Az év harmadik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagban 236 200 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 2,8 százalékkal magasabb az előző évi adathoz viszonyítva. A nettó bér – amely 154 700 forintot tett ki – szintén 2,8 százalékkal emelkedett 2013 márciusához képest.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,4 százalékos volt a növekedés. A KSH szerint a családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést okozhatott a nettó keresetek előző évi átlagához képest. A rendkívül alacsony, 0,1 százalékos infláció mellett így a reálkereseteknél 2,7 százalékos növekedés volt.
Vállalkozások kontra költségvetés
A vállalkozásoknál a bruttó kereset átlagban 257 232 volt, a nettó pedig 168 486 forint – az emelkedés így 5,3 százalékot tett ki tavaly márciushoz képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a versenyszektor növekvő munkakereslete a gazdasági konjunktúra élénkülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető.
A költségvetésben átlagban 198 376 forint volt a bruttó, a nettó pedig 129 936 forint, a növekedés mindössze az inflációval egyező, 0,1 százalékos volt. Ezt az adatsort jelentősen lehúzta a közfoglalkoztatottak szerény bére. Őket nem számítva ugyanis a bruttó 231 ezer forint feletti volt, a nettó pedig 151 735 forint, 8,9 százalékos éves növekedés mellett.
A közfoglalkoztatottak létszáma 209 ezer fő volt márciusban, 127 százalékkal több, mint egy évvel korábban és átlagosan 77 ezer forint volt a teljes munkaidőre járó bruttó keresetük.
Január-márciusban
229 800 forint volt a bruttó átlagkereset. A családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 150 500 forintot tett ki átlagban, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 101 600, a szellemi foglalkozásúaké 205 300 forint volt. Az első negyedévében ez bruttó és nettó is 1,8 százalékos növekedést jelentett.
Akik a legtöbbet és legkevesebbet vihették haza
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (487 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (467 900 forint), valamint az energiaipar (villamos-energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 400 forint).
A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (137 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Az iparban 4,0, az építőiparban 3,2, a mezőgazdaság, erdészet, halászatban pedig 7,0 százalékkal nőttek a bruttó keresetek egy év alatt és 254, 178, illetve 168 ezer forintot tettek ki.
Az NGM közölte, a reálbérek folyamatos emelkedése mellett a kormány egyik fő célja, hogy tartósan 4 millió felett tartsa a foglalkoztatottak számát, a munkanélküliséget pedig – az ún. súrlódásos munkanélküliség szintjére – 4 százalék alá csökkentse.
