Kényszeredett mosollyal a demokrácia ünnepének nevezte Dávid Ibolya, az MDF elnöke a 2002-es országgyűlési választások első fordulóját, amit meglepetésre az ellenzéki MSZP nyert meg. Ugyan a modellszámítások szerint (lásd a grafikont) a jelenlegi ellenzék megnyugtató többséggel kormányozhat majd a következő ciklusban, több fontos kérdés megválaszolására azonban a győztesnek csak a másik nagy párt támogatásával lesz esélye.
KÖZELEDÉS? A kemény szavak után (“az ellenzék hazug, lejárató kampányt folytatott”) Pokorni Zoltán Fidesz-MPP pártelnök is elismerte, hogy a végleges eredmények birtokában, és az új parlament megalakulásával elmosódhatnak a ma még éles kontrasztok, s a pártok valószínűleg több esetben keresik majd az együttműködés lehetőségét. Pokorni a Figyelő kérdésére elmondta: már most világosan látszik, hogy a két erő több kérdésben is hasonlóan gondolkodik. Ezek között említette az olimpia megrendezésének támogatottságát, az iskolai ingyenes étkeztetést, az ingyenes nyelvvizsga megszerzését, vagy a kollégiumi férőhelyek és ellátás javítását. Egyelőre tehát – az olimpián kívül – elsősorban olyan marginális kérdésekben ismeri el a Fidesz első embere az együttműködés lehetőségét, amelyekben pártja hagyományosan erős, ám az égető, igazi kompromisszumokat igénylő témákat most még tudatosan kerüli.
Márpedig reformokra szükség van, s nemcsak azért, mert megígérték a választóknak. Az elosztó- és ellátórendszereket 12 éve nem sikerült érdemben átalakítani, a mezőgazdaság helyzete több szempontból válságos – és egyetlen nemzetgazdasági ágként teljesítménye még ma is elmarad az 1990 előtti szinttől -, az átfogó egészségügyi reform három ciklus óta várat magára. A három pilléren nyugvó nyugdíjrendszer kiépítése is megtorpant, továbbá a médiaszabályozásban is szükség lesz komoly változtatásokra. E kérdések egy részéhez a kétharmados többséget törvényileg előírták, a maradék esetében pedig a siker záloga a pártokon és parlamenti pozíciókon átívelő együttműködés lesz.
“A győzelemhez közelebb álló MSZP már dolgozik az első száznapos programon” – siet leszögezni Németh Imre, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri poszt várományosa. A sürgős tennivalók közé sorolja a földtulajdonnal, tartós bérlettel kapcsolatos jogszabályok módosítását. Már dolgoznak a párt szakértői a Nemzeti Földalapról, illetve a termőföldről szóló törvény módosítási javaslatain, amelyek megszüntetnék a “feudális előjogokat”. Csupa olyan jogszabály, amelyet a Fidesz az utóbbi időszakban az ellenzék tiltakozása mellett vert át a parlamenten. Az ígéretek teljesítése tehát a második forduló előtt a szocialistáknál is előbbre való, mint a megosztottság megszüntetése.
Mindemellett az agrártémákban logikusnak is látszik, mert az MSZP meglepő előretörése az utolsó héten egybeesett azzal, hogy Medgyessy kiemelt témaként kezdte kezelni az agrárium ügyét. (A tévévitában is erre koncentrált, a teljes idő közel harmadát mezőgazdasági kérdésekre fordította.)
Persze a szocialisták ügyelnek arra, hogy miniszterelnök-jelöltjük ígéreteihez híven a sikeres programokat továbbvigyék – az MSZP folytatná például a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlását. Megmaradnak a családi gazdaságok kedvezményei is, sőt érvényben marad az idei támogatási rendszer, legfeljebb ősszel lesz esedékes egy-két módosítás e téren.
Kérdés, e gesztusok meggyőzik-e a Fideszt, ha tényleg ellenzékbe szorul. Az eddigi konszenzus hiányából fakadó gyakori, áttekinthetetlen változtatásokra példa a magánnyugdíj-pénztári rendszer. Erre vonatkozó kérdésünkre Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője elmondta: az 1998-ban, az Orbán-kormány által “elvett” magán-nyugdíjpénztári rész visszaadásának” kérdésében nem értenek egyet az MSZP-vel, viszont osztják azt a törekvésüket, hogy biztosítsák a rendszer működésének korábban megállapított garanciáit, és 8 százalékra emeljék az ide fizetendő járulékot.
Hol van szükség az együttműködésre?EGÉSZSÉGÜGY.
Az ágazatban mára szinte válságos állapot alakult ki. Az orvosi és a segédszemélyzeti bérek papíron elképesztően alacsonyak, a rendszer működését – a pénzhiány mellett – egyszerre jellemzi a gyenge hatékonyság, a korrupció és a pazarlás. Amellett, hogy az új egészségügyi kormányzatnak százmilliárdos nagyságrendben kell majd pénzt pumpálnia a rendszerbe, szükség van az ágazat működését meghatározó rendszerszintű reformokra is. A Fidesz-kormány alatt hozott kórháztörvény után a következő lépés a többpillérű egészségbiztosítás bevezetése lehet.
ÖNKORMÁNYZAT ÉS DECENTRALIZÁCIÓ. A valódi önkormányzatiság megteremtéséhez a költségvetési és a kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő önkormányzati törvény megváltozására van szükség. Az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, azaz a helyi adók és a helyben maradó személyi jövedelemadó jelenlegi 5 százalékos arányának növelését minden bizonnyal növelni célszerű. Az uniós csatlakozás ugyanakkor megköveteli a “mezoszint”, azaz a régiók és a kistérségek megerősítését.
MEZŐGAZDASÁG. A lezüllött magyar agrárium versenyképessé tétele alapvető kihívás az európai uniós csatlakozás előtt. A külföldi tőkebevonást korlátozza, hogy az unió és a most leköszönő kormány közötti csatlakozási tárgyalásokon a felek a külföldiek földvásárlásával kapcsolatban hétéves moratóriumban állapodtak meg, s ezt az egyezséget az MSZP “jobbról” bírálta. Márpedig a családi gazdaságok mellett szükség van középnagyságú, tőkeerős gazdaságokra, a piaci viszonyok e szférára történő kiterjesztésére – a fentiek értelmében hazai forrásból.
NYUGDÍJRENDSZER. Az Orbán-kormány által visszafejlesztett tőkefedezeti pillér eredeti, 8 százalékos szintjének viszszaállításához – s esetleg növeléséhez – szintén társadalmi konszenzusra lenne szükség.
MÉDIATÖRVÉNY. A kétharmados parlamenti többséget igénylő médiatörvény módosítása az uniós csatlakozási tárgyalások hosszú idő óta tartó deficitje. Emiatt ugyanis nem lehet lezárni a kulturális és audiovizuális fejezetet. Mielőbb szükség van arra, hogy az új parlamenti viszonyok között a két nagy párt megállapodjon a közszolgálati médiumok kuratóriumi helyeiről. Az elmúlt négy év ugyanis azt mutatta, hogy a csak ebben az esetben képzelhető el a médiatörvény – politikai szempontból egyébként semleges – uniókonform módosítása.
KONSZENZUSIGÉNY. Bár jó esélye van annak is, hogy a kicsik közül hírmondónak maradt SZDSZ királycsinálóvá válhat, s így képes lesz ígéreteinek egy részét megvalósítani, azért az kérdéses, hogy a szocialisták az egészségügyben a piaci viszonyok előtérbe helyezését szorgalmazó szabad demokratákkal megtalálják-e a konszenzust. Az MSZP egészségügyi és szociális miniszterjelöltje, Csehák Judit lapunknak elmondta: a finanszírozási rendszer átalakításának kérdését leszámítva nincsenek olyan alapvető nézetkülönbségek a szakmai szervezetek, illetve a két nagy párt szakembereinek elképzelései közt, amelyek összebékíthetetlenek lennének. Persze nagyon sok fontos ponton eltérnek a programok, hiszen például az MSZP miniszterjelöltje nem szeretne önálló balesetbiztosítási rendszert, s elkülönült regionális egészségpénztárakkal sem számol.
Az egészségügyi reformot a finanszírozásban az MSZP politikusa fokozatosan képzeli el. Ennek egyik alapja lenne a már elfogadott kórháztörvény, igaz, azt több ponton módosítaná Csehák Judit. Nem ért egyet például azzal, hogy a szakmai befektetők nem vehetnek részt a privatizációs folyamatban, ennek a szabálynak egyebek mellett azért sincs értelme, mert könnyen megkerülhető. A miniszterjelölt súlyos hiányosságnak tartja, hogy az átadandó vagyon értékét nem kell megjeleníteni. Hasonlóan módosítaná a törvény végrehajtási utasításának azon részét, miszerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól ideiglenes működési engedélyt kaphat az, aki “eséllyel pályázik” egy-egy intézmény működtetésére. A törvényt azzal is piackonformmá tennék, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetését emelnék, hiszen csak hatékonyan működő intézmények esetén van értelme a privatizációnak.
A reform másik alapja a vállalati, szakmai egészségpénztárak kiterjedt rendszere lehetne. Ezeknek a kiegészítő pénztáraknak nagyobb szerep jutna az egészségügyben, s ehhez támogatást is adnának. Csehák Judit szerint például a honvédség saját egészségpénztára maga is tulajdonos lehetne a szervezethez kötődő intézményekben, s ha egy ilyen modell sikeresen működik, akkor ennek mintájára más ágazatokban is szervezhető intézményrendszer. “Hasonlóan jó mintául szolgálhat a veresegyházi kezdeményezés, ám emellett el kell indítani az otthoni ápolás programját is” – tette hozzá Csehák Judit. A legsürgősebb feladatnak a miniszterjelölt az egészségügynek pótköltségvetés keretében ígért 100 milliárd forintos támogatás odaítélést tartja, s a negyedik negyedévben átlagosan 50 százalékkal emelni kell a béreket az ágazatban.
A békülékeny stílusát élvezni látszó MSZP a makrogazdaság tekintetében sem lát problémát. “Ha kormányzati pozícióba kerülünk, nem lesz súrlódás az MSZP és az SZDSZ között a pénzügyi és az adópolitika terén” – nyilatkozta lapunknak László Csaba pénzügyminiszter-jelölt. Úgy látja: a felvázolt program megvalósítására több lépcsőben, a ciklus végéig kerül majd sor. A kampány során felvetett elképzelések konkretizálására azonban várni kell, ezek csupán a kormányprogram elfogadásával fognak kikristályosodni. Egyebek mellett az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetését érintő elképzelések részleteit is tisztázni kell még, ám mivel a koncepció jó, és a bürokrácia csökkentése közös érdek, az SZDSZ és az MSZP között e téren egyetértés van.
Az új intézmény bevezetését megkönnyítheti, hogy az Európai Bizottságnál első pillantásra semmi kivetnivalót nem találnak a Magyar Szocialista Pártnak abban a tervében, miszerint 10 millió forintos éves jövedelemszint alatt 15 százalékos egyszerűsített adót vezessenek be a társaságok számára. A forgalmi adó szabályozására vonatkozó hatályos uniós irányelv lehetővé teszi a kormányok számára, hogy szükség esetén egyszerűsített adózást vezessenek be a kisebb vállalkozások számára – emlékeztették a Figyelőt bizottsági források. Mivel a rendelkezés a kis- és középvállalkozásokra érvényes, jó okkal feltételezhető, hogy a 10 millió forintos (körülbelül 40 ezer eurós) jövedelemhatár nem ellentétes az érvényben lévő EU-előírásokkal. De mivel az ilyen megoldás eltérést jelent a fő szabályoktól, a tagországoknak az Európai Bizottság kebelében működő áfa-bizottság előzetes engedélyéért kell folyamodniuk, részletesen megindokolva a döntést. Így az áfa-bizottság megítélésén múlik, hogy a szocialista párt elképzelése EU-tagként alkalmazható lenne-e hazánk számára.
LESZ-E KOALÍCIÓ? Egyelőre nem látni, hogy a körvonalazódó szocialista-szabad demokrata kormány programjába beleférnek-e még az SZDSZ pénzügyi tervei, amelyek Kuncze Gábor pártelnök szerint a gazdaság versenyképességének fokozását szolgálnák. Egyfelől el kívánják érni, hogy az államháztartás jövedelemcentralizációja a mai 42 százalékról tíz év alatt 34-36 százalékra csökkenjen, másfelől pedig, hogy a 20-25 százalékos beruházási hányad 30 százalék körüli szintre emelkedjék, amit segítene az uniós fejlesztési források növekvő bevonása. S ott van még a lineáris – a végén 18 százalékban meghatározott – adókulcs ötlete is, amely üti az MSZP elképzeléseit. A szocialisták saját szja-csökkentési terve szerint ugyanis 2,4 millió forintra emelkedne az a határ, amelytől a legmagasabb adókulccsal adózna a jövedelem, a legalacsonyabb kulcs 13 százalék lenne, és a minimálbér gyakorlatilag nem adózna. Az együttműködés a nyáron alakuló parlament pártjai között mindenképpen kényszer, a koalíciós kormányzás viszont adott esetben nem. A szabad demokraták nem feltétlenül lépnek kormányra az MSZP-vel, ha a szocialisták megszerzik az abszolút többséget. Tény: korábban az SZDSZ úgy foglalt állást, hogy ez esetben kívül marad a kormányzásból. Információink szerint azonban újabban megoszlik ebben a liberálisok vezetőinek véleménye, egy részük már nem biztos abban, hogy mindenképpen ki kell-e tartani ezen álláspont mellett. Van olyan vélemény is, hogy nem lenne szerencsés, ha a liberális honatyáknak a Fidesszel kellene osztoznia az ellenzéki pozíción.
Ezután persze kérdés: kormányzati szerepből a liberálisok miként tudnának egy ellenzékbe szorult Fidesszel együttműködni, ha még az ellenzéki padsorokon sem akaródzik osztozniuk. S persze az is, hogy miként viszonyulna az ellenzékhez a Fidesz, ha mégis sikerül megfordítania az állást.
Európa figyel
Az Európai Bizottság hű maradt önmagához, amikor nem fűzött hivatalos kommentárt egy tagjelölt ország demokratikus keretek között lezajlott parlamenti választásához, amit az is indokol, hogy a voksokért folytatott küzdelemnek még koránt sincs vége. Uniós források ugyanakkor magánvéleményként üdvözölték, hogy a magyar országgyűlésbe egytől egyig olyan pártok jutottak be, amelyek elkötelezettek az ország EU-tagsága és általában az európai integráció eszméje iránt. Megkönnyebbüléssel fogadták a MIÉP kiszorulását a parlamentből, ami egyszer és mindenkorra véget vet minden találgatásnak a párt esetleges befolyásáról a választások után megalakuló új magyar kormányban. Brüsszeli illetékesek azt is megjegyzik, hogy a jelenlegi kormány nevéhez több olyan külpolitikai kezdeményezés is fűződött, amely feszültségkeltő hatása miatt nem aratott osztatlan elismerést – sem az EU-ban, sem a Magyarországgal szomszédos államokban. Véleményük szerint, bármelyik erő is alakít kormányt, ha ez a trend visszaszorul, annak csak örülni lehet. Brüsszelben úgy vélik, bármelyik párt is vezeti majd az országot, kemény tárgyalópartner lesz a felvételi tárgyalásokon.
Az Európai Parlament Magyarországon is társpárttal rendelkező politikai csoportjai már kevésbé diplomatikusan nyilvánítanak véleményt a magyar választások első fordulójának eredményeiről. A legviszszafogottabban érthető okból a legnagyobb frakció, a jobboldali-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) háza táján reagáltak a magyar jobboldal mintegy 1 százalékpontos hátrányára. A csoport szóvivője arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy a voksolás még nem ért véget, s a második fordulóban még változhat a helyzet. Sokkal beszédesebb volt a másik három nagy parlamenti csoportosulás. Tony Robinson, az európai szocialisták szóvivője mindenekelőtt örvendetes ténynek nevezte, hogy “a mi pártunk” vezet az első forduló után. Rögtön ezután sorolta a radikális jobboldal kipottyanását az országgyűlésből, amit – különös tekintettel arra, hogy az EU több országában is feljövőben van a szélsőjobb – rendkívül biztatónak nevezett. A szocialista szóvivő a Fideszről sem feledkezett meg, amikor megjegyezte, hogy “a magyar nép elutasította Orbán Viktor nacionalizmusát és populizmusát”.
Graham Watson, az európai liberálisok parlamenti frakciójának vezetője leplezetlen örömmel fogadta, hogy a MIÉP nem tudta összegyűjteni a törvényhozásba való bekerüléshez szükséges szavazatot. “Az a tény, hogy a magyarok elfordultak a szélsőséges nacionalizmustól, kedvezően hat országuk EU-csatlakozására” – jelentette ki.
Az európai zöldek társelnöke szerint a választások megmutatták a magyarok demokratikus érettségét és azt, hogy igaz európaiak. Daniel Cohn-Bendit – az 1968-as diáklázadások egykori vezetője – úgy véli, hogy az első forduló eredményei kedvező jelzést küldenek mind az EU, mind a tagjelölt országok számára. Mint mondta, amennyiben a második fordulóban is folytatódik az elsőben tapasztalt trend, azzal a magyarok megnyitják az utat az ország sima csatlakozása előtt.
