Gazdaság nyugdíj

Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek

Mintegy 750 milliárd forintba kerülne az, hogy öt év alatt az átlagbérek 70 százalékáig felzárkóztassák az átlagnyugdíjakat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség többek között ezt szeretné elérni a kormánynál, és azt állítja, hogy az intézkedéseknek meg is van a fedezete.
Korábban a témában:

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hatpontos, a nyugdíjak megreformálását célzó javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet a kormány elé akarnak terjeszteni. Alapnyugdíjat és nyugdíj-felzárkóztatást szeretnének, meg akarják akadályozni a nyugdíjak további leszakadását a bérektől, és felszámolni a nyugdíjas nyomort.

Sokatmondó, hogy a követeléssel nem a nyugdíjasok, hanem a dolgozók legnagyobb érdekképviselete állt elő. A most még aktív dolgozóknak is érdekük, hogy meg tudjanak majd élni a nyugdíjukból, és hogy a járadékuk tartsa az értékét. De ha azt nézzük, hogy a szakszervezetekkel időről időre leül tárgyalni a kormány, a nyugdíjas érdekegyeztetés viszont tíz éve nem működik, szintén logikusnak tűnik a lépés.

Így reformálnák meg a nyugdíjrendszert

A hat pont tartalmaz azonnali, közép- és hosszabb távú feladatokat, célokat – tudtuk meg a MASZSZ nyugdíjas tagozatának elnökétől, Juhász Lászlótól. Javaslataik:

  • A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
  • A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
  • A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
  • A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
  • A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
  • A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.
Fotó: ATV

Még szükségesek ugyan további egyeztetések, de a szakszervezetek – a nyugdíjas szervezetekkel egyetértésben – január vége felé szeretnék eljuttatni a hat pontot a kormányhoz. A közös fellépéssel nyomatékosítanák: a nyugdíjasoknak és a még aktív korú dolgozóknak közös érdeke a nyugdíjak rendbetétele.

Alapnyugdíj, értékmegőrzés, felzárkóztatás

Az alapnyugdíjjal egész Európában foglalkoznak már, illetve az európai minimálnyugdíjról is két éve folynak az egyeztetések. A németek el is kezdték a bevezetését, már csak a mértékén vitatkoznak, hogy 1200 vagy 1300 euró legyen-e.

Juhász László megfogalmazása szerint a szakszervezet az alapnyugdíjjal még nem a méltó megélhetést célozza meg, csupán az éppen éhen nem halást. Az alapnyugdíj a nyugdíjas létminimumhoz igazodna. A legfrissebb adat 2018-ból való, akkor 85 338 forint volt a nyugdíjas létminimum – ez alapján tehát legalább ennyi lenne az alapnyugdíj, amit az alacsony nyugdíjúak kapnának meg. A javaslat szerint a nyugdíj két részből állna: az „alapnyugdíjból”, valamint a ledolgozott évek és a befizetett járulék alapján járó „munkanyugdíjból”. Alapnyugdíjra azok lennének jogosultak, akik legalább húsz évnyi, Magyarországon ledolgozott jogszerző idővel rendelkeznek.

Fotó: Neményi Márton / 24.hu

Az már inkább a méltányos nyugdíjak elérését célozza, hogy öt éven belül az átlagbér 70 százalékára szeretnék felzárkóztatni az átlagnyugdíjat. A legutóbbi KSH-adatok szerint a tavalyi év első tíz hónapjában 242 800 forint volt a nettó átlagkereset, aminek a 70 százaléka kis híján 170 ezer forint. Az átlagnyugdíj jelenleg 135 ezer forint körül lehet – tehát 2024-re bő 25 százalékos hátrányt kellene behozni.

Állítsák meg a nyugdíjak leszakadását!

A nyugdíjemeléssel kapcsolatban azonnali intézkedést sürgetnek: a kormány vegye figyelembe a mértékadó szervezetek, így az MNB év végi, következő évre vonatkozó inflációs előrejelzését is, ne pedig a tavasszal a költségvetésben belőtt, rendre alultervezett inflációval számoljon.

Idén például 2,8 százalék lett a nyugdíjemelés annak ellenére, hogy az MNB 3,5 százalékos inflációt jelzett 2020-ra. Tavaly is csak 2,7 százalékos emelés volt, miközben az infláció 3,4 százalék körül alakult.

Vagyis év közben mínuszban voltak a nyugdíjasok, valójában hiteleztek a kormánynak. A szakszervezet szerint ennek haladéktalanul véget kell vetni.

Azt a gyakorlatot is mihamarabb felszámolnák, hogy a nyugdíjemelésnél csupán az inflációt veszik figyelembe. Emiatt ugyanis már most is jelentősen leszakadtak a nyugdíjak a bérektől. A szakszervezet kiszámolta, mi lett volna, ha a dinamikus béremelések kezdete, azaz 2016 óta vegyes indexálás működik, vagyis a bérnövekedést is figyelembe vették volna a nyugdíjemelésnél. Jó néhány százalékkal lettek volna magasabbak a nyugdíjemelések. A gazdasági növekedés alapjait az idősebb generáció tagjai rakták le, az eredményből nekik is részesülniük kell – érvelt Juhász.

Nyugdíjfelmérés

A szakszervezet nem fér hozzá a nyugdíjadatokhoz, ezért azt kérik a kormánytól, március végéig készítsen felmérést arról, hogy a dinamikus béremelések és a pusztán inflációkövető nyugdíjemelés miatt milyen egyenlőtlenségek alakultak ki. Mivel a nyugdíjat a legutóbbi kereset százalékában állapítják meg, így már az eltelt 3–4 év alatt is jelentős eltérések alakultak ki a nyugdíjaknál azonos biztosítási teljesítmény (ledolgozott évek, kereset) mellett, pusztán attól függően, ki mikor vonult nyugdíjba.

A szakszervezet szerint azt kellene elérni, hogy a nyugdíjak a biztosítási teljesítmény alapján is értékállóak maradjanak.

Meglenne rá a pénz

Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés éves szinten 30 milliárd forintba kerülhet, így az átlagnyugdíj felzárkóztatása az átlagbérhez (amihez 25 százalékos növekedés kellene a mostani tudás alapján) 750 milliárd forintba kerülne 2024-ig. Ez jelentős összeg, de Juhász László szerint van rá fedezet. A gazdaság évi 5 százalékkal növekszik, ami több mint  2000 milliárd forintot jelent, és az elnök szerint nem irreális elvárás, hogy ebből 200 milliárd forintot, a növekmény 10 százalékát a nyugdíjak növelésére fordítsák. Különösen azt figyelembe véve, hogy összességében jelenleg a nyugdíjakra fordított összeg nem éri el a GDP 10 százalékát.

Másrészt ha emelkedik 10 százalékkal a bér, ennyivel emelkednek a munkáltatók által befizetett, részben a munkavállalóktól levont nyugdíjcélú költségvetési bevételek is – említett további fedezetet az elnök. Ráadásul a 2012-ben a munkáltatói nyugdíjjárulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adónak csak egy része, egyre kevesebb kerül a nyugdíjalapba, tavaly például már csak 70,2 százalék, innen nézve is lenne hova nyúlni. Az idei járulékösszevonással is elvesznek pár milliárdot a nyugdíjalapból. Belefér, mert a nyugdíjkassza évek óta pluszban van, vagyis a bevételnél kevesebbet fizetnek ki nyugdíjakra.

Megvan tehát a forrás, csak politikai szándék kérdése, hogy felzárkóztassák a nyugdíjakat – jelentette ki.

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa / AFP

Tarthatatlan helyzetben

Idős emberek százezrei kerülnek döntés elé havi szinten, hogy a nyugdíjukból elsősorban rezsit fizessenek-e, vagy inkább élelmiszert vásároljanak, esetleg kiváltsák a gyógyszereiket. Ez a helyzet tarthatatlan – szögezte le Juhász László. Éppen ezért a MASZSZ a több nagy nyugdíjas szervezettel is egyeztetett javaslatcsomagban is felszólítja a kormányt, hogy kezdődjön el a nyugdíjak felzárkóztatása, a nyomor felszámolása.

Juhász szerint sürgősen meg kell szüntetni a nyugdíjasokat érintő társadalmi egyenlőtlenségeket, ám ehhez a kormánynak a döntései előtt figyelembe kell vennie az idős generációt képviselő szervezetek véleményét és tanácsait. Egyeztetés nélkül ugyanis már nem lehet dönteni a legkiszolgáltatottabb emberek életéről, s nem lehet semmibe venni azokat sem, akik évtizedekig dolgoztak az ország gazdasági sikereiért.

Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.