Nehéz idők járnak Varga Mihály pénzügyiminiszterre, hiszen egyre gyakrabban kell mélyen az állam zsebébe nyúlnia. A múlt héten a közlekedési vállalatok közül éppen a MÁV Rt. került sorra: a vasúttársaság összesen 107,8 milliárd forintos hitelállományából 63,7 milliárd visszafizetését vállalta át a kormány (a részleteket lásd külön). A magyar vasút elmúlt tízéves történetében távolról sem példa nélküli lépést rendhagyóvá tette, hogy most olyan hitelekről döntöttek, amelyek visszafizetése – a korábban átvállaltakkal szemben – nem a költségvetés, hanem a MÁV feladata lett volna.
A vasút hiteleinek átvállalása területén a magyar kormányok előbb-utóbb mindig gyakorlatra tettek szert. A Horn-kormány 1994 és 1998 között több tízmilliárd forint visszafizetését vállalta magára. A jelenlegi kabinet pedig 1999-ben, az 1998-as zárszámadás terhére 38 milliárd forint vasúti hitelt szanált. A kelletlen ábrázattal tett, nagylelkű kormányzati bevállalásokra azonban többnyire nem a magyar vasút ügye iránti szívet szorongató aggodalom késztette a döntéshozókat. Sokkal inkább az, hogy a tartozások visszafizetése valójában nem is a MÁV feladata lett volna.
FORRÁSHIÁNY. Az elmúlt években a kormány által rendezett vasutas tartozások jelentős része a MÁV kezelésében lévő, egyébként állami tulajdonú vasúti pályák és tartozékaik fejlesztését szolgáló beruházások nyomán keletkezett. Az ilyen jellegű, a vasúti törvény szerint a költségvetés felelősségi körébe tartozó beruházásokra a kormány többnyire nem tudott forrásokat biztosítani. Az Állami Számvevőszék 1997-ben elvégzett vizsgálatának tanúsága szerint a fejlesztések elmaradása miatt több mint 440 milliárd forintos, a mai becslések szerint legkevesebb 600 milliárd forintos belső adósságot maga előtt görgető MÁV pedig pláne nem. Így a tovább már nem halasztható invesztíciók finanszírozásához hiteleket kellett felvenni.
Hitelátvállalás, 2001. • A Világbank 1991-ben informatikai fejlesztésekre folyósított 766 millió forintos hitele
• Az Eurofima 1994 és 2000 között, vontató és vontatott járművek fejlesztésére felvett, 42,96 milliárd forintos hitele; az összegből a MÁV 410 teherkocsiját, 163 személyszállító kocsiját, 277 motorkocsiját és 301 mozdonyát újították fel
• Forgóeszközhitelek 2000-ből, 20 milliárd forint értékben
A lehető legnagyobb diszkréció megtartása mellett megkötött, bizalmas üzleti szerződésekkel a gondok mindig akkor kezdődtek, amikor a felvett összegeket vissza kellett fizetni. A MÁV erre a pillanatra természetesen fel volt készülve. Ha fizetni nem is tudtak, mindig időben figyelmeztették a vasutat felügyelő közlekedési tárcát az éppen közelgő határidőre. A hitelek átvállalására menetrendszerűen készültek az előterjesztések a kormány számára.
PRECEDENS. A kormány közelmúltban meghozott döntése lényegében az első eset, hogy a kabinet olyan vasúti hiteleket vállalt át, amelyek visszafizetéséről egyértelműen a MÁV-nak kellett volna gondoskodnia. Ráadásul az átvállalt, összesen 63,7 milliárd forintnyi tartozásnak csak egy része datálódik a jelenlegi kabinet hivatali idejéből.
Miközben a kormány – a 84-85 milliárd forintos éves, rendes támogatás mellett – újabb tízmilliárdokat áldoz a vasútra, a közlekedési tárca vezetője bebizonyította, hogy tudja a dolgok jó oldalát nézni. A döntést kommentálva arról beszélt, hogy a kabinet beavatkozása lehetővé teszi a vasúti fejlesztések folytatását. A tervek szerint az idén hozzávetőleg 80 milliárd forintot költenek a vasút beruházásaira. Ennek az összegnek a felét három vasútvonal fejlesztésére szánják. A finanszírozási gyakorlat persze egy jottányit sem változott. A 40 milliárd forintos fejlesztési keretet felerészben az Európai Unió Ispa segélyalapjától várják. A hiányzó részt pedig a közlekedési tárca forrásaiból, na meg az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hiteléből teremtik elő. Ez utóbbit persze – lévén szó pályavasúti beruházásokról – nem a MÁV-nak kellene felvennie. Ezzel együtt az EIB-nél, ahogy eddig is, úgy most is biztosak lehetnek benne, hogy visszakapják a pénzüket. Ha máshogy nem, hát egy újabb kormányzati hitelátvállalás révén.
