Jaroslaw Baucot, az előző, jobbközép lengyel kormány pénzügyminiszterét furcsa időpontban, mindössze három héttel a parlamenti választások előtt cserélte le Jerzy Buzek akkori miniszterelnök. Bauc “vétke” az volt, hogy bejelentette: a várt 4,2 százalékkal szemben akár a GDP 11 százaléka is lehet a lengyel költségvetés 2001-es hiánya. Buzek azzal érvelt, hogy pénzügyminisztere “későn figyelmeztetett”, mekkora bajban van a lengyel gazdaság. Pedig a lakosság már sejtett valamit: a brüsszeli Central European Opinion nevű közvélemény-kutató intézet júliusi felmérése szerint a lengyelek 70 százaléka már akkor “rossznak” vagy “nagyon rossznak értékelte az ország gazdasági helyzetét.
SZIGOR. “Csak köszönetet mondhatok elődömnek, Jaroslaw Baucnak az augusztusi vészjelzésért, így most könnyebben tudom majd elfogadtatni a szükséges intézkedéseket” – nyilatkozta a napokban az elődnek tett laza politikai gesztussal Marek Belka, a szeptember 23-i választások után hatalomra jutott baloldali lengyel kormány miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere. Bár a büdzsé helyzete valóban nem annyira kétségbeejtő, mint ahogyan azt a nyár végi előrejelzések mutatták, az új lengyel kormánynak mégis szigorú takarékossági intézkedésekkel kell a költségvetés hiányt lefaragni. Emellett nem egyszerű feladat a munkanélküliség kezelése és a recesszió-közeli állapotba került lengyel gazdaság élénkítését célzó program kivitelezése sem (lásd a grafikonokat).
Az új lengyel kormány február közepéig mutatja be a következő négy évre szóló gazdasági programját, amelyből néhány elem már most közismertté vált (lásd külön). A 2002-re tervezett költségvetési kiadásokat összességében olyan mértékben kívánják visszafogni, hogy az előre jelzett hiány “mindössze” a GDP 5 százalékát tegye ki. “Célunk, hogy a kiadások növekedése a mindenkori éves inflációnál csak 1 százalékponttal legyen több” – jelentette ki a pénzügyminiszter. Belka szerint a kialakult költségvetési hiány a gazdasági növekedés lefékeződésének következménye. Ha meglódul a gazdaság, akkor a kiadások szinten tartásával automatikusan csökkenhet a költségvetési deficit is.
Erőltetett menetA nehéz gazdasági helyzet és a társadalom elégedetlensége az EU-csatlakozási tárgyalásokon is borsot tör az új kormány orra alá. A lengyel külpolitika stratégiai céljának eléréséhez, vagyis a két éven belüli csatlakozáshoz a tárgyalásokat Varsónak is be kell fejezni az év végéig. Eddig Lengyelország 29-ből 20 fejezetet tudott lezárni, amivel még mindig a Brüsszel által kiemelt tízes csoport végén kullog. Jan Truszczynski, az új kormány által kinevezett lengyel főtárgyaló azonban optimista és a spanyol elnökség alatt látványos áttörésre számít. Szavait azonban nehéz értelmezni, mert két nehéz fejezet, a regionális politika és a mezőgazdaság – Lengyelország 2004-es tagságát feltételezve – szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a tárgyaló feleket. A lengyelországi euroszkeptikusok – akik a szejm mandátumainak ötödét birtokolják – úgy vélik: a lakosság óriási árat fizetne a korai belépésért. A társadalom többsége még támogatja az EU-csatlakozást, de az ellenzők száma folyamatosan nő.
Az idei évkezdetkor azonban még a kormányzati várakozások sem adnak okot túlzott optimizmusra. Előrejelzések szerint a lengyel gazdaság számára az év első negyede még az eddiginél is nehezebb lesz, a második negyedben viszont már kismértékű élénküléssel lehet számolni. Látványos változás – miként a világgazdaságban is – csak az év második felében várható.
A kormányzat éves szinten 1 százalékos növekedéssel számol, a 2001. évi 1,2 és a 2000-es 4 százalék után. Sovány vigasz, hogy – a szabad árfolyamból, az erős valutából, valamint a magas termelékenységből adódóan – az éves infláció 2002-ben várhatóan 4,5 százalékra csökken majd. A strukturális átalakulás megtorpanására utal, hogy alábbhagyott a privatizáció lendülete, emellett többen aggasztónak vélik a kamatszint kapcsán egyre jobban érezhető feszültséget a kormány és a jegybank között. A magas reálbérszint miatt a beruházások üzleti megtérülése felettébb kétséges.
Leszek Miller miniszterelnök az idei kormányzati feladatokat elemző beszédében külön hangsúlyozta a gazdaságélénkítést célzó kormányzati terveket. A kis- és középvállalkozások számára a meghirdetett “Vállalkozások mindenekelőtt” elnevezésű program teremthet kedvezőbb üzleti környezetet.
A Belka-program már megvalósult elemei• A kamatadó bevezetése
• Bérbefagyasztás a közszférában
• A szülési szabadság lerövidítése
• Az utazási kedvezmények mérséklése
• A táppénz visszafogása
ÁLLÁSGONDOK. A külkereskedelem élénkítésének tervei között szerepel az Oroszországgal folytatott kereskedelem fejlesztése. A téma Vlagyimir Putyin és Alekszander Kwasniewski minapi találkozóján is napirendre került, s ez lengyel szempontból azért is égető fontosságú, mivel Oroszországgal szemben Lengyelország éves szinten körülbelül 3 milliárd dolláros passzívumot termel. A probléma az, hogy nincs igazán kereslet Oroszországban a lengyel termékek iránt, a lengyel vállalatok általában alulmaradnak a nagy orosz befektetési projektek tenderein. Az Európában negatív csúcsnak számító 17 százalékos munkanélküliségi ráta csökkentése talán mindennél fontosabb feladat lenne. A siker annak a függvénye, hogy mennyire lesznek hatékonyak a kormány gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő lépései. A kormány ezenkívül a Nyugat-Európában nagy slágernek számító részidős munkavégzés elterjedését is elő kívánja segíteni.
A lengyel társadalomban eközben egyre nő az elégedetlenség. Különösen az idősebbek morgolódnak, akik közül sokan némi nosztalgiával gondolnak vissza a “régi szép időkre”. Úgy emlékeznek a rendszerváltás előtti periódusra, mint “amikor legalább a szegénységből egyenlően jutott mindenkinek”. Félő, hogy a nagyobbik kormánypárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) – amelynek gazdasági programja Kelet-Európában nem egyedülálló módon liberális, költségvetési politikájában pedig restriktív – nem sokáig lesz képes megtartani ezeknek a rétegeknek a bizalmát.
Az elégedetlenek, amint azt a szeptemberi választások is megmutatták, a szélsőséges és populista retorikát alkalmazó politikai erőkben látják képviselve érdekeiket. A választásokat mintegy 10 százalékos eredménnyel záró, Andrzej Lepper vezette Samoobrona (Önvédelem) párt például útelzárásokat és blokádokat ígér a tavaszra. Az is borzolja a kedélyeket, hogy a szélsőséges erők az uniós csatlakozásnak is ellenszegülnek (lásd külön). Az euroszkeptikus pártok pedig az uniós csatlakozásból fakadó szükséges áldozatok miatt folyamatosan a külügyminiszter lemondását követelik. Az északi klíma ellenére forró tavasz vár a lengyel balközép koalícióra.
