Önvédelmi szerveződés ia túlélésért, válasz a globalizációra – így jellemzi a beszerzési társasági formát Kiss László, a mintegy 1700 üzletet és két beszerzési társaságot is magában foglaló Honiker Beszerzési Társulás Kft. elnök-igazgatója, a Kisalföldi Füszért Rt. vezére. A szakmában éppen ilyen, a globalizációra adott válasznak tartják, hogy a legnagyobb hazai beszerzési társaság, a CBA Kereskedelmi Kft. stratégiai együttműködési megállapodást kötött a német Edekával, és kilépett a Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetségből. Maga a lánc is átalakult. Néhány héttel ezelőtt 6 meghatározó tag vált ki belőle, s Reál Hungária Élelmiszer Rt. néven külön beszerzési társaságot alapított. Információnk szerint ennek hátterében az áll, hogy a nagyobb cégek a vagyonarányos, míg a kisebbek az “egy tag-egy szavazat” elvet követték volna a döntésekkor. Viszokay Árpád, a CBA ügyvezető igazgatója a szakítást inkább azzal magyarázza, hogy a külön úton járó tagok a nagykereskedelmi tevékenységet akarták erősíteni.
VÁLTOZÓ SORREND. Az új beszerzési társaság szakított a CBA-s hagyományokkal. Schneider Ágnes, a Reál Rt. vezérigazgatója arra számít, hogy az alapító cégek összesített forgalma a tavalyi mintegy 86 milliárd forint másfélszeresére nő az idén. A Reál létrejötte ugyan némileg átrendezte a beszerzési társaságok erősorrendjét, de a külföldi és a hazai láncok, csoportosulások között megmarad az árbevételi különbség. A multik a tavalyi forgalom alapján a napi cikkek 1500 milliárd forintos piacának 30-35 százalékát, a hazaiak pedig 20-25 százalékát adják (lásd táblázatunkat).
Beszerzési társulások a mérlegen ELŐNYÖK
• Érdemi árkedvezmény a szállítóktól
• Központi, illetve regionális raktárak
• Disztribúciós hálózat
• Egyeztetett értékesítés
• Összehangolt akciók
• Egységes arculat
HÁTRÁNYOK
• Tagdíj, belépési díj, fejlesztési hozzájárulás
• Kötelező választék és termékkör
• Kötelező részvétel az akciókban
• Általában egységes nyitva tartás
• Nem vagyonarányos a szavazati jog
A beszerzési társaságok súlya meghatározza a társulásokban tag, sőt a független kis üzletek helyzetét is. A szakértők ugyanis a gyorsan forgó napi cikkek piacán évek óta a 200 négyzetméter alatti kis üzletek látványos visszaszorulását jósolják, a szuper- és hipermarketek diktálta árverseny következtében. Ezzel szemben az elmúlt négy esztendőben a Gfk Hungária piackutató szerint évente csak egy-két százalékkal gyengült a kis boltok súlya: az összforgalmon belül 32 százalékról 28 százalékra. Ez még inkább figyelmet érdemel, ha azt nézzük, hogy az elmúlt két évben reálértéken is növekedett a fogyasztás, s a hipermarketek 20 százalékról 40 százalékra növelték piaci részesedésüket. A kis- és közepes boltok talpon maradása jórészt annak köszönhető, hogy tulajdonosaik felismerték a láncok üzleti sikerének titkát, s beszerzési társulásokba tömörültek. “Nincs új a nap alatt, nem magyar, és nem is mai találmány a szövetkezés, a beszerzési társaságok alakítása” – fogalmaz Kiss László. A nyugat-európai országokban már nyolcvan évvel ezelőtt túljutottak a napi cikkek kereskedelmében a koncentráción. A “láncosodást” ellenben a magyar piac csupán az elmúlt tíz évben élte át. Ennek dacára a hazai láncok már csaknem akkora beszerzési árkedvezményt tudnak kiharcolni a gyártóktól, mint a multinacionális óriások. A szövetségre lépett kisebb boltok ezért tudnak a szupermarketekéhez közelítő, fogyasztói árakkal kirukkolni.
BAJBAN AZ AKCIÓLOVAGOK. A független kis üzletek tulajdonosai azonban borotvaélen táncolnak. A garázsból, felesleges szobából kialakított 20-40 négyzetméteres kis üzletek kényszervállalkozó tulajdonosainak még az összefogáshoz sincs pénze. Ők azok az “akciólovagok”, akik a nagykereskedések akciós füzeteit bújva innen-onnan gyűjtik össze az árukészletet. Bár az élelmiszer-kiskereskedések száma stabilan 12 ezer körüli, ez csak látszólagos nyugalmat mutat: nagy a fluktuáció. Számos boltos végleg lehúzza a redőnyt, de van, aki megerősödik és csatlakozik valamelyik franchise-lánchoz, beszerzési társuláshoz. A legkisebbeknek kínál túlélési esélyt az idén februárban elindult, a CBA által szervezett Cél Üzletlánc, amelyhez eddig hatszáz független kis bolt – belépési díj nélkül – csatlakozott, de az év végére kétezren lesznek.
Minek nevezzelek? A gyorsan forgó napi cikkek piacán becsülhetően mintegy 20 beszerzési társulás található. A szövetségnek különböző fokozatai vannak. A legfontosabb cél, hogy elérje azt a nagyságot, amelytől láncnak tekintik, ekkor kaphat ugyanis érdemi, 10-20 százalékos árkedvezményt. A leglazább megállapodáshoz társaság sem kell, elég ha az egyik tag logisztikai központja bonyolítja a közös vásárlásokat, s a beszállító tudja, mekkora beszerzési értéket képvisel a tárgyalópartnere. Az is előfordul, hogy egyetlen közös beszerzési tranzakcióra hoznak létre a felek egy céget, amelyet azután meg is szüntetnek. Nem mindegyik társulás országos hatósugarú, hanem esetleg csak egy-két megyére szóló szövetség. A beszerzési társulások lelke a központi, illetve regionális raktár, ahonnan a tagok a közös fellépéssel elért kedvezménnyel vásárolhatnak. Nagyobb szervezettséget jelent a láncszerű jelleg megnyilvánulásában az egységes arculat, a franchise, az összehangolt akció, a közös reklámújság. A szövetségekben tag üzletek általában nem a teljes beszerzésüket, csak annak felét, kétharmadát szerzik be a központi raktárból, a többit más helyi csatornákból vásárolják. A tárgyalásokon mégis a szövetség tagságának összes beszerzési értéke alapján határozzák meg a kedvezményt.
Legtöbbször az élelmiszerkereskedők szövetkeznek. A húskereskedők, italforgalmazók 10-15 beszerzési paktumot kötöttek. Az élelmiszer-kereskedelem mellett beszerzési szövetségbe tömörültek például a videókazetta-kölcsönzők, vagy a háztartásigép-forgalmazók is.
A multik nagyságukkal, tőkeerejükkel itthon is versenyre kényszerítik a hazai konkurenseket. A kilencvenes évek elején felvette velük a harcot néhány Füszért vállalat, melyek időközben el is tűntek a piacról. Azóta a magyar cégek által szervezett láncok, ha tehetik, messze elkerülik a multik fő vadászterületét, s inkább a piaci résekre összpontosítanak. Ilyen például a lakóhely közeli boltok, a kisebb települések, háztömbök helyi ellátása. Kiss László ezt úgy fogalmazza meg: a Cora nem megy el Markotabödögére, de a Kisalföldi Füszért és a Coop Hungary igen. Efféle “rés-stratégiát” választott a CBA-ból kivált Reál Rt. is. A mögötte álló mintegy 900 bolt nagy része a vásárlók lakóhelyéhez közel található. A Reál a nehezen elérhető boltoknak is alternatívát kínál saját disztribúciós rendszerével. Sok CBA-üzlet azonban a multik közvetlen szomszédságában is megél. A társaság szerint azért, mert a nemzetközi versenytársak túlontúl uniformizáltak. Ugyanakkor például a Profi-lánc “gyorsan tanul magyarul”: átértékelte a diszkont stratégiát és kibővítette a választékot.
KONCENTRÁCIÓ. Amint azt a CBA/Reál-eset is tükrözi, a már kialakult beszerzési szövetségek háza táján sincs nyugalom. A koncentráció azóta is folytatódik. Információnk szerint a Csemege Julius Meinl, a Profi és a Cora még szorosabb kooperációval közös irányítású, egységes óriáscéggé akar válni Magyarországon. A közelmúltban vált a Honiker tagjává a korábban független beszerzési társulás, a Sláger Kereskedőház Rt. és a Budapesti Élelmiszer Egyesület (Bée). Stalzer Kornél, a Metspában tulajdonos Spar Kereskedelmi Kft. beszerzési igazgatója azonban a vezető beszerzési társaságoknál nem vár alapvető szervezeti változást, összeolvadást, mert e cégek különböző tulajdoni háttérrel, know-how-val és vállalati kultúrával rendelkeznek. “Hamarosan ez a nagyság sem lesz elegendő, a növekedéshez ki kell lépni a nemzetközi porondra” – latolgatja a kilátásokat Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Azok a hazai láncok maradnak versenyben, amelyek képesek növekedni, különben nem érik el a kritikus tömeget az uniós csatlakozással kitáguló piacon. Ehhez azonban a legtöbb nemzeti társaságnak tőkére lenne szüksége, az 1999-ig folyamatosan csökkenő hazai élelmiszer-fogyasztás és az árverseny miatt azonban a forgalomból ritka kivétellel nem sikerült kitermelni a szükséges pénzt. Igaz, a Széchenyi-terv az idén új lehetőségeket teremt. A növekedést gyorsítják az összefogás új formái, a nemzetközi kooperációs partnerek is. A CBA a német Edekával kötött stratégiai szövetséget, a Coop Hungary a Coop Centrum Bratislavával és a Coop Centrum Prahaval létrehozta a Coop Euro Rt.-t, a Honiker pedig tagja lett a European Marketing Distribution beszerzési szövetségnek.
A külföldi stratégiai együttműködés a jövőben még szorosabb lesz, még akkor is, ha a szövetségek megszilárdításának van egy bökkenője. Az tudniillik, hogy a hazai kisvállalkozások úgy csökkentik központi terheiket, hogy irreálisan szerény jövedelmet vallanak be. A külföldi kooperációval együtt járó szigorúbb ellenőrzéssel a láncokban tag egy-két üzletes vállalkozásoknak fel kell hagyniuk a számviteli stiklikkel. Ez a sajátosság persze nem fogja megakasztani a kereskedelem globalizációját.
ÁTALAKULÓ SZOKÁSOK. Azt azonban nem lehet előre megbecsülni, hogy az országon belül a következő években milyen mértékűvé válik a beszerzés koncentrációja. Ez ugyanis szoros összefüggésben áll a vásárlási szokásokkal, amelyek itthon éppen átalakulóban vannak szakértők szerint a hipermarketek hazai részesedése az élelmiszer-forgalomban akár 70-75 százalékra is emelkedhet a következő néhány évben, amely már valóban a független, kis boltok rovására mehet csak végbe. Az aprók részesedése így 2005-re 15 százalék alá zuhanna.
