Gazdaság

Bevételkiesési sacc

Amennyiben 2000-ben az eredeti tervekben szereplő, és a tavalyi törvénymódosítás után is változatlanul hagyott magánpénztári járulékot, azaz a 8 százalékot utalnak a munkáltatók alkalmazottaik magánpénztárába, akkor a normajáradék átszámítására még nincs szükség. Így kommentálta Radnai György, az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) elnöke az év elején a magánpénztáraknak jutó járulék tavalyi lefaragását, azt, hogy 1998 után 1999-ben is 6 százaléknyi rész kerül a tőkefedezeti pillérbe. A rendszer ennyi módosítás nyomán még korrigálja önmagát – vélekedett akkor a felügyeleti vezető.

A kormány döntése 10-11 milliárd forintnyi tagdíjbevétel-kiesést jelent 1999 során a kasszáknál, azaz a befagyasztás hozzávetőleg 16 százalékkal fogja vissza tervezett idei bevételüket. Mindennek persze a majdani befektetésekben is továbbgyűrűzik a hatása, egyfelől közvetlenül kisebb befektethető tőke, másfelől esetlegesen eltántorított meglévő és potenciális pénztártagok befizetései is elmaradnak. A jelenlegi “járulékeltérítési” tervek vonzatai hasonlóképp tízmilliárdokban mérhetők. Az ÁPF számításai szerint amennyiben marad a jelenlegi – a magánpénztárnak 6, a nyugdíjalapnak 2 százalékot utaló – verzió, az mintegy 20 milliárddal rövidíti meg a magánkasszákat a törvényben jelenleg foglaltak alapján kalkulálthoz képest. Nagyjából kétharmad annyival, amennyi bevételre a magánpénztárak az első évben a tagdíjbefizetésekből összesen szert tett. Az enyhe növekedést mutató 7, illetve 1 százalékos változat nyomán az elmaradt bevételek összege 10 milliárd körüli lenne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik