Nicolas Sarkozy francia elnök zöld forradalmat hirdetett. A többpontos, szigorú javaslatcsomag egyik sarkalatos eleme, hogy 2010-11-re az autópályákról kitiltanák a kamionokat. Pontosabban azokról a szakaszokról, ahol a teherjárművek fuvarozása vasúti pályán is megoldható. A franciák a már betervezett sztrádákon és elkerülő szakaszokon kívül nem is építenek több utat a jövőben, inkább felújítanak 2 ezer kilométernyi vasúti pályát, hogy a személyszállításban is legyen alternatívája a közútnak.
Magyarországon egyelőre prózaibb a probléma. Annak idején a településeken áthaladó főutakat jóval gyérebb forgalomra és kisebb tengelyterhelésű járművekre méretezték, így a teherautók országszerte nagy károkat okoznak. A kormányzat olyan új útdíjrendszert dolgozna ki, amely a 3,5 tonnánál nehezebb járműveket elterelhetné a mellékutakról.
Várhatóan 2009 januárjától, vagy júliusától vezetnék be a több ezer kilométernyi útszakaszra tervezett, vadonatúj mérő- és díjfizető-rendszert, amely kiválthatná a mai matricás szisztémát – persze az első időkben csak az említett járműkategóriában. Ezzel arányosabb lesz a teherviselés, ám a lépés igencsak sújtja azon nemzetközi szállítmányozókat, amelyek manapság egynapos matricával hosszabb tranzitfuvarokat vállalnak. Ezek a tényleges úthasználathoz képest aránytalanul keveset, 3 ezer forint alatti összeget fizetnek azért, hogy átszelhessék az országot. Technikai értelemben a leendő rendszer akár százméteres pontossággal is képes megadni, hogy egy-egy jármű melyik utat milyen távon használta, így lehetővé teszi, a sztrádákkal párhuzamos utakról „büntető útdíjakkal” riasszák el a járműveket. Emellett minden bizonnyal általános díjemelésre is számítani kell.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkár-helyettese, Karmos Gábor nehezményezi, hogy a majdani díjstruktúrát a mai napig nem egyeztették a szakmai szervezetekkel. Várakozásai szerint az új díjfizetési rendszer a fuvarozás költségét mintegy 20 százalékkal drágítja meg, ami a szállítmányozó cégeknek rendkívüli terhet jelent.
 |
A fuvarozók javaslatai
•Konkrét összegeket tartalmazó díjstruktúra
• Díjfizetés csak a gyorsforgalmi utakon
• Környezetvédelmi szempontból differenciált tarifák
• A magyar utakon sokat futó járművek után kedvezményes díjtételek
• Kompenzáció a várható díjemelésért (például gépjárműadó vagy átírási illeték kedvezménye)
• Kellő idő az eszközök beszerzésére, illetve kipróbálására, a sofőrök betanítására
• A nyugat-európai rendszerekkel kompatibilis megoldás |
|
|
|
Az MKFE ezért több javaslatot tett le a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) asztalára (lásd külön). Elsősorban a járművek környezetvédelmi besorolása szerint differenciálnák a díjakat, a hazai utakon sokat futó járművek számára pedig (uniós mintára) 13 százalékos díjkedvezményt kérnének. Ez utóbbi inkább a magyar cégeknek kedvezne, hiszen az itthoni székhelyű társaságok autói sokkal többet járnak a hazai utakon. A nagy kérdés az, mekkora útszakaszon vezetnék be a rendszert, ma ugyanis még az sem eldöntött, hogy 2-3 ezer, vagy éppen több mint 6 ezer kilométert jelöl majd ki a GKM.
Fontos lenne, hogy az uniós megoldásokkal kompatibilis megoldást válasszanak ki a nemrég kiírt közbeszerzési tenderen, hiszen lehetetlenné teszi a használatot, ha egy jármű fedélzetére mondjuk húsz ország húsz különböző útdíj-mérő „kütyüjét” kell telepíteni. Az uniós direktíva a használattal arányos díjszedést írja elő, s Brüsszel legutóbb például Dániát fenyegette perrel, mert olyan rendszert favorizál, amely nem társítható más uniós országokéval. Igaz, a már működő svájci-osztrák, illetve német e-útdíj rendszerek sem teljesen kompatibilisek egymással.
Mindezek fényében nem lesz könnyű dolga a hazai pályázat elbírálóinak. Egy országgyűlési határozatban 69 milliárd forintos keretet hagyták jóvá a rendszer kiépítésére – amelyet speciális PPP-projektben, vagyis az állam és a magánszféra együttműködésében valósítanának meg -, ám szakértők szerint ebből az összegből nem biztos, hogy mérhetővé lehet tenni 6 ezer kilométernyi utat. Éppen lapzártánk után dől el, hogy a hatalmas informatikai megrendelés megszerzése érdekében egymás sarkát taposó 8 konzorcium közül (tagjaikat lásd külön) melyik 4 jut tovább az előminősítésen. Végső nyertest feltehetően csak február táján hirdetnek.
A pályázók által kínált rendszerek közt alapvető technológiai különbségek vannak. Egyesek az utak mentén elhelyezett mikrohullámú vevőkben és egyszerű beltéri egységekben gondolkodnak, más cégek műholdas és GSM alapú rendszereket kínálnak, de szóba jönnek kombinált megoldások is. Ezért sem mindegy, hogy összesen hány kilométert kell majd kiépíteni, hiszen például egy műholdas és GSM alapú szisztémát kínáló pályázó számára hosszabb szakaszok esetén kisebb a fajlagos költség, vagyis előnybe kerülhet a többiekkel szemben.
