Gazdaság

Matolcsy György: kudarcot vallott a magyar lakáspolitika

Korábban a témában:

A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet

— írja Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu-ra írt véleménycikkében, amelyben kifejti: a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol „minden jószándék végül fordítva sül el”. Szerinte ettől csak az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programmal sikerült elrugaszkodni, akkor 44 ezer új lakás épült.  A programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette — teszi hozzá.

Érvelése szerint az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságmenedzselésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve.

Az új lakáspolitika azonban már indulásakor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe

— írja. Matolcsy úgy látja, hogy ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet,

ahol a kizárólag a kereslet élénkítésére fókuszáló jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. 2014 óta országosan 104  százalékkal, Budapesten 184  százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy 90 négyzetméteres otthont. Igen alacsony volt, és egy szűk időbeli tetőzés (2019/20) után most is az az új lakások kínálata. A lakásállomány megújulási rátája 0.4  százalékra csökkent a kívánatos 1 százalék, valamint a Bécsben tapasztalható 1.5 százalék helyett.

Elemzése végén arról ír, hogy kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához, a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz. Cikkét egy Alcott-idézettel zárja:

A tűzgyújtáshoz csak két kovakőre van szükség.

Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.