Orosz lány

Megoldódott a dilemmája Alekszandr Ponomarenkónak, az orosz pénz arisztokrácia egyik jeles képviselőjének. Két komolyabb érdekeltsége közül a bankbizniszből kiszáll, és kikötőfejlesztésbe forgatja a bevételt. Nevezetesen annak az összegnek a rá eső részéből finanszírozza majd Novorosszijszknak, Ororszország egyik legnagyobb kereskedelmi kikötőjének a modernizálását, amelyet a június 15-én (lapzártánk után) aláírandó szerződés értelmében az OTP Bank fizet a moszkvai milliárdos résztulajdonát képező Invesztszberbankért.

Mindazonáltal Ponomarenko nem egy süllyedő hajó fedélzetéről készül fejest ugrani a Fekete-tenger hajdan volt hadi kikötőjének megújításába. Szakértők szerint nem csupán a nemzetközileg egyelőre nem jegyzett orosz vízi szállítmányozás, de az orosz bankszektor is robbanásszerű fejlődés küszöbén áll (lásd a keretes írást). Az egyik neves nemzetközi elemző cég egyenesen így biztatja a befektetőket: „Vegyél bankot, aztán add el!” Ehhez azzal a konkrét előrejelzéssel csinál kedvet, hogy az oroszországi banki rangsort vezető Szberbank ára számításai szerint egyetlen esztendő alatt 68 százalékkal szökhet fel.

Mindazonáltal nem feltétlenül kell továbbadni a napról napra értékesebb szerzeményt. Az osztrák Raiffeisen például 1996-ban zöldmezős alapítással lépett orosz földre, s ottani bankján ma már a teljes orosz export 5, az import 3 százaléka fut keresztül. Egy helyi pénzintézet felvásárlásával pedig napjainkra a rangsor előkelő 7. helyére küzdötte fel magát, és 2 százalékkal részesedik az orosz bankpiacból. Abból a piacból, amelyből a Szberbank 25 százalékot ellenőriz, míg a második helyezett VTB-nek már csak 7 százalék, a harmadik legnagyobb pénzintézetként nyilvántartott Gazprombanknak 4,5 százalék, a negyedik Alfa-banknak pedig mindössze 2,4 százalék jut a tortából.

JÓ HELYEKEN. E számok ismeretében érdemes mérlegelni a 0,4 százalékos piaci részesedésű Invesztszberbank pozícióját is, amely 930 millió dolláros mérlegfőösszegével a rangsor 47. helyét fogalja el. A pénzintézetet egyébként 1994-ben alapították egy-egy közepes méretű moszkvai és omszki, valamint egy kicsiny krasznodari bank egyesítésével. Tevékenysége az ország leggazdagabb városai között számon tartott Moszkvára és a szibériai Omszkra koncentrál. Az orosz főváros – amelyben több a dollármilliárdos, mint egész Angliában – egy bank számára önmagában is a lehetőségek városa, hiszen 12 milliós lélekszámával népesebb, mint Magyarország. Ezen túlmenően az Invesztszberbank az omszki régió második legerősebb pénzintézete. Eredeti profilja a vállalatfinanszírozás, ám a bank 2003-ban egy stratégiai döntés nyomán a lakosság felé is nyitott. Nem is eredménytelenül: jelenleg az ország 3. legnagyobb kártyakibocsátója, a fogyasztási hitelek piacán pedig a negyedik helyen áll. A 800 ezer ügyfelet mintegy 80 fiók alkalmazottai és további 2 ezer értékesítési ponton ügynökök szolgálják ki, miközben 2004-ben az akkori 1330 orosz hitelintézet átlagosan 2-3 fiókkal működött. A pénzintézet egyébként nyereséges, a tavalyi esztendőt 10 millió dolláros eredménnyel zárta.

Egy ilyen bank megszerzése a közép- és kelet-európai régióban első ránézésre jó hírnek tűnik a vevő szempontjából is, ezzel szemben az OTP részvényeinek tőzsdei árfolyama hetek óta zuhan, lapzártánkkor jócskán 6 ezer forint alá került a pár hete még nyolcassal kezdődő kurzus. A fő ok a feltörekvő piacoktól történő globális elfordulás, majd e hét hétfőn újabb lökést adtak az eladóknak a Gyurcsány-csomag bankokat sújtó részei. Ám a nemzetközi elemző cégek az akvizícióknak sem örülnek. Jóllehet, a Citigroup és a JP Morgan továbbra is vételre ajánlja az OTP részvényeket (méghozzá 9 ezer forint feletti célárfolyam mellett), mások kedvezőtlenül fogadták az ukrán és orosz vásárlások bejelentését. A Morgan Stanley például semlegesre fokozta le a papírokat, a Moody’s pedig egy esetleges leminősítést helyezett kilátásba, miután az OTP másfél hete bejelentette a Raiffeisenbank Ukraine akvizícióját.

RIZIKÓFAKTOROK. „Ukrajna és Oroszország más tészta, mint a közép- és kelet-európai régió” – mondják az elemzők. Az orosz piac kétségtelenül komoly kockázatokat rejt magában. Jóllehet, Vlagyimir Putyin elnök 2003-ban aláírta a banki betétbiztosításról szóló törvényt, az ország a feltörekvő gazdaságokhoz képest komoly lemaradásban van a megfelelő jogszabályok megalkotásában. Hiányzik például számos, a tulajdonhoz, a fedezetek végrehajtásához, a fogyasztói hitelek és a tőzsdei kereskedés adataihoz kapcsolódó törvény, jogszabály. A bankok átláthatósága is hagy kívánnivalót maga után, mivel 2003-ról 2006-2007-re tolták az áttérést az orosz számviteli szabványról a nemzetközire (az IFRS-re).

A piaci hírekre és az elemzők véleményére mindig oly érzékeny Csányi Sándor azonban ezúttal nagyon eltökéltnek tűnik. Az elnök-vezérigazgató nemrég úgy nyilatkozott a Napi Gazdaságnak, hogy történetének legnagyobb akvizíciós hulláma előtt áll az OTP Bank. A bejelentés szerinti 1,1 milliárd eurós akvizíciós keretből kipipálták az ukrán vételt, lapzártánkkor az is biztosnak tűnt, hogy június 15-én az Invesztszberbank megvásárlása során valahol 300-500 millió dollár közötti összegnél csapnak egymás tenyerébe a felek, majd ígéreteik alapján pár hónapon belül egy újabb ukrán és egy újvidéki bank gyarapítja a mind népesebb OTP-birodalom leányainak a számát (lásd a térképet). A középtávú célok ismertek: a külföldi filiálék, amelyek jelenleg 10 százalékkal járulnak hozzá az OTP konszolidált profitjához, a menedzsment tervei szerint négy-öt év múlva már a nyereség 15-20 százalékát hozzák.

Mindez nagymértékben múlik majd az oroszországi eredményeken. Zékány András, az ING elemzője szerint az OTP akkor lehet sikeres, ha bele tud illeszkedni új szerepébe. Ha a magyar tulajdonos belátja, hogy a banknak ott nem országos szereplőként kell helytállnia, és megtalálja magának a megfelelő piaci rést, siker koronázhatja a keleti bevásárlást. Az orosz bankszektornak egyelőre csupán 9 százaléka van külföldi tulajdonban, és általános vélekedés szerint csak annak van jövője, aki megfelelő helyismerettel és jó politikai, üzleti kapcsolatokkal rendelkezik. „Kezdetnek talán megteszi a gazpromos múlttal rendelkező Megdet Rahimkulov – aki ma az Általános Értékforgalmi Bank tulajdonosaként és elnök-vezérigazgatójaként jó kapcsolatot ápol Csányi Sándorral -, valamint Alekszej Miller, a Gazprom elnökhelyettese, aki az OTP Bank elnök-vezérigazgatójához hasonlóan a MasterCard International igazgatóságában ül. És ha ez sem volna elég, ott van még Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke is, aki annak a Nemzetközi Cselgáncs Szövetségnek a tiszteletbeli elnöke, ahol Csányi Sándor tiszteletbeli alelnök” – mondja a kételyek eloszlatásaként egy, az OTP Bankhoz közel álló, neve elhallgatását kérő üzletember.