„Ha Orbán Viktor tényleg méltó öregkort akar a nyugdíjasoknak, akkor igazítsák a kifizetéseket a megélhetési adatokhoz”

A kormány 15 százalékos nyugdíjemelésről döntött. Egy ilyen viszonyszámnál nehéz megmondani, hogy sok vagy kevés. Szerintem kevés – kommentálta a 24.hu-nak a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPO) elnöke, Karácsony Mihály, akivel a kormány által a helyreállítási terv részeként bevállalt nyugdíjreformtervekről is beszélgettünk.

Várható infláció és nyugdíjemelés

Lehet, hogy maguk a nyugdíjasok is úgy gondolják, hogy a 15 százalékkal mindent megad Orbán Viktor miniszterelnök, és örülnek – mondta Karácsony, aki szerint viszont nem tűnik soknak ez az „inflációkövető” nyugdíjemelés, amelyet inkább egy jól időzített lélektani kényszerdöntésnek tart. Megjegyezte, hogy bár Varga Mihály pénzügyminiszter 15 százalékos inflációt  prognosztizált 2023-ra, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont december elején már 15–18 százalékos inflációt becsült erre az évre, és ennyivel kalkulált a kormány is a minimálbér-tárgyalásokon. December 20-án a jegybank alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor azt mondta, 2023-ban 15–19,5 százalék  lehet a pénzromlás, a GKI pedig 18 százalékot valószínűsített.

A nyugdíjak fenntarthatóságával kapcsolatban utalt arra is, hogy szerinte politikai döntés, mennyi a nyugdíj, vagy mennyi a nyugdíjemelés. Ugyanúgy, ahogy politikai döntés volt az is, hogy az utóbbi hat év alatt 27-ről 13 százalékra csökkentették a szociális hozzájárulási adót (ami korábban a munkáltatói járulék volt), és hogy közben évről évre csökkentgették (100 százalékról 70 százalék közelébe), hogy abból mennyi menjen a nyugdíjalapba. Másrészt a kormány az egész költségvetésért felel, és mint a Hvg.hu is megírta, elég sűrűn (átlagban négynaponta) változtattak a költségvetésen. Ezért nem érti, miért beszélnek a nyugdíjak fenntarthatóságáról. Hiszen a nyugdíj attól függ, hogy a költségvetésen belül mennyi pénzt tesz éppen a kormány a nyugdíjalapba, vagy mennyit vesz el onnan.

Az egyik baj az a 15 százalékkal, hogy kevés, a másik, hogy nem differenciált a nyugdíjemelés, és nem törekszik arra, hogy az alacsony nyugdíjúak juttatását felzárkóztassa egy biztos megélhetést valószínűsítő szintre – tette hozzá.

Nyugdíj-felzárkóztatás és korhatáremelés

A kisnyugdíjak felzárkóztatásával kapcsolatban bizakodásra adhat okot, hogy a kormány által az EU-s pénzek elnyerése érdekében készített helyreállítási tervben szerepel a nyugdíjreform címszó alatt a nyugdíjaknál a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése (a biztosítási elv megtartása mellett), mint cél. Mint Karácsony Mihály rámutatott, az unió által erre adott javaslatban (ha úgy tetszik válaszban, értékelésben) is szerepel problémaként, hogy fokozódott a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenség. Ezek alapján remélik, hogy talán születik megoldás a leszakadó kisnyugdíjak problémájára.

A magyar tervben felbukkan, hogy meg kell vizsgálni a korhatár várható élettartamhoz igazítását is. Ez már az uniós ajánlatban nincs benne, ott csak egyszer szerepel a „korhatár” szó, de nem a nyugdíjemeléssel összefüggésben, hanem az egészségi állapottal kapcsolatban. Azt írják, hogy

• Magyarország teljesítménye elmarad az átlagtól: egy magyar újszülött 2019-ben 61,7 egészséges életévre számíthatott, szemben a 64,6 éves uniós átlaggal. Így e mutató fokozatos javulása ellenére egy átlagos magyar még mindig arra számíthat, hogy három évvel a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt egészségügyi problémákkal fog szembesülni.

A magyar anyag is említi egyébként, hogy bár a várható egészséges életévek száma fokozatosan növekszik, azonban még mindig alacsonyabb az EU átlagánál.

Ha komolyan gondolják, hogy valahogy összekötik a nyugdíjkorhatárt a becsült életkorral, akkor Karácsony Mihály szerint nem a várható élettartamot kellene alapul venni, hanem az egészségben eltöltött évek jelenlegi átlagát. Innen közelítve pedig egyértelmű szerinte, hogy nem kell emelni az elmúlt években 62-ről 65 évre felemelt magyar nyugdíjkorhatárt, hiszen az átlagember most sem egészséges, mire 65 éves lesz.

Másrészt, ha az belefér, hogy egyre többen csökkentik a heti munkaidőt (ugyanazért a fizetésért), vagy ha az automatizáció folyamatos terjedésére gondolunk, annak az az üzenete, hogy kevesebb élőmunkára lesz szükség. Emiatt sem indokolt Karácsony Mihály szerint, hogy emeljék a nyugdíjkorhatárt. Viszont, aki idős korára aktív tud maradni, azt segíteni kell abban, hogy mondjuk új szakmát tanuljon, részben a saját élete színesítésére, részben hogy hasznosnak érezhesse magát, hogy aki akarja, megvalósíthassa régi álmát, és a vágyott tevékenységet végezhesse a nyugdíj mellett. Ennek társadalmi hasznossága is jelentős érték lehet – tette hozzá.

Se több, se kevesebb ne legyen a nyugdíj

A nyugdíjak felzárkóztatásával, kiegyenlítésével kapcsolatban azt is megismételte, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben (amely biztosításelvű nyugdíjat rögzített), a jelenleg érvényben lévő alaptörvény a szolidaritás elvére épül. A szolidaritást ő úgy értelmezi, hogy a nyugdíj ne legyen bizonyos összeg alatt, és felett sem. Hogy mekkora legyen ez az összeg, ahhoz pedig jó kiindulópontnak tartja a KSH megélhetési szintekhez rendelt jövedelemösszegeit, amely 2021-re (ez a legfrissebb adat) azt mondja, hogy a 65 éves, vagy idősebb korosztálynak

• nagyon szűkös megélhetést biztosíthat havi 111,2 ezer forint/fő jövedelem,
• szűkös megélhetésre elég a 145,6 ezer/hó/fő,
• az átlagos megélhetéshez 199 ezer forint/hó/fő kellhet,
• a jó megélhetéshez már havi 272,6 ezer forint/fő a limit és
• a nagyon jó megélhetés havi 385 ezer forint/hó jövedelemnél elképzelhető.

A Magyar Államkincstár 2021-es kimutatása szerint 430 ezren vannak azok, akik 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjban részesülnek, az átlagnyugdíj pedig tavaly 157 800 forint volt. A medián nyugdíj (ezen összeg felett ugyanannyi ember kap nyugdíjat, mint amennyi ezen összeg felett) nagyjából 130 ezer forint körül mozoghat, de egyöntetű a vélemény, hogy ez nem elég az átlagos megélhetésre.

Megfontolásra érdemes az a kérdés is szerinte, hogy bruttósítsák-e a nyugdíjat – ettől nem lenne több, vagy kevesebb az ellátás, de ha bruttósított lenne, akkor a nyugdíjasok is adóznának, és látható lenne, hogy az idősek nem simán eltartottak, hanem adózók. Azt is rögzítene kellene, hogy a nyugdíj mit kell hogy pótoljon. A keresetet? A jövedelmet? A kiesést? A méltó megélhetést? Szerinte a jövedelmet kellene pótolnia a nyugdíjnak. De Orbán Viktor például arról beszélt, amikor a 15 százalékos nyugdíjemelést bejelentette, hogy céljuk a méltó élet biztosítása a nyugdíjasok számára. Ha utóbbi a cél, akkor megint csak javasolni tudja, hogy a KSH megélhetési számait vegyék figyelembe, és például a „nagyon szűkös” megélhetésnél ne kapjon senki kevesebbet, a „nagyon jónál” pedig ne legyen nagyobb a nyugdíj, vagy a jövedelem. Aki a nagyon jó megélhetést biztosító nyugdíjnál is többet kap, annak feltehetően arra is volt lehetősége élete során, hogy megfelelő hátteret biztosítson magának idős korára – tette hozzá mintegy reagálva arra a nyilván felmerülő kérdésre, hogy vajon mit szólnának ehhez azok az érintettek, akiknek kurtítanának a nyugdíjukon.

Karcsúbb lehet a nyugdíjreform

A kormány nyugdíjreform-tervezetében szerepelt, hogy az érintettek bevonásával készítenék elő a döntéseket. Az NYPOE ezen felbuzdulva jelentkezett be Varga Mihály pénzügyminiszternél, hogy az érintettek (nyugdíjasokat képviselő nyugdíjas szervezetek) véleményét szívesen begyűjtik és tolmácsolják a minisztérium felé. A PM-től karácsony előtt egy héttel kapott válasz alapján számítanak is rájuk, és lesz velük egyeztetés. Viszont úgy fogalmaztak, hogy a konzultáció csak a nyugdíjreform azon részére terjedne ki, amit a kormány már leegyeztetett az unióval.

A válaszból úgy tűnik Karácsony Mihálynak, hogy karcsúbb lehet a nyugdíjreform, mint az eredeti terv, vagy mint amit a nyugdíjas szervezetek eddig kezdeményeztek.