„Végéhez közelít az olcsó élelmiszerek kora” – nyilatkozta Philip Clarke, a Tesco vezérigazgatója a The Observer nevű brit hetilapnak.
A brit üzletember szerint már most is tisztán látszik az a trend, miszerint a jövedelmünk egyre nagyobb százalékát fordítjuk élelmiszerre. A gazdasági törvényszerűségek miatt pedig a kereslet növekedése előbb-utóbb az árak növekedésével is jár.
Clarke elméletét élelmiszeripari kutatások is megerősítik: egyes prognózisok szerint a globális élelmiszerárak akár 40 százalékkal is nőhetnek a következő évtizedben, ugyanis a fejlődő országokban, mint például Kínában vagy Indiában megerősödnek a középosztálybeli családok, ezzel párhuzamosan pedig valóban többet költenek élelmiszerre.
Őrült pazarlás
Tavaly év végén az Unilever egyik vezetője borzolta a kedélyeket megdöbbentő kijelentésével, miszerint a fejlődő országokban túl olcsó az élelmiszer – emlékeztet a Pénzcentrum. „Abban, hogy olyan sokat pazarolunk, komoly szerepet játszik, hogy az élelmiszer túlságosan olcsó. Ha drágább lenne, nem pazarolnánk annyit” – jelentette ki Jan Kees Vis, a vállalat fenntartható forrásokért felelős igazgatója. Véleménye szerint, ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, ugyanakkor amit veszünk, azt jobban értékelnénk, így kevesebb lenne a hulladék is. Ezzel pedig azt érhetnénk el, hogy nem lenne szükség olyan nagy termelésnövelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének.
Valóban, a szakemberek számára régóta alapvetés, hogy a tudatos fogyasztás ott kezdődik, hogy amit megvásárolunk, azt mind fel is használjuk. A felmérések szerint ugyanakkor egy átlagos brit család 680 font, azaz 230 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába évente.
