Gazdaság

Útelágazáshoz ért az EU

Kompromisszumos megoldással, új bankadó bevezetésével érhet véget a legerősebb uniós tagállam, Németország és az Európai Központi Bank vitája a csütörtöki euróövezeti csúcson. A tét rövid távon Görögország, középtávon a valutaunió jövője.

Görögországnak a 14 hónappal ezelőtti 110 milliárdos mentőcsomag és a folyamatos megszorító intézkedések ellenére sem sikerült az adósság hátralékát fenntartható keretek közé szorítania, ezért idén nyár elején újabb segítségért folyamodott az unió vezetőségéhez. Az ország felelőtlen és költekező politikájának eredményeképp sikerült olyan adósságspirálba keverednie, amiből egykönnyen nem fog tudni kilábalni. Görögország gazdasági problémái az egész eurozóna jövőjét veszélyeztetik, így az esetleges második mentőcsomag és annak remélt hatásai nemcsak a görögök, hanem a közös valuta jövőjét is meghatározzák.

Az EU elnöke Herman van Rompuy csütörtökre hívta össze csúcstalálkozóra a tagállamok vezetőit, hogy megvitassák „az euróövezet pénzügyi stabilitását és a görög adósság jövőbeni finanszírozását”, vagyis az euró jövőjét. Az egyik legfőbb téma a várhatóan 115 milliárd eurós görög mentő csomag lesz, fő céljuk olyan stratégia kialakítása, aminek keretében Görögország képes lesz hosszú távon fizetni az adósságait.

Súlyos feszültségek

A találkozót már múlt héten sürgették az övezet egyes államainak, többek között Olaszországnak a vezetői, azonban Németország visszakozása miatt végül csak most ülnek tárgyalóasztalhoz. Európa vezetői egyetértenek abban, hogy a közös valutarendszer fenntartása nem kérdőjelezhető meg, ellenben a valutaunió kormányai és az Európai Központi Bank (EKB) három hónapja vitáznak arról, hogy szükség van-e a bankoknak és a görög államkötvények egyéb, nem állami birtokosainak bevonására az adósságrendezésbe.

Az EKB és néhány ország azzal érvel, hogy ha költségeket hárítanak át a magánbefektetőkre, akkor a piac sok más euróövezeti országba vetett bizalma is meginoghat. Ugyanakkor a legnagyobb európai gazdaság, Németország ragaszkodik a magánszektor bevonásához.

A hétvégén a német kancellár kijelentette, hogy nem vesz részt az esetleges csúcstalálkozón, ha nem látja esélyét a számára érdemleges, vagyis a magánbefektetőknek a görög adósságteherbe való bevonását megcélzó megegyezésnek. Véleménye szerint ezen túl a kilábaláshoz nem elég csak egy látványos terv, mint az adósságátütemezés, komplex intézkedésekre van szükség.

Vélhetően kiegyeztek

A jelek viszont azóta arra utalnak, hogy kompromisszumos megoldás készül. Angela Merkel szerdán találkozott Nicholas Sakozy francia államfővel, hogy kidolgozzanak egy francia-német közös álláspontot a csúcstalálkozó előtt. Azt egyelőre nem tudni, mindez sikerült-e nekik, tárgyalásukról mindössze annyi tudható Merkel szóvivőjének Twitter-bejegyzéséből, hogy „Németország és Franciaország együtt dolgoznak a stabil euróért”.

A Napi Gazdaság uniós információi szerint komplex adósságkezelő csomag lehetne a megoldás a görög helyzetre. A várhatóan 115 milliárd eurós pakkban nagy szerepet kapna az európai bankokra kivetett speciális bankadó, amely 10 milliárd euró bevételt jelentene évenként, és három évig vetnék ki. A terv kompromisszumos megoldás a német és az EKB terve között, mivel gyakorlatilag előteremti azt a 30 milliárd eurót, amit a németek a magánbefektetők bevonásától vártak, és bevonja a privát bankokat az adósságteher viselésébe. A kiszivárogtatott dokumentumban szó van ezenkívül a görögöknek folyósított uniós kölcsön kamatának csökkentéséről is 4,5-ről 3,5 százalékra és további pénzügyi segítség folyósításáról is.

A görög válság lehet Európa Lehman Brotherse?

A görögöknél 2010 óta tartó adósságválság alapjaiban rengette meg a közös valutát és a monetáris uniót. Míg európai vezetők kitartanak az euró és a rendszer stabilitása mellett, több elemző a jelenlegi pénzügyi rendszert gyökeresen átformáló intézkedésekben látja a kiutat. Az már nyilvánvaló, hogy a görög krízis már megfertőzte Írországot és Portugáliát, a következő lehetséges áldozatok pedig a tetemes gazdasági súlyú, de lassú növekedést produkáló és jelentős adósságot felhalmozó Spanyolország és Olaszország lehet.

Soros György a magyar származású amerikai befektető a múlt héten a Financial Timesban kijelentette: attól függetlenül, hogy a görög csőd elkerülhetetlen, nem feltétlenül kell mindennek rendezetlenül történnie. „Néhány fertőzés elkerülhetetlen lesz, bármi történjék Görögországban, valószínűleg átterjed Portugáliára és Írországra is, az eurózóna többi részét viszont meg kell védeni.”

Több elemző úgy emlegeti a görög államcsőd eshetőségét, mint Európa „Lehman-pillanatát”. A 2008-as gazdasági világválságot kirobbantó Lehman Brothers befektetési bank bedőlése a pénzügyi piacok összeomlásához vezetett. Bár az európai pénzügyi piacok erősen integráltak a kontinensen belül, és nem tudni, hogy a „görög fertőzés” meddig fog eljutni az eurózónán belül, azonban hacsak nem dől be egy vezető bank például Németországban, akkor nem valószínű a pénzügyi piacok újabb összeomlása – véli Niall Ferguson, a Harward Egyetem professzora.

Mi is a tét?

„A beszéd már nem elég, áttörésre van szükség” – mondta Carsten Brzeski, a brüsszeli ING Group közgazdásza a Bloomberg televíziós műsorában hétfőn. Véleménye szerint két alapvető kérdésről kellene dönteni csütörtökön: először is arról, hogy az euróövezet vezetői hogyan hajlandóak kezelni az egyre súlyosbodó görög adósságválságot, másodsorban az is kérdés, hogyan tervezik kezelni a zóna perifériájára eső országokban, mint Portugália, Írország vagy akár Olaszország és Spanyolország az államadósság kérdését.

A monetáris uniót alapjaiban megváltoztató döntésre van szükség – mondta a közgazdász. Itt felvázolt két egymástól jelentősen eltérő lehetséges forgatókönyvet. Az első szerint az uniónak fel kell vállalnia, hogy nem lesz adósságátütemezés, sem államcsőd, és a berendezkedés tovább mozdul a széles körű politikai koordináció, a politikai unió felé. Ebben az esetben a gazdagabb államok részt vállalnánk a szegényebbek költségeiben egészen addig, amíg a periféria országai fel nem zárkóznak. Az előbb említett Neil Ferguson szerint Európa eleve egy „lehetetlen kísérletbe” kezdett bele tíz évvel ezelőtt, amikor is politikai unió vagy fiskális harmonizáció nélkül vezette be a közös valutát.

A másik szcenárió kizárja a politikai unió lehetőségét, mert e szerint valószerűtlen, hogy a tagállamok beleegyeznének az államszövetségi berendezkedésbe. Ebben az esetben viszont az EKB-nak és az euróövezet vezetőinek el kell fogadniuk, hogy a bajban lévő országok képtelenek lesznek kezelni az adósságaikat, akár hosszú távon is fizetésképtelenné válhatnak.

Bárhogy is döntenek az EU vezetői csütörtökön, kevés a valószínűsége annak, hogy a fent felvázolt szcenáriókat tervbe vennék. Viszont ha nem születik érdemleges döntés a jelenlegi krízis kezeléséről, valószínű, hogy a piac hasonlóan negatívan fog reagálni mint a múlt hét elején megrendezett pénzügyminiszteri találkozó semleges eredményeire. Ahogy Enda Kenny – a múlt héten a hitelminősítők által durván leminősített – írek miniszterelnöke mondta: „Ez a probléma nem fog csak úgy eltűnni, ha nem foglalkozunk vele.”

55 millió ember él demenciával napjainkban, s a betegség – amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. A probléma egyre csak súlyosbodni fog. A kormánynak van egy stratégiája, az közhelyes megállapításokon kívül konkrét intézkedési tervet nem tartalmaz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.