A divatszalonban el kellett bújnia, ha idegen jött, mert papíron nem is ott dolgozott, egy másik helyen a főnök ugyan egy évben négyszer is külföldre utazott nyaralni, de az ő járulékfizetését letudta annyival, hogy adott hatezer forintot a tb-jére, legutóbb pedig egy hazai élelmiszerlánc vidéki üzletében közölték vele, hogy hiába dolgozik egész hétvégén összesen 16 órát, abból csak nyolcat fizetnek ki. Tünde az elmúlt években számtalan vállalkozónak dolgozott, de ezek között egy sem volt, aki tisztességesen bánt volna vele – írta az Abcúg.
A nőnek négy lánya van, nevelésük miatt 12 évre kiszakadt a munka világából. Amióta a legkisebb lánya nyolc éve óvodába ment, egyik munkahelyről a másikra vergődik. Az évek alatt több helyen is megfordult, ezek jellemzően kisebb vállalkozások voltak, és azt mondja: egyik helyen sem tudták úgy alkalmazni, hogy ne lett volna valamilyen csalás a dologban.
A történetek bemutatják, hogyan próbál a vállalkozók egy része a munkavállalón spórolni, kibújni a törvényi kötelezettségek alól csak azért, mert nekik így éri meg. Úgy látja, hogy a munkáltatók egyre mohóbbak: kevesebb juttatásért több munkát várnak el. Emögött persze állhat a sima nyereségvágy is, de szerinte az sem kizárt, hogy az óriási adóterhek miatt egész egyszerűen nem is tudják másképp csinálni.
Bár az évek alatt több helyen is megfordult, kedvence az a divatszalon, ahol mindig el kellett bújnia, ha idegen jött, mert papíron nyoma sem volt, hogy ő ott dolgozik. Gombokat varrt fel és szabott, az elrontott varrásokat bontotta ki, később pedig kis táskákat varrt. Mindezt hatszáz forintos órabérért. Jól érezte magát, csak az fájt neki, hogy amikor egy-egy színész betévedt ruhapróbára, neki gyorsan hátra kellett mennie.
A nyitóképet Hajdú D. András készítette.
