A Magyar Villamosművek (MVM) és a MET igen bizarr üzleti kapcsolatban volt egymással 2011 és 2014 között, állami jóváhagyással.
Az üzlet lényege az volt, hogy az Orbán-kormány 2011-ben felhatalmazta az MVM-et, hogy a korábbi pályáztatás helyett árverés nélkül egyedül ő férjen hozzá az Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezetékhez (emiatt eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen). A cél elvileg az volt, hogy az onnan beszerezhető olcsó gázzal egyrészt vissza tudják pótolni a gáztározókból a vésztartalékból felhasznált mennyiséget. Másrészt hogy le tudják szorítani az itthoni árakat, rezsicsökkentés jeligére.
Azonban a kapacitás nagy részét nem erre a célra használták fel, hanem a MET-nek adták el, amivel tulajdonképpen pályáztatás nélkül biztosítottak a cégnek olcsó gázimport-lehetőséget – írta a 444.hu azok alapján a dokumentumok alapján, amiket Tóth Bertalan szocialista képviselő kiperelt az MVM-től.
A Népszabadság szerint a második cél azért nem valósulhatott meg, mert túl későn rendelte el a kormány, hogy az olcsó gázt beszerezze az MVM. Addigra ugyanis a lakossági ellátók már beszerezték az egy évre szóló mennyiséget.
A szerződések alapján egyre valószínűbb, amit már korábban is sejteni lehetett, hogy a MET ezen az üzleten hatalmasat kaszálhatott. Az MVM ugyanis nemigen élt a haszonszerzés lehetőségével. A lehetséges köbméterenként mintegy 50 forint helyett ugyanis csak 1-3,4 forintot tett rá az árra. Sőt, olyan is előfordult, hogy az MVM a MET osztrák leányától (a METI-től) megvett gázt kicsivel olcsóbban adta tovább a MET egy magyar leányvállalatának – világított rá a 444.
Vagyis a MET az oroszoktól beszerezhető gáznál jóval olcsóbban jutott az energiahordozóhoz, és azt jelentős haszonnal értékesíthette tovább. A kormány szerint azért kellett a MET-et bevonni az üzletbe, mert az MVM nem volt alkalmas az adásvétel lebonyolítására. A Népszabadság szerint maga az MVM is jelezte, hogy a túl későn jött olcsó gázt nem tudják értékesíteni.
Az MVM gázkereskedője viszont úgy tűnik, nagyon is otthon volt az üzletben, vagyis alkalmas lehetett volna a feladat elvégzésére. Tehát a haszon az államnál is maradhatott volna. A Népszabadság szerint 100 milliárd forintot is kereshetett az üzleten a MET, a cégcsoport azonban azt válaszolta megkeresésükre, hogy a szakmaiatlan sejtéseknél rosszabb üzleteket kötöttek.
Cikkünk megjelenése után nem sokkal pedig közleményt adtak ki, melyben azt írták: “A Népszabadságban megjelent elemző anyag sajnos nem több, mint egy „szakmai köntösbe bújtatott hókuszpókusz”, mely politikai hangulatkeltésen kívül másra nem alkalmas. Mindez nem kizárólag a MET-re nézve káros, hanem egyben a hazai gázszakma reputációját is aláássa.” A 444. hasonló következtetéseire még nem reagáltak.
A MET tulajdonosai között ott van a Mol, több ismert magyar üzletember (többek között az Orbán Viktor barátjaként ismert Garancsi István), és egy orosz vállalkozó is.
