Gazdaság

Perel és egyezkedik a fél ország a devizahitele miatt

birosag(210x140)(9).jpg (bíróság, ítélet)
birosag(210x140)(9).jpg (bíróság, ítélet)

Megszületett a Kúria várva várt útmutatója az egyoldalú szerződésekkel kapcsolatban. Újabb adag per indulhat. Mit tehet Ön?

Múlt héten elkészítette útmutatóját a bíróságoknak a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a fogyasztási hitelekről, amelynek nyomán újabb adag devizahiteles per indulhat a már futó több száz per mellett.

A devizahitelesek szempontjából az útmutató lényege, hogy körülírja, mely esetekben miként kell a bíróságnak egy-egy szerződési kitétel semmisségére vonatkozó keresetet elbírálni. Alapvetően két okból lehet semmis egy devizaszerződés: ha valamely törvénybe ütközik vagy ha a bank egyoldalú szerződésmódosítási joga indokolatlanul széles.

Léhmann György, a devizahiteles perek miatt híressé vált siófoki ügyvéd szerint a mostani útmutatóval ismét egy lépéssel közelebb kerültek az adósok ahhoz, hogy jó esélyekkel induljanak a bíróságokon. Szerinte az, hogy a bankok a devizaalapú hitelek esetében a forrásköltségeik növekedésére hivatkozva – de Léhmann szerint alap nélkül – jelentősen emelték a kamataikat az elmúlt években, épp elegendő ahhoz, hogy a kamatemelést lehetővé tévő szerződésrészt semmisnek mondja ki a bíróság. Ha így történne, akkor pedig a svájci frank kamata és árfolyama alapján lehetne újraszámolni a hitel költségeit.

A svájci alapkamat jelenleg nulla százalék, tehát az ügyfél bukná az árfolyamveszteséget, a bank pedig a kamatot. „Az, hogy a teljes szerződést semmisnek mondja ki a bíróság, nem érdeke az ügyfélnek” – teszi hozzá. Ilyen esetben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a bank a teljes hitelösszeget 15 napon belüli visszafizetéssel követeli az ügyfélen. Szerinte az ügyfélnek is el kell fogadnia valamennyi veszteséget, „a forint romlását az adósnak is tudomásul kell vennie”.

Több módszerrel próbálkoznak

Léhmann Györgynek jelenleg 4-500 pere van folyamatban, s bár még nincs köztük olyan, amit jogerősen megnyert volna, olyan sincs köztük, amit elvesztett volna. A keresetlevél-mintáit naponta többen kérik. Egy-egy per több éven át is húzódhat, és nem is biztatja ügyfeleit biztos kimenetellel: „Jónak tűnik a jogi alap, és látni lehet, hogy a bíróságok nagyon igyekeznek, de egy bankokkal szembeni per, Magyarországon” – fogalmaz.

Más ügyvédek más utat keresnek a szerződések megtámadásához. Így például nemrég jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék egy hitelszerződésben azt, hogy a thm-be nem számolták bele az árfolyamrés kiszámításának a költségét.

Nagy kérdés egyelőre, hogy ha a szerződés részben vagy egészben semmis, az mit is jelent az ügyfélre nézve. Ki kell fizetnie az összeget egyben? Újraszámolják a hitelét, de úgy, mintha mit sem fizetett volna eddig? Esetleg a tőketartozását csökkenti az eddig indokolatlanul magasra beállított kamattörlesztés? Ezeken a technikainak tűnő kérdéseken milliók múlnak. Erre azonban egyelőre nem nagyon van gyakorlat.

Egyezkednek, sokan sikerrel

Más ügyvédek más támadási pontokat keresnek. Népszerű például a peren kívüli megegyezés kezdeményezése, amely jó eszköz lehet akkor, ha a devizahiteles bankja éppen leépítené magyarországi jelenlétét. Hallani erre példát az UniCredit Bank, az ING Bank és a Raiffeisen környékéről. Ugyanakkor ez a legtöbb devizahiteles számára nehezebben járható út.

Lapunk kérdésére több bank még válaszolni sem volt hajlandó arra, hogy mi a peren kívüli megegyezés gyakorlata náluk. Volt, aki egyszerűen annyit mondott, hogy ezt nem kívánják kommunikálni, volt, aki üzleti titokra hivatkozott, s még olyan is akadt, aki azt kérte, hogy a bank nevét se említsük. Nyitottabb volt például az MKB Bank, amely azt mondta: előfordul ilyen egyezség. „Az ügyfélnek jó, mert a követelés egy részét elengedik, a banknak pedig amiatt kedvező, hogy ez a végrehajtásnál gyorsabb és/vagy nagyobb megtérülést ígér” – válaszolták a kommunikációs osztályon.

Az UniCredit Bank már a törlesztési problémák felmerülésének első időszakában személyre szabott, az ügyfél számára leginkább megfelelőnek tartott lehetőséget keres, majd közös egyeztetés és információcsere után akár újra átdolgozza azt. „Ebből következően például végrehajtásig jellemzően azok az esetek juthatnak el, amelyekben ilyen típusú megoldásra nem nyílt lehetőség” – magyarázta a bank kommunikációs osztálya lapunknak.

Az OTP kemény falat tart

Az OTP Bank, amelynek nagyon sok lakossági devizahitele van, azt mondta: kizárólag az Otthonvédelmi program keretében engedett el devizakövetelést az adósokkal szemben, amire jogszabály kötelezte a bankot. (Aki nem több mint 20 milliós ingatlanfedezet mellett igényelt devizakölcsönt és 2011. szeptember 30. óta folyamatosan legalább minimálbért elérő 90 napot meghaladó hátralékban volt, az május 15-ig nyilatkozhatott, hogy igényli-e a tartozás forintra váltását 25 százalék elengedés mellett.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik