Yossarian szerette a kórházakat, mert ott kevés volt a beteg – tudhatjuk meg Joseph Heller híres háborús regényéből, a 22-es csapdája című műből. Yossarian minden bizonnyal kiválóan érezte volna magát a Telki Magánkórház kórtermeiben, ahol a beteg mostanában ritka, mint az a bizonyos fehér holló.
ELADOTT VESZTESÉG. Talán változik valamelyest a helyzet azzal, hogy ez év szeptemberétől új üzemeltetője lesz annak a magánkórháznak, ahol ez év januárjában látta meg a napvilágot a huszadik Habsburg-unoka, Habsburg Zsófia. A kórház üzemeltetését a nemrég alapított Nemzetközi Magánkórház Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató (NMK) Kft. veszi át az eddigi működtetőtől a Telki Magánkórház és Egészségügyi Szolgáltató (TMK) Kft.-től. A TMK Kft.-t a Sasad Rt. vásárolja meg mintegy egymillió forintért, annak összes kötelezettségével együtt. Az 1,1 milliárd forintos veszteség konszolidálásával nem jár rosszul a Sasad Rt., hiszen ennyivel csökkentheti adózás előtti nyereségét. Mint azt Czöndör Attila, a Telki Magánkórház ügyvezető igazgatója is megerősítette, a kórház így mentes lesz a tartozásoktól, azaz “tiszta lappal indulhat”. A kérdés most már csak az, hogy vajon mihez kell a “tiszta lap”. Arra a kérdésünkre, hogy a Telki Magánkórházat el szándékozik-e adni a csoport, egyértelmű választ nem kaptunk, azonban Czöndör kijelentette: “A Bankár-csoport pénzügyi befektető vállalkozás, így itt mindennek meg van az ára.” Ezek fényében már nem is meglepő, hogy hosszú távú stratégiával jelenleg nem rendelkezik a kórház.
ROSSZUL SZÁMOLTAK. Az NMK Kft.-ben 13 százalékos részesedéssel rendelkezik a kórház ingatlanainak tulajdonosa, az időközben jelentős mértékű tőkeemelésen keresztülesett TEMAKO Ingatlanhasznosító Kft. és nyolc, a Bankár-csoporthoz közel álló magánszemély. Elmondható tehát, hogy a tulajdonosváltás inkább technikai jellegű. A kérdés már csak az, hogy mi a Bankár-csoport további szándéka a kórházzal.
A Telki Magánkórház 1998 szeptemberében nyitotta meg kapuit, s azóta minden évben rendre veszteséget termelt annak ellenére, hogy a Bankár Holding Rt. egyik kiemelten kezelt befektetéséről van szó. A beruházás megkezdését közvélemény-kutatás előzte meg, amely kimutatta, hogy a Budapestet is magába foglaló vonzáskörzet 3 millió lakosából 15 százalék hajlandó lenne magasabb összeget is fizetni az orvosi ellátásért. Az elmúlt három év fényében azonban bizton állíthatjuk, hogy az elképzelések nem igazán találkoztak a valóság rideg tényeivel. Így azután a közvélemény-kutatásra alapozott pénzügyi tervek rendre túlzónak bizonyultak, aminek következtében a Telki Magánkórház működtetéséért felelős TMK Kft. 1998 óta több mint 1,1 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Ezen túlmenően az intézmény ingatlanait kezelő TEMAKO Ingatlanhasznosító Kft. is több mint félmilliárd forintos mínuszt termelt.
Hálásak a pénzünkértLátszólag csak az állami kórházak embert próbáló környezete, vagy pedig a magánkórházak és klinikák kétségkívül magas ellátási színvonala közül választhatnak ma a betegek. Létezik azonban egy harmadik lehetőség is: igénybe lehet venni a tb-vel szerződött, magántulajdonban lévő intézmény szolgáltatásait is. Ilyen elven felépített magánintézmény N-N Magyarországi Biztosító Rt.-nek a MÁV Kórházban működő úgynevezett hotelszolgáltatása, amelynek keretén belül a biztosító 60 napos ellátást fizet a kórházon belül kialakított külön részlegben – nemtől, életkortól és egészségi állapottól függően, havi 3-10 ezer forint ellenében.
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az átlagosnál kicsivel több hálapénzzel már kiemelt figyelmet kapunk a nővérektől és az orvosoktól. Szép summa ellenében pedig már inkább szállodára, mintsem kórházra emlékeztető környezetben, a Telki Magánkórház varázslatosan szép kórtermeiben is átvészelhetjük megpróbáltatásainkat, igaz az orvosi ellátás tekintetében óriási különbségek nincsenek a jobb állami kórházakhoz képest.
“A Telki Magánkórház megelőzte a korát” – válaszolta kérdésünkre egy egészségügyi területen jártas szakértő. Korondán Gábor szerint nem biztosítottak a magánkórházak piaci feltételei, amíg nincs pontosan meghatározva, hogy mi tartozik az alapegészségügyi ellátás körébe. A magánkórházak sikeres piaci szereplésének egyik alapfeltétele a magán-egészségügyi biztosítás kialakítása, és tömegesebbé válása. Ehhez azonban még hiányzik az egységes jogi háttér megteremtése.
A százágyas telki kórházban most az a cél, hogy az eddigi 25 százalékos kihasználtsági mutatót feltornázzák 60 százalék körülire, ahol a működés már rentábilissá válhatna. A jelenlegi és a kitűzött kihasználtsági mutatókból is kitűnik, hogy aligha lesz elegendő a cég pénzügyi és költség szintű tisztába tétele. Ha a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer nem változik, akkor nehéz elképzelni, hogy nyereségessé tehető egy ekkora méretű magánkórház üzemeltetése. Ilyen körülmények között jobban megérné a kisebb befogadóképességű magánklinikák kialakítása.
A kórháznak talán mentőövet dobhatna egy tengerentúlihoz hasonló magán- egészségügyi biztosítás elterjedése. “Magyarországon ma az emberek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az egészségügyi ellátásért magasabb összegeket fizessenek ki” – magyarázta a rossz bizonyítványt Czöndör Attila. Úgy tűnik, hogy a felmérés által kimutatott 15 százalék inkább a fiatalabb nemzedék köreiből kerülhetett ki. Akkor pedig még legalább 10, ha nem több évet is igénybe vesz, amíg fizetőképes és fizetni is hajlandó kereslet jelentkezik a magánkórházakra.
Ez persze nem jelenti azt, hogy most egyáltalán nem létezik fizetőképes kereslet, azonban ez inkább a vállalati szférából kerül ki. Mint Czöndör Attilától megtudtuk, a kórház páciensei csaknem fele arányban külföldiek. Egyfajta megoldásnak tűnhetne tehát, ha – a nyugati árszínvonalhoz képest relatív alacsonyabb árakat hangsúlyozva – a kórház inkább a külföldieket tekintené fő célcsoportjának.
FELÉPÜLNEK? A három év alatt elkönyvelt 1,6 milliárdos veszteség után tavaly a helyzet némileg javulni látszott az elmúlt év során, hiszen a kórháznak a 2000. évben felhalmozott – 384 millió forintos – vesztesége 30 százalékkal kisebb volt, mint a megelőző évi. Ezek a számok megfeszített munkáról és növekvő “eredményességről” sejtetnek, de a cég mérlegébe bepillantva ennél jóval messzemenőbb következtetéseket vonhatunk le a kórház jövőjét illetően. Az adatok szerint az értékesítés nettó árbevétele az infláció mértékét alig meghaladó mértékben, csupán 11 százalékkal növekedett. Ez önmagában kevésnek tűnik az eredmény 30 százalékos javulásához képest. Ezen felül a költségek több mint 10 százalékos csökkentése volt az, ami hozzájárult az eredmény ilyen mértékű javulásához.
Ezt támasztja alá Czöndör Attilának azon kijelentése is, miszerint igyekeznek egészségügyi portfoliójukból kimazsolázni azokat az eljárásokat, amelyeken a viszonylag magas álló- és forgóeszköz költségeik miatt alacsony mértékű vagy negatív volt a profit.
A kórházban jelenleg 10 állandó státusú orvos és 150 szerződéses orvos dolgozik, ami nagyban hozzájárul a költségek optimalizálásához. Mint az a Czöndör Attilával folytatott beszélgetés során kiderült, az intézmény versenyelőnyét nem a modernebb műszerekkel való felszereltségben, sőt még csak nem is az orvosi szaktudás magasabb színvonalában látja. Előnyhöz inkább a szolgáltatás magasabb színvonala juttathatja az intézményt, igaz a kórház meg is kéri az árat a jobb betegellátási körülményekért (lásd összehasonlító táblázatunkat).
A költséglefaragások kapcsán felmerül azonban egy égető kérdés. Mégpedig az, hogy egy olyan kórházban ahol az elsőrangú szempont, hogy a betegek a pénzükért minőségi ellátást kapnak, vajon meddig lehet e tételeket csökkenteni, hogy ily módon javuljon az eredményesség.
