Megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesültek a Tensi Kft. munkatársai, amikor egy nagyvállalat azzal bízta meg őket, hogy 180 munkatársuk számára szervezzenek magas színvonalú, színes programokkal dúsított utazást. A cég ugyanis igazodott az ilyenkor szokásos vállalati előírásokhoz: mindenkinek business osztályon kellett volna utaznia, és ugyanabban a szállodában, egyágyas szobákban kívántak megszállni. Ugyanakkor ragaszkodtak a finnországi programhoz, ahol az utazási iroda sehogy sem tudott eleget tenni a fenti kívánalmaknak. A cég vezetői ezután személyesen látogattak el a helyszínre, és úgy döntöttek, megéri engedni a feltételekből. Végül közös, emeletes ágyas szobákban aludt az ügyvezető igazgatótól kezdve minden résztvevő, akiket azonban jócskán kárpótolt a kutyaszánon vagy a szaunapartin eltöltött idő. „Vacsoráztak jégétteremben, mostak aranyat egy különleges vendéglőben lévő patakban, és este jégdiszkóban vezethették le a napi fáradtságot” – meséli Szentirmai Erzsébet, a Tensi Kft. incentive részlegének vezetője. „Évekkel ezelőtt szerveztük ezt az utat, de annyira jól sikerült, hogy a cégtől azóta is emlegetik, ahányszor csak megkeresnek bennünket.”
NEM ÉRI MEG. „Két-három évvel ezelőtt még népszerű juttatásnak számítottak a jutalomutazások, az elmúlt két évben bevezetett adózási szabályok miatt azonban ez az ösztönzési forma szinte teljesen eltűnt” – állítja Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoppers adótanácsadási üzletágának személyi jövedelemadózásért felelős igazgatója. Amióta 44 százalékról 54 százalékra emelték a természetbeni juttatások után fizetendő szja-t, és ez az adóösszeg a tb-járulék alapjába is beleszámít, nem éri meg utazással jutalmazni a dolgozókat. Egy magas keresetű munkatárs esetében ugyanis – az adminisztrációs költségeket nem számítva – csupán 20 százalékkal kerül kevesebbe az utaztatás, mintha a dolgozó készpénzben kapná meg a jutalomra szánt összeget, az alacsonyabb szja-sávba tartozóknál viszont akár többletköltséget is okozhat.
Mindezek ellenére a jutalomszerű nyaralásokra továbbra is mutatkozik igény, igaz, ezek átvándoroltak a céges utak körébe. Horváthné Szabó Beáta szerint egy jól teljesítő csoport elismerése lehet például egy csapatépítő program is. Bár a vendéglátás itt is természetbeni juttatásnak minősül (emiatt egy 100 ezer forint értékű juttatás költsége mintegy 200 ezer forint, ám egy ugyanilyen értékű készpénzben kifizetett jutalom költségei a 260-270 ezer forintot is elérhetik), a szakmai programok megtartásához szükséges utazási, szállás- és oktatási költségek adómentesek.
Liptai Judit, a szakmai és incentive (ösztönző) utak szervezésére is szakosodott Business Planet Kft. ügyvezető igazgatója is a szakmai utaztatások térnyeréséről számol be. Ezek már nem az önfeledt kikapcsolódásról szólnak; a napok nagy részét tréningek teszik ki, és csak este van lehetőségük élvezni a különleges helyszín által nyújtott lehetőségeket. Ilyenkor a vállalatok arra is jobban figyelnek, hogy mire és mennyit költenek.
A Tensi Kft.-nél viszont azt tapasztalják, hogy bár a legtöbb cég valóban tréningeket, csapatépítő játékokat igénylő tervekkel fordul hozzájuk, végül nagyrészt lemondanak az ilyen jellegű programokról. „Belátják, hogy maga az utazás és a helyszín kínálja azokat a lehetőségeket, amelyek erősítik a csapaton belüli kommunikációt, és azt, hogy olyan részlegek munkatársai is vegyüljenek egymással, akik egyébként nincsenek szoros munkakapcsolatban” – mondja Szentirmai Erzsébet. Magánemberként még mindig kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egzotikus helyekre utazzanak el, pláne olyan színvonalon, ahogy azt a vállalatok rendelik meg. Ezért a dolgozók is sokra értékelnek egy-egy ilyen utazást, amely nem csak a közösségépítésben, de a cég iránti lojalitás erősítésében is fontos szerepet játszik.
BÚJTATVA. Egy – ügyfelei védelmében neve elhallgatását kérő – könyvelő olyan esetekről is beszámolt, amelyeknél gyakorlatilag magánjellegű utakat fedeztek a vállalatok költségére. Tipikus helyzet, amikor egy leányvállalat magasabb eredményt ér el az anyacég által kitűzöttnél, s a többlet sorsáról a menedzsment dönthet. „Pénzjutalom helyett előfordul, hogy az összegből a vezetőség, céges útként, a családtagokkal együtt eltölt egy hetet mondjuk Kínában.”
A Figyelő által megkeresett vállalatok nem akartak nyilatkozni a kérdésről, ami nem is csoda, hiszen adott esetben súlyos bírságra számíthatnának. Egyébiránt Horváthné Szabó Beáta szerint egy könyvelésből azonnal kitűnnek a gyakran többmilliós utazások. „A revizor ilyen esetekben az út teljes dokumentációját bekérheti, a meghívott résztvevők listájától kezdve a megtartott prezentációk anyagáig” – mondja az adótanácsadó. Ezek hiányában pedig a hatóság természetbeni juttatásnak minősítheti az utat, és nem csak az adóhiányt követelheti, de a juttatás értékének 50 százalékában megállapított bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.
