A hozamok csökkenése pedig a tervezéskor előre jelzetthez képest a mozgástér növekedését eredményezte. Varga Mihály a Napi Gazdaságnak adott interjújában elmondta, az állam továbbra is főként forintból finanszírozza magát, de a lejáró adósságok miatt, illetve a piaci folyamatok változása esetén elképzelhető devizakötvények kibocsátása is.
Nem zárta ki, hogy az állam további üzletrészeket szerez a bankszektorban, ugyanakkor a pénzügyi vállalatok által remélt teljes körű bankadó-kivezetésre jelenleg nincs esély.
Varga Mihály utalt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Bankszövetséggel vizsgálja a fennmaradt – összegszerűségében ugyanakkor elhanyagolható – lakossági devizahitelek esetleges forintosítását. “Látni kell azonban, hogy ezen hitelek hátralévő futamideje viszonylag rövid, így természetes leépülésük is egyre gyorsabb” – mondta a napilapnak.
A forintosítás és az elszámoltatás folyamatáról szólva mindehhez még hozzátette, az elszámolás során a bankok 1000 milliárd forintot fizetnek vissza az ügyfeleknek. A 2014-ben elfogadott törvények több mint 2 millió hitelt érintenek, és mintegy félmillió deviza-jelzáloghitellel rendelkező adós tartozását forintosították.
Mind az elszámolás, mind a forintosítás folyamatát fokozottan felügyeli a jegybank. Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a feltárt jogsértések rendszerszintűek lennének – közölte a nemzetgazdasági miniszter.
