Varga Jennifer / 24.hu
Gazdaság koronavírus

Lábon lövi magát a munkáltató, ha elrendeli a kötelező oltást

A szakszervezetek szerint a munkáltatók többsége nem vevő a kötelező oltás elrendelésére, több okból sem. Nem akarják rákényszeríteni a dolgozókat az oltásra, ha ezt ők nem akarják. Úgy tűnik, akik eddig nem oltatták be magukat, a kötelezés ellenére is kitartanának álláspontjuk mellett. Csakhogy munkaerőhiány van, a munkáltatók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozókat veszítsenek. A számos tisztázatlan jogi kérdés is visszatartja őket attól, hogy oltásra kötelezzenek.

A szakszervezetek már jelezték, a MÁV és a Volán leállhat, ha bevezetik a kötelező oltást. Úgy tűnik, ez a következmény nem csak e két céget fenyegeti.

Fáznak a kötelező oltás elrendelésétől a munkáltatók

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) felmérése alapján a munkáltatók jellemzően háromféleképpen reagáltak a kormányrendeletre – mondta a 24.hu-nak Székely Tamás alelnök. Néhányan már jelezték, bevezetik a kötelező oltást (például a Richter Gedeon Nyrt.), viszont többen azt közölték, hogy nem lesz náluk kötelező a Covid elleni vakcina beadása (Mészáros Csoport, Tesco, Lidl), a cégek többsége pedig kivár. Ahol van szakszervezet, ott partner az egyeztetésben a munkáltató. Magasabb lett az átoltottság azokon a helyeken, ahol az elmúlt egy évben ösztönözte valamilyen formában a munkáltató az oltás felvételét (jutalom, pótszabadság és így tovább). Viszont a szakszervezet úgy látja, akik ösztönzés mellett sem vették fel az oltást, azok egyáltalán nem akarják beoltatni magukat.

Ahhoz, hogy a munkáltatók döntést hozhassanak, azt is tudniuk kellene, milyen az átoltottság a cégüknél. De ezt nem tudják. A cégek egy része ezért most igyekszik feltérképezni az átoltottság mértékét – nem nyilvántartás céljából, csak felmérésként.

Sok munkáltató diszkriminatív lépésnek tartja a kötelező oltás elrendelését, így inkább köztes megoldást keresnek. A munkáltatók nem egészségügyi szakemberek, nem virológusok, fáznak az oltás elrendelésétől. Tartanak tőle, hogy a kötelezés jelentős belső feszültséget okozhat. Panaszkodnak, hogy az ő nyakukba varrták a felelősséget, pedig a kormánynak kellett volna előírnia a kötelező oltást – jegyezte meg Székely Tamás.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Rendelettel írták felül a törvényt

A kötelező oltás elrendeléséről szóló kormányrendelet rögzíti a „szankciót”  – a fizetés nélküli szabadság munkáltatói elrendelését –, ami ellentmond a Munka Törvénykönyvének – hívta fel a figyelmünket a MASZSZ alelnöke. A szerint ugyanis

fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérhet, a munkáltató nem rendelhet el.

Ráadásul a fizetés nélküli szabadság elrendelésével duplán büntetik a dolgozót, mert sem a szolgálati idejébe nem számít be ez az időszak, sem biztosított nem lesz. Vagyis egyrészt nem kap pénzt, ráadásul más jogviszony híján egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetnie.

Székely Tamás nem lát arra esélyt, hogy sok munkáltató küldené fizetés nélküli szabadságra a dolgozóit. Ha mégis így lenne, arra is lehet számítani, hogy sok dolgozó a fekete munkaerőpiacot fogja erősíteni – jegyezte meg.

Egészségpolitikai kérdésből foglalkoztatáspolitikai kérdés lett

A Vasas Szakszervezeti Szövetségnél eddig csak olyan munkáltatói nyilatkozatról tudnak, miszerint nem köteleznék a dolgozókat az oltásra. A cégek többsége inkább a meggyőzésben hisz – tudtuk meg László Zoltán alelnöktől. A szakszervezethez tartozó 203 cégből 50-60-an tettek eddig nemleges nyilatkozatot, és egyik munkáltató sem mondta még, hogy elrendelné a kötelező oltást, de azt is tudják, hogy számos cégnél belső egyeztetéseket folytatnak a kérdésről.

A Vasas álláspontja, hogy

egészségpolitikai szakkérdésből foglalkoztatáspolitikai kérdést kreált a kormány, amiből egy sor jogi probléma keletkezhet.

Tegyük fel például, hogy a munkáltató (a munkatörvénykönyvvel szembe menve) fizetés nélküli szabadságra kötelezi az oltakozni nem akaró dolgozót. A munkavállaló ekkor dönthet úgy, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt elmegy dolgozni a konkurenciához. Vannak cégek, ahol ezt be kell jelenteni.

  • Mi történik, ha a munkáltató megtiltja, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozó a konkurenciánál vállaljon munkát?
  • Köteles jövedelem nélkül maradni a dolgozó?
  • Az is kérdés, hogyan dolgoztathatja le munkaviszony megszüntetésénél a felmondási időt a munkáltató, ha nem vette fel az oltást a dolgozó és fizetés nélküli szabadságon van.

Az ilyen tisztázatlan részletek is visszatartják a munkáltatókat a kötelező oltás elrendelésétől. A Vasasnál nemigen akad olyan munkáltató, amelynek érdekében állna akármekkora létszámot is elveszíteni.

A puska felkerült a színpadra

Nagyon óvatosan nyúlnak majd ehhez az eszközhöz a munkáltatók, mert megosztja az embereket a kötelező oltás kérdése.

A puska felkerült a színpadra, akárcsak a rabszolgatörvény elrendelésénél, és ha felkerült, egyszer el fog sülni

– mondta László Zoltán. Szerinte is felelőtlenül járt el a kormány, hogy ezt a terhet a munkáltatókra rakta.

Balogh Zoltán / MTI László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A szakszervezet szerint elenyésző azok száma, akik eddig nem akarták beoltani magukat, de most a kötelező oltás hírére mégis felvennék a vakcinát. Ez már elvi vagy hitbéli kérdés a dolgozóknál – nem jellemző, hogy változtatnának az emberek a meggyőződésükön. Olyan viszont előfordult egy kisebb cégnél, ahol a dolgozók zöme be van oltva, hogy azt követelték a munkáltatótól, rendelje el a kötelező oltást az oltatlan kisebbségnek.

Problémás, hogy a munkáltatók hivatalosan nem tudhatják az európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR miatt, hogy ki oltott és ki nem. Az egyik cégnél kitalálták, hogy mostantól hordjanak maszkot azok, akik nem oltottak. Csakhogy az oltottság szenzitív adat. A dolgozók tiltakoztak a megbélyegzés ellen, így végül nem vezették be ezt a rendszert. A szakszervezet még jogászai vizsgálják, hogy megteheti-e ezt egy cég vagy sem.

A munkáltatók várják, hogy ki lesz, aki először lép. Nem igazán fűlik a foguk a kockázatvállaláshoz, félnek az elégedetlenségtől. Egyelőre csak indulatok és érzések vannak, és ez nem jó,

mondja László Zoltán.

Senki nem akarja elsőnek elrendelni

Versenypiaci hátrányba kerül az a cég, amelyik bevezeti az oltást úgy, hogy az ágazati szinten nem kötelező – jelentette ki Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Ha valaki mégis meglépi, akkor a munkaerőhiányos piaci környezetben a tőle kieső dolgozókat örömmel felveszi a konkurencia. A szerdai VKF-ülésen a munkáltatói oldal is megerősítette ezt – tette hozzá. Karsai szerint legalább három okból ódzkodnak a munkáltatók a kötelező oltás elrendelésétől. Először is nem akarják a saját dolgozóikat kényszeríteni, plusz visszatartják őket a jogi bizonytalanságok, valamint a munkaerőpiaci helyzet is.

A kereskedelemben karácsony előtt senki nem engedheti meg magának, hogy a dolgozói elvesztésével emberhátrányba kerüljön,

ezért sem szorgalmazzák a munkáltatók a kötelező oltás elrendelését. Karsai szerint is rengeteg az olyan jogi kérdés a kötelező oltás elrendelésével kapcsolatban (például az azonnali felmondás), amit előre pontosítani kellett volna.

Lábon lőné magát a munkáltató a kötelező oltással

A teherfuvarozásban óriási az emberhiány, a nemzetközi és belföldi áruszállításban is. Nem csak a sofőr kevés, a targoncás, a raktáros is. Ha a munkáltató ebben az emberhiányban elrendelné a kötelező oltást, azzal magát lőné lábon, azonnal ellehetetlenülne nála a fuvarozás – mondta megkeresésünkre a Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének elnöke, Székely Sándor. Megtudtuk tőle, hogy a gépjárművezetők jó része nem adatta még be az oltást, annak ellenére sem, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek is próbálták erre ösztönözni őket. A Waberer’s-nél például céges oltópont is működött. A szakszervezet szerint mindenkinek joga van a saját teste felett rendelkezni, eldönteni, hogy beadatja-e az oltást vagy sem, és joga van ahhoz is, hogy egészséges maradjon. Ahol nagy az emberhiány, a munkáltatók nem engedhetik meg maguknak, hogy nélkülözzék azokat a dolgozókat, akik nincsenek beoltva. És nem is vállalják a kockázatot, hogy a dolgozóik átmenjenek máshova, ahol nem rendelik el a kötelező oltást. A megoldás az lenne, ha a kormány elrendelné a kötelező oltást. A Waberer’s nem hozott még ebben az ügyben döntést.

A Magyar Postánál sem döntöttek még a kötelező oltás elrendeléséről, jelenleg hatástanulmányt készítenek, ráadásul a kezdetektől egyeztetnek a szakszervezettel – tudtuk meg a Postás Szakszervezet elnökétől, Tóth Zsuzsannától, aki nem biztos abban, hogyha elrendelik a kötelező oltást, akkor az eddig konzekvensen nem oltakozó dolgozók megváltoztatnák-e elutasító álláspontjukat. Ha pedig az oltatlan dolgozók kiesnek, bizonytalanná válhat a posta üzemképessége. Nem tudják, milyen az oltottak-oltatlanok aránya a postán belül, de ha csak az országos átlagnak megfelelő, akkor is veszélybe kerülhet a napi ügymenet. A fluktuáció így is jelentős, ezt tovább erősítené a kötelező oltás elrendelése. A postán ráadásul az év végén a legnagyobb a forgalom – ebben az időszakban különösen fontos, hogy legyen elég emberük.

Kovács Tamás / MTI A csomagküldeményeket rendezik a Magyar Posta ferencvárosi csomaglogisztikai üzemében 2020. november 27-én.

A fővárosban kezdetektől egyeztetnek a szakszervezetekkel

A végső döntést a következő napokban hozza meg a Fővárosi Önkormányzat vezetése, de a szerdai megbeszélés alapján az látszik, hogy a 15 szakszervezet szinte kivétel nélkül minden ágazatban azt képviseli: ne legyen kötelező az oltás. Azt viszont támogatnák, hogy közösen szervezzenek munkahelyi kampányokat, amikkel el lehet érni a ma még bizonytalanokat, illetve azokat, akiknek kérdései vannak az oltással kapcsolatban – mondta megkeresésünkre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A szakszervezetek arra hivatkoztak, hogy ahol 60-70 százalékos az átoltottság, ott már veszélyezteti az ellátás biztonságát, ha az oltatlanok egy része kiesik. Európában sehol máshol nincs példa arra, hogy a dolgozók munka és kereset nélkül maradnának, ha nem veszik fel a kötelezően elrendelhető oltást.

A kötelező oltás munkaerővesztéssel járna, és ezt sem a munkáltató, sem a szakszervezetek nem szeretnék – mondta a megbeszélés után a 24.hu-nak az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, Naszályi Gábor. A BKV-nál a védekezésben most az a szabály, hogy zárt fülkében nem kell maszkot hordaniuk a járművezetőknek – a villamosnál, metrónál zártak a fülkék, és a buszok többségében is, vagyis a sofőrök viszonylag kis hányadának kell egész nap maszkban lennie.

A bentlakásos szociális intézmények dolgozóinak ugyanakkor kötelezővé teszi az oltást a főváros. Ezekben az intézményekben egyébként is 92 százalék feletti az átoltottság a foglalkoztatottak körében, de itt is van a legnagyobb veszélye egy esetleges járványgóc kialakulásának – magyarázta a döntést Karácsony Gergely főpolgármester.

Pénteken egyeztetnek a vasútnál

A Mozdonyvezetők Szakszervezete értesülései szerint a vonatszemélyzet (a mozdonyvezetők és a jegyvizsgálók) legalább 30 százaléka nincs beoltva. Barsi Balázs elnök a 24.hu megkeresésére elmondta, pénteken egyeztet a vasúttársaság és a szakszervezet a kötelező oltásról, akkor fogják megismerni a munkáltató álláspontját. Egyetértenek a Vasutasok Szakszervezetének elnökével, Meleg Jánossal – ha elrendelik a kötelező oltást, az komoly fennakadásokat okozhat a vasúti közlekedésben.

Kovács Attila / MTI

A közösségi média zárt vasutas csoportjaiban a hozzászólások jelentős része azt mutatja, hogy a még oltatlan dolgozók nem akarják akkor sem felvenni az oltást, ha azt kötelezően előírják nekik. Az elutasítás egyik oka, hogy az emberek tartanak az oltás mellékhatásaitól, és nem tudják, ki vállalja ezekért a felelősséget. A pályavasútnál végrehajtói szinten mindenhol komoly hiány van, nemcsak a mozdonyvezetőknél, hanem a forgalmistáknál, a biztosítási berendezési műszerészeknél, a felsővezetékes szakembereknél is. A mozdonyvezetőt nem is lehet egykönnyen pótolni. Ha fizetés nélküli szabadságra küldik a nem oltakozókat, nincs aki a helyükre álljon. A mozdonyvezető-képzés pedig majdnem két évig tart.

A Gyesev már jelezte a dolgozóinak, hogy nem rendeli el a kötelező oltást, a Rail Cargo Hungária Zrt. (a legnagyobb teherfuvarozó vasúti cég Magyarországon) még nem nyilatkozott – a szakszervezet bízik abban, hogy a MÁV nem fogja előírni a kötelező oltást.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.