 |
Kiugró fizetésre vágyik? Menjen politikusnak! Tavaly ugyanis a képviselők, miniszterek és államtitkárok keresték a legtöbb pénzt, alapbérük átlagosan 722,6 ezer forint volt, míg az átlagkeresetük 931 ezerre rúgott – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004-es adataiból. Az állami szférában kiemelkedően jól keresnek még a jogász végzettségűek: a bírák átlag 403 ezres bért kaptak, és 539 ezer forintos átlagkeresetet értek el, míg az ügyészek 391 ezer és 544 ezer forint volt a megfelelő két adat.
A versenyszférában még mindig a jogász, közgazdász és az informatikus végzettségűek indulnak a legjobb eséllyel a jól fizető állásokért (lásd táblázatunkat). Jó pozíciókat lehet a pénzügyi szektorban elérni, például brókerként vagy adószakértőként. Nagy jövedelmi eltérések vannak a különböző szakirányú mérnökök között; különös módon az építészmérnökök dolgoznak a legkevesebbért, ők a múlt évben átlag 170 ezret vittek csak haza havonta. A legalacsonyabb jövedelmeket a mezőgazdaságban dolgozók kapják.
 |
Továbbra is szinte minden foglalkozásnál jellemző, hogy ugyanazért a munkáért a nők kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak. Különösen igaz ez a vezető beosztásokban, ahol a béreknél a 30-60 ezer forintos, a kereseteknél pedig a 40-75 ezres eltérés jellemző – a férfiak javára. Egy igazgató átlagkeresete például 319 ezer forint volt tavaly, amennyiben az illető férfi, ám ha nő, csak 237 ezer forint jutott. A legmagasabb vezetői jövedelmet egyébként az országos közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban lehet elérni, ahol a felső vezetőknél 503 ezer volt a tavalyi átlagbér, és kiugróan magas, 737 ezres keresetet lehetett elérni. Ettől az ÁFSZ adatai szerint némiképp elmaradt a gazdasági szervezetek vezetőinek 340 ezer forintos átlagbére és 400 ezres átlagkeresete.
