A közvetlenség varázsa

Falusi fiókokkal rendelkező kis pénzintézet villan először az ember eszébe, ha takarékszövetkezetről hall. Manapság azonban Budapesten is mind gyakrabban botlunk a takarékszövetkezetek reklámjaiba a bankok hirdetései mellett. Nem véletlenül, hiszen dacára a „vidék bankja” szlogennek, egy-egy takarékszövetkezeti fiók azért szinte mindegyik fővárosi kerületben fellelhető: a Takarékbankkal kapcsolatot tartó 164 takarékszövetkezet, valamint Takarékszövetkezeti Országos Érdekvédelmi Szövetségben (TÉSZ) tömörülő 13 nem integrációs takarékszövetkezet összesen 30 kirendeltséget működtet a fővárosban.

TERVEK. Szőke András, a 162 integrációs takarékszövetkezetet egyesítő Országos Takarékszövet-kezeti Szövetség (OTSZ) elnöke rámutat: a mind feltűnőbb fővárosi megjelenés nem elsősorban az új kirendeltségek megnyitásának, hanem sokkal inkább a lokális marketing erősödésének tudható be. A szakember szerint a Budapesten is működő takarékszövetkezetek két csoportba oszthatók: a Pest megyei takarékszövetkezetek terjeszkedése során logikus lépés fiókot indítani a fővárosban, míg a nagyobb mérlegfőösszegű, tehát aktívabb tevékenységű szövetkezeti hitelintézetek számára a budapesti piac hatalmas mérete jelenthet vonzerőt. A kistérségi szerepvállalás prioritása mellett kisebb piaci rések a fővárosban is adódnak a szövetkezeti hitelintézetek számára. Szőke András úgy véli, ilyen résnek tekintik például a kisebb volumenű tranzakciókat, amelyekben a nagyobb pénzintézetek viszont nem igazán látnak fantáziát. A másik lehetséges versenyelőny abból a felismerésből származik, hogy a pénzügyek a bizalmon alapulnak, így a személyes kontaktusnak nagy szerepe lehet az ügyfelek megnyerésében. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy tavaly novemberre az előző év azonos időszakához képest 18,5 százalékkal emelkedett a takarékszövetkezetek lakossági betétállománya. A jövőben az elnök a takarékszövetkezeteknek a mostaninál erőteljesebb piacszerzésére számít; az Európai Unióban ugyanis a szövetkezeti hitelintézetek piaci részesedése 17 százalék, míg hazánkban ez 6 százalék körül mozog. Ez részben történeti okokra vezethető vissza: a takarékszövetkezetek ugyanis 1984-ig nem nyithattak fiókot városokban. Az uniós csatlakozás után azonban felértékelődik a kistérségek szerepe, azokban pedig a helyben dönteni tudó szövetkezeti hitelintézeteknek lesz szavuk. Az uniós csatlakozás további lehetőségeket is rejt számukra: a környező országok közül ugyanis nem mindegyikben léteznek szövetkezeti hitelintézetek, ami így további potenciális piacot jelenthet.

Kalmár Béláné, a TÉSZ főtitkára arról számol be, hogy nem csupán Budapest irányába, hanem az összes nagyobb város felé megfigyelhető egyfajta nyitás. A főtitkár szerint egyébként nem teljesen új jelenségről van szó, hiszen már a nyolcvanas évek második felétől vannak takarékszövetkezetek a fővárosban. Az Esztergomi Takarékszövetkezet például 1986 szeptemberében nyitotta meg első fővárosi fiókját. „Az akkori vezetők a bankrendszer közelgő átalakulására reagálhattak” – véli Orbán Árpád ügyvezető igazgató. A második, 1997-ben nyitott kirendeltség pedig a vám- és pénzügyőrség megkeresésére jött létre: ez ugyanis vámpénztári feladatokat is ellát. A takarékszövetkezetek vonzerejét az ügyvezető abban látja, hogy ismerősként kezelik az ügyfeleket, rugalmasabb a döntéshozatali folyamat, s a nagyobb bankok gyakorlatával ellentétben a kisebb vállalkozások is kiemelt elbánásban részesülnek. A budapesti kirendeltségek sajátosságaival kapcsolatban aktív oldalon a lombardhiteleket emelte ki az igazgató, míg betétoldalon a volumentől függő egyedi kamatokat. „Budapesti kirendeltségeink mind állományok, mind forgalom tekintetében a felső 25 százalékban vannak fiókjaink rangsorában” – jelzi Orbán Árpád, hogy sikeresnek ítéli a fővárosi egységek működé-sét. Az elégedettség további tervekre is sarkallja a takarékszövetkezetet: 2004 végéig újabb két fiókot akarnak nyitni Budapesten.

SORRA NYITNAK. Mindazonáltal a szakemberek egy része a manapság tapasztalható budapesti fióknyitások mögött elsősorban eszköz-forrás meggondolásokat lát: vidéken a betétgyűjtés dominál, a nagyobb városokban pedig könnyebb a források kihelyezése. A második legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező takarékszövetkezet, a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet például három éve nyitotta meg első kirendeltségét a fővárosban, ezt követte 2003 májusában a második. „Míg a vidéki fiókokra a forrásgyűjtés, addig a budapesti egységekre a forráskihelyezés a jellemző” – magyarázza Bognár Károlyné ügyvezető igazgató. Mindkét fiók működését sikeresnek ítélik: a régebben nyílt fiók, amelynek ügyfélkörét elsősorban vállalkozások alkotják, csaknem 1 milliárdos betétállománnyal és 2,6 milliárdos hitelállománnyal rendelkezik. A főként lakossági ügyfeleket kiszolgáló új kirendeltség pedig rövid működése alatt is már 100 milliós betétállományra tett szert, hitelállománya pedig 264 milliós (az utóbbi túlnyomó része lakáshitel). „A gyorsaság és a rugalmasság mellett nagyon lényeges szempont az ügyfelek számára a személyes kapcsolat és a megfelelő banki környezet is, s a banki szolgáltatások teljes köre is egyre több ügyfelet biztosít a siklósiaknak a fővárosban” – osztja meg tapasztalatait Bognár Károlyné.

Más takarékszövetkezetek a terjeszkedésre is nagy hangsúlyt helyeznek. A hódmezővásárhelyi székhelyű Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet 2002 tavaszán nyitotta meg fővárosi fiókját. „Nem kívánjuk elhanyagolni vidéki ügyfeleinket, de szeretnék részesedést szerezni a hatalmas budapesti piacon” – indokolja a lépést Dezső Csaba, a hitelintézet hálózati igazgatója. A takarékszövetkezetek előnyét abban látja, hogy más filozófiával fordulnak az ügyfelek felé: emberszerűbb kiszolgálást kínálnak. A Monor és Vidéke Takarékszövetkezet három fiókkal is képviselteti magát a fővárosban. A földrajzi közelség miatt a pénzintézet könnyen tudott nyitni Budapest felé, a vecsési kirendeltség például közvetlenül Budapest szomszédságában van. E hitelintézet 1996-ban nyitotta meg első budapesti fiókját, amely mára már 5000 folyószámlát kezel. Ezt követte 1998-ban a második, majd 2001-ben a harmadik kirendeltség. A vidéki tapasztalatok a fővárosban is kamatoznak. „Az emberek igénylik a családias jelleget, főként a peremkerületekben” – mondja Boris Jánosné elnök-ügyvezető. Két további okot is említ, ami miatt vonzóak lehetnek az ügyfelek számára: a kedvező kondíciókat, illetve azt, hogy kis tételekben is tudnak gondolkodni. A hiteloldalon elsősorban a vállalkozói hitelek, a magánszemélyek körében pedig az építési jellegű és lakossági hitelek keresettek. Betétoldalon az okiratos betétek kedveltek, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fővárosi ügyfelek a megtakarításaik terén jóval inkább kamatérzékenyek. Budapesten népszerűbbek a folyószámlához kapcsolódó egyéb szolgáltatások is: a bankkártya, az sms-értesítés, vagy a home banking.

Mindazonáltal a betétoldali kereslet is szolgál érdekességekkel: „Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a fővárosban is nagy igény van a betétkönyvekre” – számol be Kalmár Béláné. A takarékszövetkezetek felé kezdetben a kíváncsiság vonzza az embereket – véli a TÉSZ főtitkára –, de a vidékről hozott közvetlenség miatt meg is tudják tartani ügyfeleiket ezek a hitelintézetek.