Előzetes várakozások szerint a kormányzó Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) politikai megerősödése követi a bulgáriai önkormányzati választások október 23-án megtartott második fordulóját – a hivatalos eredményeket lapzártánkig nem tették közzé. Az 1997 áprilisában hatalomra került, Ivan Kosztov által vezetett jobboldali kormánynak sikerült megőriznie a lakosság jelentős részének támogatását. Az MBMD nevű helyi közvélemény-kutató cég által készített előzetes felmérés szerint a DESZ a szavazatok 40, míg a fő rivális Bolgár Szocialista Párt (BSZP) csupán azok 21 százalékára számíthat.
Pedig a Jugoszlávia elleni NATO-akció – Bulgáriában nem különösebben népszerű – támogatása, de még inkább az elmúlt két évben életbe léptetett kemény megszorító intézkedések jó okot szolgáltathattak volna arra, hogy a választók elforduljanak a kormánytól. Az 1997-es hiperinfláció letöréséhez ugyanis elengedhetetlen volt a jövedelem-kiáramlás korlátozása és a pénzügyi restrikció, amelynek során a forgalomban lévő pénz mennyiségét a valutatartalékok mindenkori szintjéhez kötötték. A mára rendkívül sikeresnek kikiáltott bolgár monetáris politika keretében a leva árfolyamát a német márkához – illetve az év eleje óta az euróhoz – rögzítették. A júliusban végrehajtott, három nulla “elhagyásával” járó denomináció nyomán így jelenleg egy leva egy márkát ér.
A bolgár kormány erőfeszítéseit az Európai Unió által a közelmúltban közétett országjelentés is elismerte, s a Kosztov-kabinet nem kis megelégedésére a felvételi tárgyalások megkezdését javasolta Bulgáriával, feltéve, ha bezárják az ország egyik atomerőművét és folytatják a gazdasági reformokat.
Az összeségében kedvező brüsszeli országjelentés ellenére persze van elég nehézség a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) legfiatalabb tagállamában. Bulgária ugyanis egyértelműen a koszovói konfliktus egyik legnagyobb kárvallottjának tekinthető, gazdasága a tavalyi, reményt keltő 3,5 százalékos növekedés után az előrejelzések szerint az idén 1 százalékkal zsugorodni fog.
A legsúlyosabb gondot alighanem a külkereskedelmi egyenleg kedvezőtlen alakulása okozza. Az év első részében jellemző németországi dekonjuktúra miatt amúgy is gyenge lábakon álló, a török és az orosz piac beszűkülésétől is sújtott bolgár kivitel jó részét ugyanis teljesen ellehetetlenítette a jugoszláv háború. Az éves szinten mindössze mintegy 4 milliárd dollárnyi exportbevétellel rendelkező ország kereskedelmi mérlegében így az első félév végére több mint félmilliárd dolláros deficit keletkezett, ami az év végéig vélhetően még tovább növekszik.
Az idei év egészére eredetileg 1,2 milliárd dollárnyi tőkebeáramlást tervezett a szófiai kabinet. Ha ezt valószínűleg nem is sikerül produkálni (az eddigi beáramlásról lásd külön anyagunkat), sikerek azért adódnak a privatizációs fronton – a korábbi állami tulajdonú termelő eszközök nagyobbik része például immár magánbefektetők kezébe került. A monopolhelyzetű távközlési vállalat júliusi értékesítésekor a görög OTE és a holland KPN alkotta konzorcium a hírek szerint 510 millió dollárt fizetett a társaság részvényeinek 51 százalékáért. A teljesen eladósodott – s a kilencvenes évek elején még a világ egyik vezető kalózlemez-gyártójaként számon tartott – Sztara Zagora-i DZU CD-lemezgyár 48 százalékát viszont éppen a magyar Videoton vásárolta meg, jelképes, 54 ezer dolláros vételár ellenében. A Balkan Airlines új tulajdonosa pedig egy izraeli konzorcium lett. –
