A nemzetgazdasági miniszter korábban bejelentette, hogy a kormány tervei szerint 2-3 évre elhúzott járulékcsökkentés valósulhat meg, összekapcsolódva egy olyan rendszerrel, amely a bérnövekedéshez ad többlettámogatást a járulékcsökkentésen keresztül.
Ebben a cikkünkben arról írtunk, mennyit jelenthet nettóban a járulékcsökkentés a pénztárcánkra>>
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kormány eddig megismert járulékcsökkentési szándéka segítheti a vállalkozásokat a munkaerőhelyzetük javításában, hiszen a béreket terhelő adó mérséklése nélkül a vállalkozások teherviselő képessége kisebb.
Egyértelmű, hogy a vállalkozások bérterheit célszerű csökkenteni, mivel ez egyidejűleg a versenyképességüket, termelékenységüket is javítja. Ez a záloga annak, hogy a munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség egyidejűleg javuljon.
– írják.
Az OKSZ szerint a munkaerőhiány döntő oka a magyar gazdaság gyengébb versenyképessége, aminek következtében
- nagyarányú az elvándorlás külföldre,
- erős a vállalkozások közötti, a kiszámítható munkaerő gazdálkodást gátló munkaerőmozgás,
- nehéz megtartani a dolgozókat
- és a szakképzés sem nyújt minden téren a munkaerőpiacot segítő oktatást.
Hozzáteszik: a vállalkozások az elmúlt időszakban a nagyarányú munkaerőhiány miatt a teljesítményüknél jóval nagyobb béremelésre kényszerültek. Szerintük a vállalkozások béremelési lehetőségeinek határt szab versenyképességük, termelékenységük, egy határon túl a nagyobb bérköltséget már nem képesek bevételeikből kigazdálkodni. A bérköltségek növelése olyan áremelkedéssel már nem járhat, amit a piac nem fogad el.
Csak a járulékcsökkentés jöhet szóba
Az OKSZ nem tartja járható útnak azokat az elképzeléseket, melyek szerint nem a vállalkozások terheit, hanem a bruttó keresetekből levonható bérjárulékokat, vagy éppen a személyi jövedelemadót kellene csökkenteni. Így a nettó keresetek nőnének, ezen keresztül pedig a lakossági fogyasztás emelkedne.
