Hivatalosan még el sem indult, máris több oldalról támadják London újdonságát, a társadalmilag felelős vállalatok részvényeit tartalmazó tőzsdeindexeket. Ez persze várható volt: nyilván mihamarabb szeretné helyreállítani megtépázott renoméját az a cég, amelyet nem tartanak méltónak egy etikai tőzsdeindexben való szerepléshez. Ezen igyekszik most Nagy-Britanniában többek közt a Tesco, amit környezeti szempontból nem találtak megfelelőnek az indexhez. A másik oldalról viszont sokan megkérdőjelezik: valóban etikus-e mindahány vállalat, amelynek papírját belevették az indexbe? Azok is, amelyek erősen szennyező iparágak szereplői, például az olaj- vagy a gyógyszercégek? Olyan társaság is bekerülhet, amely ellen nemrégiben még a katonai diktatúra pénzelése volt a vád (a Shell Nigériában), vagy éppen az alkalmazottak kizsigerelése miatt volt tőle hangos a sajtó (a Gap Ázsiában és Latin-Amerikában)?
KritériumokA FTSE4Good indexeibe az FTSE “család” más tőzsdeindexeiből válogatják a cégeket. A FTSE Developed Index és A FTSE All-Share Index vállalatai közül helyből kiesnek azok, amelyek a dohány- vagy a fegyveriparban tevékenykednek, atomfegyvereket vagy -erőműveket gyártanak, működtetnek, uránt bányásznak, illetve dolgoznak fel. A rostán fennmaradt cégeket három kritérium mentén tekintik át: környezeti szempontból fenntartható módon működik-e a cég; emberi jogi aspektusból milyennek ítélhető; végül miként viselkedik tevékenységének érintettjeivel. Az első két kritériumnál viszonylag könnyű “elvérezni”. A tőzsdeindex mellett működő szigorú tanácsadó szervezet ugyanis eleve meghatározott olyan iparágakat és országokat, ahol nehéz vagy nem szokás ezen elvárásoknak megfelelni. Míg a többi céget vizsgálódás nélkül is megfeleltnek nyilvánítják, az ilyen területekre “tévedt” vállalatokat erős nagyító alá veszik. Ha tehát a vállalat bevételének legalább 15 százaléka környezeti szempontból kérdéses iparágból származik – ilyen az alumíniumgyártástól kezdve a veszélyes hulladékok feldolgozásán és a gyógyszergyártáson át egészen az olajfinomításig rengeteg iparág -, akkor firtatják környezeti politikájukat, környezetirányítási rendszerüket, s az előző három év környezeti jelentéseit is átnézik. Így járnak azok a társaságok is, amelyek nem “látványosan” környezetszennyező iparból származnak, de tevékenységüket mind több kritika éri: ilyenek például a bevásárlóközpontok, szupermarketek. Az emberi jogokat veszélyeztető helyszínként főleg afrikai és ázsiai országok sorakoznak a listán, egyetlen európaiként azonban Jugoszlávia is helyet kapott rajta.
A londoni tőzsde és a Financial Times közös tulajdonában álló tőzsdeindex, a FTSE, július végén a kritikák ellenére is elindítja a társadalmi felelősség kritériumaival megspékelt változatait. Az úgynevezett FTSE4Good egyszeriben négy új részvénykosarat jelent: a legnagyobb olyan 100-100 globális, illetve amerikai, továbbá 50-50 európai, illetve nagy-britanniai cég kapott egy-egy indexben helyet, amelyek környezeti és társadalmi szempontoknak egyaránt megfelelnek, és az emberi jogokon sem ejtettek csorbát. Ez tehát az a három témakör, amelyek szerint a felkért szakértők a vállalatokat vizsgálták (hogy mi módon, arról lásd külön írásunkat).
ELVÉREZVE. Az eredmény tulajdonképpen siralmas. A FTSE 100 index, azaz a legnagyobb száz brit vállalat több mint egyharmada elvérzett e megmérettetésen, a FTSE All-Share indexen pedig ennél is többen: a közel 800 cégnek a kétharmada akadt fenn a rostán. A bizonyítvány még rosszabb, ha azt is számításba vesszük, hogy a vizsgálódás tulajdonképpen csak az etikai szempontból meglehetősen kényes területen mozgó társaságokat zárja ki, azaz nem a legkiválóbbakat gyűjti össze. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ilyenre más etikai indexek sem nagyon vállalkoznak.
Az index feladata tulajdonképpen nem is ez: pusztán jelzőszámként szolgál. Benchmark, amihez az etikai befektetési alapok a teljesítményüket mérhetik. Ugyanakkor az indexre határidős üzletek köthetők, s hogy még egy felelős gondolat tetézze a kezdeményezést: a bevételt az ENSZ gyermeksegélyalapjának, az Unicefnek utalják át.
Alternatív indexekCITIZENS INDEX.
Környezeti és szociális szempontból szűri az S&P 500-as listáját, s közülük a legjobb 300-at tartalmazza. A – FTSE4Good által is alkalmazott – szokásos kizárások mellett kifejezetten előnyben részesíti például a telekommunikációs cégeket. Már az index megszületése előtt, 1982-ben létrejöttek a befektetési alapjai – Citizens Fundok -, amelyek ma összesen több mint 2 milliárd dollárt kezelnek.
DOMINI 400 SOCIAL INDEX (DSI). Azzal a céllal jött létre 1990 májusában, hogy a cégekhez eljuttassa a befektetők etikai kívánalmait és feltárja, vajon a társadalmi felelősség nagyobb költséggel jár- e. A környezeti szempontokon kívül elsősorban az alkalmazottakkal való bánásmódot és a termékfelelősséget vizsgálja. Az index alapjául részben az S&P 500 szolgál: innen válogattak mintegy 250 céget. A többi kiválasztásánál a jelentős társadalmi teljesítmény mellett az vezette az alapítókat, hogy minél több szektor képviseltesse magát, s minél nagyobb kapitalizációval bírjanak a résztvevők. Az elmúlt egy évtized alatt a társaságok 6-8 százaléka cserélődött ki az indexben. Ezt főleg felvásárlások és fúziók okozták, de ki is zártak vállalatot: tavaly a Wal-Mart, a világ legnagyobb kereskedelmi cége jutott erre a sorsa, mert kínai beszállítójánál nem megnyugtató az emberi jogok kezelése. A Domini alapcsalád egyébként 1,7 milliárd dollárt kezel, s az alapok között az Egyesült Államokban ez a 15. leggyorsabban növekvő befektetési instrumentum.
GYORSÍTÁS. Mindez a világban nem új, de Európában azért nem is általános. Az etikus befektetések történetét egészen a kvékerekig vezetik vissza, akik például elvetették a fegyverkereskedelmet (Figyelő, 1999/29. szám). A társadalmi felelősséget hangoztató mai alapok története is több mint 30 évre nyúlik vissza: akkor alakult meg az Egyesült Államokban a Pax World Fund. Jelenleg a tengerentúlon az alapokban elhelyezett pénzek közül minden nyolcadik dollár ilyen jellegű instrumentumban landolt – a Social Investment Forum szerint tavaly 2 ezer milliárd dollárt helyeztek etikus befektetésekbe. S jóllehet Európában a becslések szerint összesen csupán 11 milliárd euróról mondható el ugyanez, a befektetésre szánt pénzek ilyen irányú áramlását most néhány jogszabály-alkotási kísérlet itt is hasonló sebességre kapcsolhatja. Ausztriában, Francia- és Németországban, valamint Svájcban most fontolgatják, hogy a nyugdíjalapokat színvallásra bírják, Nagy-Britanniában pedig már tavaly nyilatkozniuk kellett arról e vagyonkezelőknek, hogy befektetéseik mekkora hányadát kívánják etikai, környezeti és társadalmi ügyeknek szentelni. Részben ennek alapján egyes elemzők úgy saccolják, hogy 2003-ra 10 milliárd fontra emelkedhet az etikai alapok által kezelt vagyon a szigetországban. A növekedés egyébként eddig is nagyon gyors volt: alig több mint egy évtized alatt 200 millió angol fontról az elmúlt év végére 3,7 milliárdra ugrott e befektetések összege. Ugyanakkor e gyarapodásban önmagában az alapok eredményei is jelentős szerepet játszanak. Eleinte a befektetők zöme úgy vélte, hogy az etika a megtérülés rovására megy. Ennek ellenkezőjét a kilencvenes években jó pár kutatás bizonyította: nem találtak érdemi különbséget az etikai szempontból öszszeválogatott, illetve az ilyen aspektust nem tartalmazó alapok teljesítménye között. Az elmúlt egy évtizedben aztán több etikai index is létrejött (lásd külön írásunkat és grafikonunkat), amelyek jó időn át sokkal kedvezőbb eredményt hoztak, mint például a Standard & Poor’s (S&P) 500-as indexe. Mindenesetre, ha a FTSE4Good kosaraiban szereplő cégek papírjainak árfolyamát öt évre visszamenően megnézzük, kiderül, hogy az új indexek befektetési eredménye felülmúlja a FTSE 100 és a FTSE All-Share indexekét is.
