Húszegynéhány japán nagybank nyújtotta be igényét a nemrég parlamenti döntéssel létrehozott Betétbiztosító Társasághoz. Ezen intézmény szakértők bevonásával értékeli a hitelintézetek átalakítási tervét, és dönt – a remények szerint kedvezően – a központi pénzeszközök felhasználhatóságáról. A bankok várhatóan még e hónap vége, vagyis a pénzügyi év befejezésével egybeeső könyvzárások előtt közpénzekkel garantált kötvényeket, részvényeket bocsáthatnak ki. A kormány március 13-i ülésén kívánja formálisan is jóváhagyni a bankszanálásra szánt 16 milliárd dollár felhasználását. Viszonyításképpen: az előrejelzések szerint a japán GDP tavaly 3900 milliárd dollárra rúgott, miközben az államadósság 3600 milliárd dollárt tett ki.
A kérelmezők listáján találhatók a vezető japán bankok is. A legnagyobb összeget a Nippon Credit Bank igényelte, mintegy 2,5 milliárd dollárral; a Tokyo Mitsubishi Bank – az ország legnagyobb kereskedelmi bankja – és a Daichi Kangyo Bank 850-850 millió dollárt szeretne. Ez utóbbi hitelintézet azt ígéri, hogy két éven belül megválik 2 ezer alkalmazottjától (ez a foglalkoztatottak 10 százaléka), a béreket az idén havonta 3 százalékkal, a nyereségrészesedést pedig 20 százalékkal csökkenti, s bezár több európai és amerikai fiókot. A Tokyo-Mitsubishi Bank idei évre szóló átalakítási tervében egyebek mellett 40 hazai fiók bezárása, s 1500 fős (8 százalékos) leépítés szerepel. Hasonló költségcsökkentési intézkedéseket tervez a központi pénzekért jelentkező kilenc nagyobb kereskedelmi bank, köztük a Sakura és a Sanwa Bank is.
Stagnál a japán gazdaság, ha állapota nem is rosszabbodott – állapította meg a japán Gazdaságtervezési Ügynökség (EPA) e havi jelentésében. A szervezet „kedvező jeleket” is érzékel, köztük a részvénypiac közelmúltbeli javulását, ám a vállalkozók és a fogyasztók bizalmatlansága, visszafogott költekezése nem módosult.
A bankok stabilizálására tett intézkedések enyhítettek ugyan a japán pénzügyi rendszer bizonytalansága miatti aggodalmakon, ám ez a reálgazdaságban egyelőre nem érzékelhető. A várakozások szerint a kivitel a délkelet-ázsiai országok válsága és szűkülő piaca ellenére is erőteljesen bővült, míg az import fellendülésére a jövőben sem lehet számítani.
