Mfor azt már korábban kiderítette, hogy „kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg”.
Ezek az adatok igazából azért érdekesek, mert a kormány a kata-módosítás szükségességét a visszaélések nagy mennyiségével indokolta. Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására.
