Néhány éve még nagyon macerás volt magánszemélyeknek nyersanyagba fektetni, rengeteg pénz, idő és szakértelem kellett hozzá. Ma már nem csak a nagybefektetők érik el a nyersanyagpiacokat: az új pénzügyi termékekkel bárki megteheti.
Fontos tudni, hogy az igazolás vagy értékpapír sokszor nem is jelenti a nyersanyag tényleges birtoklását, bár ez sem kizárt. Mi több, van, hogy a pénzintézet sem veszi meg az adott terméket. Így a befektetés sokkal könnyebben végrehajtható és költséghatékonyabb.
A piacon megkülönböztetünk soft és hard, azaz lágy és kemény nyersanyagokat. Az előbbi jellemzően a mezőgazdasági termékeket takarja, mint mondjuk a búza, a kávé, a sertés, utóbbi pedig a fémeket, nemesfémeket és az energiahordozókat.
Nyersanyagokkal többféleképpen is kereskedhetünk. Az egyik mód a határidős megállapodás, ezt jellemzően kereskedelmi felhasználók és spekulánsok használják, utóbbiak az árfolyamváltozásra játszanak, és nem várják meg, amíg a birtokukba kerül a búza vagy az olaj. Ez közvetlen befektetés, tőkeáttéttel nagy profitot tesz lehetővé, ám kockázatos, főleg kezdőknek.
A CFD (Contract for Difference) kereskedés mögött is lehet nyersanyag, ám ennél a spekulánsok csak az árfolyam-különbözetre játszanak, szintén tőkeáttéttel. Itt sem kell a nyersanyagok tárolásával vesződni, a kötési mennyiségek pedig jellemzően kisebbek, mint a határidős termék esetében.
Fektethetünk még például olaj- vagy más cégek részvényeibe is. Ezekkel könnyebb kereskedni, a társaságok adatai is elérhetők, ám ez nem követlen befektetés nyersanyagba. Kereskedhetünk továbbá ETF-ekkel (tőzsdén kereskedett alapokkal), így a nyersanyagok áringadozására játszhatunk a tőkeáttét extra kockázata nélkül úgy, hogy nem kell a határidős piacon befektetnünk. Ez egy egyszerű mód, de nem elérhető minden nyersanyagnál, és plusz likviditási kockázatokat is hordoz magában.
A svájci frank januári elengedése és a kínai gazdaság okozta augusztusi sokk után a hazai vagyonkezelők is előszeretettel fordulnak ma a nyersanyagok felé. Jól kiegészítik a nyersanyagok a részvényeinket, főleg mert jól kiszámítható mozgások vannak ezekben a termékekben. Jól jellemzi ezt az olaj ára: van olyan fajta, amely idén szeptemberben a tavaly augusztusi ár kevesebb, mint 40 százalékát érte. Tavaly nyáron-ősszel indult zuhanásnak az ár, alapvetően a csökkenő kereslet és a növekvő kínálat eredményeként.
Novemberben az OPEC tagállamok megállapodtak a kitermelés szinten tartásában. Júniustól a lassuló kínai gazdasági növekedés és az általa gerjesztett félelmek állították további csökkenő pályára az ára, júliusban az Irán elleni büntetőintézkedések feloldása lökte tovább, majd augusztusban az amerikai olajtartalékról tett váratlan bejelentés vágott rajta ismét. Néhány esemény és bejelentés, amelyek elég jól kiszámítható módon vetítik előre az ár mozgását – ne feledjük, hogy a nyersanyagok esetében is shortolhatunk, így nyerhetünk azon, ha egy termék ára akár tartósan és jelentősen csökken.
És hogy melyik nyersanyagot válasszuk, ha úgy döntöttünk, ebbe fektetjük a pénzünket? Azt mindenképpen bízzuk szakértőkre.
