Ki ne érezné magát nagyobb biztonságban, ha tudja, hogy még tőzsdekrach esetén is visszakapja befektetett pénzét, és ha éppen szép idők járnak a részvénypiacok felett, akkor még busás haszonhoz is juthat? A tőke- és hozamgaranciás alapok ezt a biztonságérzetet kínálják, így nem véletlen, hogy a nyugat-európai piacokon a ’90-es években megjelent és mára befutott konstrukciók egyre inkább meghonosodnak nálunk is. A legújabb ilyen alap jegyzése épp a napokban zajlik, akinek van három évre leköthető pénze, annak érdemes alaposan fontolóra vennie a lehetőséget.
Mesebeli hozamot ígér
A CA-IB új, tőkegaranciás alapjának jegyeit a brókercég irodáján kívül a HVB Bank fiókjaiban, valamint a BNP Paribas Hungária Bank budapesti irodájában lehet jegyezni. A jegyzés november 17-én zárul, az alap pedig 2006. novemberében jár le. Az alap teljesítménye 50 százalékban a DJ Europe Stoxx 50, illetve 50 százalékban a S&P 500 index alakulásához van kötve. Az összetett indexkosár növekményének 50-100 százalékát kaphatják meg a befektetők a teljes mértékben garantált befizetett tőkén felül (a részesedés pontos mértékét a jegyzés után állapítják meg, várhatóan 75-85 százalékos lesz). Az így kifizethető hozam euróban számított maximális mértéke 80 százalékos lehet, ezt a lejáratot követően 30 napon belül kapják kézhez a jegytulajdonosok. Egy konkrét példát vizsgálva: ha egymillió forintot fektetünk be, és az EU-részvénypiac 60 százalékkal, az USA-piac pedig 50 százalékkal gyarapszik a három év alatt, akkor ez 55 százalékos együttes növekedésnek felel meg. 85 százalékos részesedéssel számítva 46,75 százalékos többlethozamot jelent, vagyis 1,467 millió forintot kapunk vissza lejáratkor. Az euró/forint árfolyama természetesen befolyásolja a többlethozam mértékét: ha a futamidő során a forint gyengül, az növeli, az erősödő forint viszont csökkenti az euróban megtermelt profitot.
A hazai piacon eddig négyen indítottak ilyen alapot: első ízben az OTP Alapkezelő (szűk körben), tavaly a K&H-csoport háromszor egymás után, majd a BNP Paribas bank tette a magyar ügyfelek számára is elérhetővé a Floor 90 Euro alapot. Most, október 28-ától november 17-éig pedig a CA-IB Tőkegarantált Alap tízezer forint névértékű jegyei jegyezhetők. A konstrukciók közös vonása, hogy zárt végű alapok, a jellemzően hároméves futamidő végén legalább a befizetett tőkét mindenképpen visszakapják a befektetők, de néhány esetben bizonyos, nem túl magas hozamot is garantálnak az alapkezelők.
A ténylegesen kifizetett összeg természetesen ennél sokkal magasabb lehet. Az ilyen alapok jellemzően a világ vezető részvényidexeinek teljesítményéhez vannak kötve, ha azok a meghatározott futamidőn belül jól teljesítenek (márpedig többéves távlatban ezt szokták prognosztizálni az elemzők), akkor az indexkosár növekményéből a garantált alapok befektetői is 80-85 százalékban részesednek (15-20 százalék a részvényopciók vételi költségeire megy el). Ezáltal – ígérik például a CA-IB Tőkegarantált alapok befektetőinek – a három év után elérhető hozam akár 80 százalékos is lehet, ami a kockázatkedvelő befektetők érdeklődését még tőkegarancia nélkül is könnyen felcsigázná.
…de ugyan miből?
Miből tud garanciát vállalni és esetlegesen ekkora hozamot is fizetni az alapkezelő? Az ilyen alapok tőkéjének durván 80-90 százalékát biztos állampapírokba és bankbetétekbe fektetik, a fennmaradó 10-20 százalékból részvényindex-opciókat vásárolnak. Általában a Dow Jones EuroStoxx 50 és a S&P 500 indexekre kötnek vételi opciókat, de néhány alapkezelő a londoni és tokiói indexekből is bevásárol. Az indexek teljesítményét euróra számítják át, a befektetők pedig a futamidő végén forintban jutnak a hozamhoz.
A garantált alapok ötlete szinte minden befektetőnek vonzó. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy nem nyílt végű alapokról van szó, ezek tehát csak a 3-5 évig nélkülözhető pénzek ideális lekötésére nyújtanak lehetőséget. A futamidő lejárata előtt is hozzá lehet jutni a befektetéshez, ha nagyon szükséges, ugyanis a jegyeket bevezetik a tőzsdére, ott szabadon adhatók-vehetők. A tőzsdei ár azonban – különösen bessz-időszakban – alacsonyabb is lehet a névértéknél, és a garancia is csak a lejáratra szól. Nem érdemes tehát az ilyen típusú alapok indulását (a jegyzési periódust) lekésni, ahogyan idő előtt kiszállni sem.
Túl a 2000 milliárdon
Októberben a BAMOSZ-tagok által kezelt vagyon végre áttörte a régóta ostromolt 2000 millárd forintos határt, ami egyben azt jelenti, hogy több, mint 110 milliárd forinttal nőtt egy hónapban a kezelt vagyon, elérve a 2075 milliárd forintot. Ugyanakkor ez a növekedés gyakorlatilag teljes egészében abból ered, hogy a pénzügyi csoportokon belül átszervezték a nyugdíjpénztári vagyonkezelést, vagyis átadták az alapkezelőknek. Ennek eredményeként 24 százalékkal ugrott meg a BAMOSZ-tagok által kezelt pénztári vagyon nagysága. Kiszűrve e tényező hatását, a havi növekedés mindössze 0,5 százalékot tett volna ki.
A szeptemberi kedvező jelek ellenére a kötvényalapok esetében sajnos nem következett be októberben sem fordulat, vagyonuk – folytatva a május óta tartó tendenciát – 1,5 százalékkal csökkent. Hosszú idő óta először növekedett ugyanakkor a pénzpiaci alapok vagyona, igaz mindössze 0,6 százalékkal. Jelentősen mérséklődött az ingatlanalapok növekedési üteme, vagyonuk az elmúlt hónapban 1,2 százalékkal nőtt. A hónap egyértelmű nyertesei a részvényalapok voltak, vagyonuk több, mint 6 százalékkal nőtt. Ezen belül is kiemelkednek a nemzetközi részvényalapok 8 százalékot meghaladó havi növekedésükkel.
A hazai befektetési alapok körében a tőke- vagy hozamgaranciás alapok még alig mérhető részarányt képviselnek. A kötvény- és pénzpiaci alapok 85-90 százalékos súlyukkal változatlanul meghatározó szereplői a piacnak, ám vagyonuk év eleji dinamikus növekedését egyértelműen derékba törte a májusi kamatemelés, illetve az ebből fakadó gyenge múltbeli hozamadatok. Ennek hatására mind a mai napig tőke áramlik ki ezekből az alapokból, jelezvén, hogy a befektetők elfordultak a korábban kockázatmentesnek vélt kötvényektől, illetve döntéseiket szinte kizárólag a múltra alapozzák.
A hazai és nemzetközi részvényalapok vagyona ezzel szemben egy-egy kisebb csökkenéstől (februárban és szeptemberben) eltekintve folyamatosan növekszik. Bár év közben többször előfordult jelentősebb növekedési ütembeli eltérés, a hazai és nemzetközi részvényalapok egymáshoz viszonyított aránya év eleje óta összességében nem változott számottevően (durván fele-fele arányban osztják meg az ide befektetett pénzt, a hazai alapok árnyalatnyival népszerűbbek). Az átlagot meghaladó vagyongyarapodásnak köszönhetően a részvényalapok aránya a befektetési alapokon belül az év eleji 6,4 százalékról október végére 8 százalékra ugrott, ami sokéves csúcsot jelent.
