Időről időre külső szakértők jelennek meg március óta a minisztériumokban. Jogszabályokat böngésznek, konzultálnak a tárcáknál kijelölt munkatársakkal, feltérképezik, mely törvények alapján, milyen feladatok tartoznak az adott ágazat tevékenységi körébe. „Feladatlista készül” – foglalta össze a lényeget a Figyelőnek Várnai Éva, az átvilágítást végző egyik cég, a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezetője, kormányzati szektorért felelős partner. Jó tíz éve adós ezzel a listával a mindenkori kabinet, a törvényhozás ugyanis a rendszerváltás óta újabb és újabb feladatokkal terhelte a központi és a helyi igazgatást, sokszor úgy, hogy az azokhoz szükséges forrásokat nem, vagy csak töredékében biztosította. Részterületekre vonatkozó felmérések történtek ugyan, például az MSZP-hez közelálló IDEA munkacsoport, illetve a belügyi tárca szakmai irányításával, eddig azonban egyetlen kormány sem vette lajstromba az állami feladatokat. Erre legutóbb az előző Gyurcsány-kormány közszolgálati reformért felelős kormánymegbízotti hivatala is felhatalmazást kapott, a ciklus vége előtt azonban távozott posztjáról Vadász János kormánymegbízott, megszűnt maga a hivatal is, így az átvilágítás eredménye nem ismeretes.
Először kap képet a kormány arról, mire költenek el 12 ezer milliárd adóforintot.
ÉLELEM. A tárcáknál információink szerint ismét felerősödött a félelem, hogy megint intézményeket vonnak össze, s elbocsátások lesznek, nyilatkozni azonban senki nem akart. A kontrollt végző szakértőktől és kormányzati körökből úgy értesültünk, valóban volt egyfajta területféltés a minisztériumok részéről, de az egyeztetésekre kijelölt tisztviselők látják, hogy ezúttal nem a fűnyíróelv szerint „vágnak” a közszférán.
Rendet csinál a kormány, hogy végre átfogó képet kapjon arról, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján milyen feladatokat kell ellátnia a központi és a helyi igazgatási, valamint közszolgálati intézményeknek. Ugyanakkor nem titkolt cél, hogy az átvilágítás „haszna” már a 2008-as költségvetés készítése során megmutatkozzon. Arra vonatkozóan, hogy konkrétan mennyi megtakarítás érhető el, a vizsgálatot megrendelő Államreform Bizottság nevében Draskovics Tibor kormánybiztos, a testület alelnöke ezt válaszolta a Figyelőnek: nincs előzetes pénzügyi követelmény, ugyanis az átvizsgálás nyomán derül csak ki, mely területeket kell módosítani. Érvelése szerint azért kiemelkedő jelentőségű a kontroll, mert most először kap képet a kormány arról, mire költik el az adófizetők pénzét, közel 12 ezer milliárd forintot. Szelektálni kell, hogy az állam felelősségi körében mire van, illetve mire nincs szükség, mire másképpen, más súllyal, vagy más módon ellátva. „Ha ily módon pénzt tudunk felszabadítani, akkor abból más fontos területekre lehet többet költeni”- tette egyértelművé, hogy az átvilágítás célja a közpénzek hatékonyabb felhasználása.
A lépés mögött az ellenzék újabb praktikát sejt. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője úgy fogalmazott: lehetetlen feladatra vállalkozott a Gyurcsány-kormány, két és fél hónap alatt képtelenség a teljes állami szférát „átfésülni”, s a szakértői cégeknek adott megbízás sem egyéb, mint újabb alkalom arra, hogy a kabinet közpénzeket folyasson ki hozzá közelálló vállalkozásoknak. (A szakmai átvilágításért, s az év végéig tartó jogszabály-módosítási előkészítő munkáért a konzorcium összesen 80 millió forintot kap, amelyet uniós forrásból fizetnek ki.) Ugyanakkor a Figyelő a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) megtudta: a projekt nem két és fél hónapig tart, hanem 2007 végéig, azaz a szakértők addig segítik az ágazatok racionalizálását, illetve azt, hogy a módosítások már a 2008-as költségvetésbe beépüljenek. A MeH egyébként még februárban írt ki hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást az állami szektor teljes feltérképezésére, amelyre 10 hazai és nemzetközi céget hívott meg, s amelyet végül a KPMG Tanácsadó Kft., a Telkes Zrt. és az IFUA Horváth & Partners Kft. által alkotott konzorcium nyert el. Az ellenzék kifogásolta azt is, hogy a nyertes csoportban kormány közeli személyek is részt vesznek. A KPMG egyik vezetője László Csaba korábbi pénzügyminiszter; az IFUA Horváth & Partners Kft. egyik volt munkatársa Tóth András, akit nemrégiben a kormányfő szakpolitikai igazgatójának neveztek ki; a Telkes Zrt.-ben pedig Medgyessy Gergely – Medgyessy Péter volt miniszterelnök fia – is közreműködik. (Lapunk úgy értesült, Medgyessy Gergely nem vesz részt a projektben.)
A kritikákra Draskovics Tibor így reagált: az ellenzék egészen mostanáig azt követelte, feladat alapon világítsák át a közszférát. Maga Orbán Viktor is rendszeresen hangsúlyozza ennek szükségességét, ám most, amikor végre sort kerít rá a kormány, akkor mondvacsinált alapon támadja a projektet. „Azért kellett volna a magas szakmai nívót produkáló konzorcium pályázatát elutasítani, mert az egyik vezetője egy volt miniszter?” – teszi fel a kérdést Draskovics.
VÉDETT TERÜLETEK. Az Államreform Bizottság a külső szakértők megbízatását azzal indokolta, hogy a minisztériumok és az ágazati intézmények belülről nem tudtak volna objektív, elfogulatlan válaszokat adni arra, mely területeket, hatásköröket indokolt kivonni a közfeladatok közül. Ezért bukott meg korábban több erre irányuló kísérlet is, a tárcák ugyanis természetszerűleg védték a territóriumaikat. Lobbizásuk következtében maradt például az előző ciklusban ágazati irányítás alatt az uniós pénzek felhasználása, ahelyett, hogy átkerült volna a Nemzeti Fejlesztési Hivatal hatáskörébe.
A tanácsadó cégek már túl vannak az átvilágítás nagyobb részén, s a tárcákkal együtt most kezdték meg annak vizsgálatát, hogy a jelenleg állami körbe tartozó feladatok ellátása valóban közcélokat szolgál-e. További kérdés, hogy amelyek közfeladatnak tekintendők, azokat a jelenlegi mértékben és módon szükséges-e ellátni, s ha igen, akkor továbbra is az állam nyújtsa-e a szolgáltatásokat, vagy „csupán” a finanszírozásukat biztosítsa, s külső partnerekre bízza a munkát. Arról, hogy végül mely területek, feladatok „esnek áldozatul”, első körben a kormány dönt, a végső szót pedig – várhatóan ősszel – a parlament mondja majd ki.
„Elkészültek a feladatlisták, jelenleg ezek tesztelése zajlik” – közölte Várnai Éva, a KPMG ügyvezetője. A szakértők egyenként elemzik a feladatokat a szerint is, hogy a más formációban történő szolgáltatásnyújtás (például outsourcing vagy magánosítás révén) mekkora megtakarítást hozhatna a büdzsének. Az átalakításra vonatkozó javaslatcsomagot a minisztériumok – a tanácsadók támogatásával – július közepén teszik le a kormány asztalára.
