A civilek a “láthatatlan” női munka megbecsülését sürgetik

A nők mindenkori társadalmi megbecsültségét hűen tükrözi, mennyiben támogatja egy ország a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportok – köztük például a gyermeküket egyedül nevelő és a sérült gyermeket nevelő anyák – gazdasági és szociális jogainak érvényesülését, mennyiben igyekszik kiegyenlíteni az anyai szerepvállalásból fakadó terheket, jövedelmi hátrányokat, hozzájárulni a gyermeknevelés költségeihez.

2013-ban az ENSZ CEDAW Bizottsága Magyarországnak címzett ajánlásaiban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy “a nőket és azokat a háztartásokat, ahol a nők a családfenntartók, a szegénység aránytalanul nagymértékben sújtja”, s felhívja a figyelmet arra, hogy az államnak átmeneti különleges intézkedéseket kell alkalmaznia a szegénység sújtotta nők gazdasági helyzetének javítására.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi magyar képviselője, valamint a JÓL-LÉT Alapítvány, a Holdam Egyesület, és a közleményhez csatlakozó női civilszervezetek követelik ezen hátrányos helyzetű anyák méltánytalan gazdasági helyzetének javítását:

a 2008 óta változatlan összegű – az egyedülálló szülők esetében alig 1500 forinttal magasabb összegű, a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők esetében is szégyenletesen alacsony mértékű, a gyermeknevelés költségeit távolról sem fedező – családi pótlék; a GYES és a GYET (bruttó 28 500 Ft); illetve a nyolc év alatt 28 500 Ft-ról 29 500 Ft-ra nőtt ápolási díj haladéktalan megemelését!

Kérik a felelős politikai döntéshozókat, hogy a női jogok ünnepén álljanak ki a nők valódi megbecsüléséért, kötelezzék el magukat e láthatatlan női csoportok láthatatlan munkájának elismerése mellett!