„Benne van a nevében is: élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Én nem tartozom alá, én csak konzerveket és italokat adok el, nálam nincsen párizsi vagy más felvágott” – magyarázta lapunknak (tévesen) egy egyszemélyes kis csillaghegyi delikát tulajdonosa, miért gondolja, hogy rá nem vonatkozik a most bevezetett új állami teher, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (Nébih) fizetendő felügyeleti díj. Beszélgetésünkig nem is hallott az új adónemről. Pedig neki is be kellene vallania május végéig napi 15 ezer forintos forgalmából a felügyeleti díjként napi 15 forintot (egy évben 5400 forintot).
Nem ő az egyetlen. A Hír24 által megkérdezett, az új hatósági díj alá eső kisebb élelmiszerüzletek, hentesek, büfék közül egyedül egy hallott már a teherről. Ám ő is azt hitte, hogy nem vonatkozik a török élelmiszert áruló új üzletére a díj. „Nem értem miért van erre szükség” – háborgott az egyik – „ már a kamarai tagsági díjat sem értettem, de ezt már végképp nem. Hisz mit tesz értem akár a kamara, akár ez a hivatal?” (Ennek az üzletnek a vezetője nem is hallotta még a hivatal nevét sem.)
Fotó: MTI / H. Szabó Sándor
Egy óbudai büfé üzletvezetője először döbbenten hallgatta az információkat a díjról, amelyről még sosem hallott. Gondosan lejegyzetelte a hivatal webcímét (ő már hallott róla), a díj mértékét (a tavalyi forgalom egy ezreléke), majd azt kérdezte: „Akkor most én azért fizetek, hogy kijöhessen ide valaki ellenőrizni és aztán majd valami apróságba belekötve megbírságoljon?”
Alig lehetett bárhol hallani róla, ám a tavaly év végén egy salátatörvényben csendesen átnyomott új felügyeleti díj vélhetően a Magyarországon működő vállalkozások közül minden ötödiket-hatodikat érinthet. Aki a hivatal honlapján felsorolt körülbelül 150 TEÁOR szám bármelyikén élelmiszer előállításához, szállításához, vagy forgalmazásához kapcsolódóan számláz, bevallást kell készítsen. Még az állatorvosnak, a dohánytermesztőnek és a halásznak is be kell fizetnie, sőt, a trágyát a földekre elszállító fuvarozónak is. (Ha ezer forintnál kevesebbre jönne ki a díj, akkor befizetni nem kell, de bevallani akkor is kell.)
Csúszó szabályozás
Mint múlt héten írtuk, nemcsak a kisvállalkozók nem hallottak az új adószerűségről, hanem a könyvelők egy jelentős része is most szembesül azzal, hogy egyáltalán van ilyen, és be kell vallani, méghozzá most.
Persze egyelőre ezzel nincsen könnyű dolguk: még csak múlt hét elején készült el a Vidékfejlesztési Minisztérium az ezt szabályozó rendelettervezettel. (A rajta lévő dátum szerint ez 23-án készült el, s 27-ig lehetett véleményezni, ám 25-én még nyoma sem volt a minisztérium honlapján.)
Ez szabályozza azt, pontosan miként és kinek kell bevallani és befizetni a díjat. Ebből az derül ki: az egészet letudhatják a vállalkozók elektronikusan, a hivatal honlapján keresztül, ha van ügyfélkapu-regisztrációjuk. Ha nincsen, akkor a könyvelőnek lehet meghatalmazást adni.
Kell a hivatalnak
A felügyeleti díj, ha valóban be is vallja – a becslésünk szerint – több százezer vállalkozás, amelyet érint, 7-8 milliárd forint bevételt is jelenthet a Nébihnek. „Napjainkban, amikor az élelmiszerek akár kontinensnyi távolságokat is átszelnek, mire az asztalunkra kerülnek, különösen fontos, hogy ellenőrzött, biztonságos táplálékok közül válogathassunk” – írja a rendelettervezet magyarázatában a tárca – „A díj bevezetésével lehetővé válik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladataival együtt járó költségek biztosítása, egyúttal megvalósul a pénzügyi terhek arányos megoszlása az élelmiszerlánc szereplői között.”
Az amúgy ötmilliárd forintos költségvetési támogatásból hivatal a pénzt viszonylag szabadon költheti el, ám minden évben jelentést kell készítenie, hogy pontosan mire ment el ez a pénz.
