Mielőtt még bárki kuruc-labanc ellentétet vizionálna abból, hogy az OMV Mol-részvényeket vásárolt, nem árt leszögezni, hogy önmagában ez nem okozhatott drámai meglepetést. A legnagyobb magyar cég jól működő, professzionális társaság, amely adekvát célpontja a befektetői pénzeknek. Más kérdés, hogy az OMV akciója mögött a Mol feletti teljes ellenőrzés megszerzése is állhat. Vagy, hogy még tovább kombináljunk: az orosz energetikai cégek is szemet vethettek a Közép-Európában nagy, világméretekben azonban könnyen lenyelhető régiós olajvállalatokra.
A politika most csodálkozik és tiltakozik. Kormány és ellenzék teljes egyetértésben védi a Molt, ezt a 100 százalékban (!) magánbefektetők (főleg külföldiek) kezében lévő nagyvállalatot. Egyszerűsítsük le a képletet: elsősorban a Mol – az ügy kapcsán amúgy hallgatásba burkolódzó – menedzsmentjének nyújtanak segédkezet. Nyilván mindkét félnek, a kormánynak és a Mol vezetésének is érdeke a jó kapcsolat fenntartása.
Természetesen lehetnek olyan geopolitikai, nemzetbiztonsági megfontolások, amelyek alapján érdemes egy-egy stratégiai társaságban megőrizni az állami befolyást. Itt van mindjárt az OMV, amelyben az osztrák kormánynak mind a mai napig meghatározó részesedése van. De eddig mást sem hallottunk a hazai kormányzati illetékesektől, minthogy a Mol (és a többi egykori állami monstrum) eladása az egyedüli üdvözítő megoldás. Vajon stratégiai vagy költségvetési okok indokolták-indokolják a privatizációt?
Nem nehéz észrevenni azt sem, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek e népszerűség-ínséges időkben kapóra jön a „nemzeti olajtársaság” védelmezőjének szerepe. A gond csak az, hogy a Mol-ban már nincs megvédendő magyar állami részesedés, és ezért az „idegen” befolyás növelését is – ha egyáltalán – csak nagyon közvetett módon lehet megakadályozni.
Lehet persze a stratégiai cégek privatizációja ellen, vagy a mellett is érvelni. De csodálkozni azon nem érdemes, hogy ha már egyszer eladtunk egy céget, akkor az a továbbiakban tőlünk függetlenül lehet adásvétel tárgya. Ez már csak így megy a kapitalizmusban.
