Délelőtt rendőrök, az egyetemi nemzetőrségek több más felkelő csoport jelenlétében megalakítják a Forradalmi Karhatalmi Bizottságot. A gyűlésen részt vesz a Corvin közből többek között Iván Kovács László, Pongrátz Gergely és Ödön valamint a hatalom részéről Kopácsi Sándor rendőr ezredes, pedig Maléter Pál továbbá Király Béla vezérőrnagy, a Nemzetőrség főparancsnoka. A gyűlés résztvevői megállapodnak, hogy egységes [...]
A Berzenczey utcai “Göndör”-csoport átteszi központját a Ferenc térre, ahol nagy létszámú nemzetőralakulat szerveződik.
Október 31.: A szovjet erők délre elhagyják a főváros területét, vidéken azonban folytatódnak a csapatösszevonások. A forradalom konszolidációja azonban folytatódik. Nagy Imre pedig megpróbál kitörni a külpolitikai elszigeteltségből. Este a fővárosba érkezik – korábbi háziőrizete helyszínéről – az esztergomi érsek.
Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Ez a szervezet lesz az ugyanezn a napon megalkó Forradalmi Karhatalmi Bizottság operatív szerve.
Október 30.: Az események megint túlhaladottá teszik a kialakított struktúrákat, nem először és nem is utoljára a forradalom alatt. Már előző nap elindul a pártok újjászervezése, így Nagy Imre elismeri a többpártrendszer visszaállítását és a kormányon belül egy koalíciós testületet, Kormány Kabinetet hoznak létre. A fővárosban felkelők megostormolják a Köztársaság téri pártközpontot.
Péterfi Miklós műegyetemi hallgató, aki az Újpesti Forradalmi Bizottságban is tag volt és Darvas Iván színész vezetésével nemzetőrök és felkelők politikai foglyokat szabadítanak ki a Kozma utcai országos börtönből. Darvas Iván színész az öccsét, Attilát szerette volna kiszabadítani, akit korábban kémkedésért ítéltek el. A börtönparancsnok először azonban az ügyészséghez irányított a helyszínre érkező Darvast, aki [...]
Miért ostromolják meg az épületet?Az MDP Budapesti Bizottságának Köztársaság téri épületét a pesti közvélemény a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartottak. Ebben van is igazság, hiszen egy héttel korábban a forradalom kezdetekor vezényeltek ÁVH-sokat az épületbe. A felkelők ezen nap reggelén megkísérelik ellenőrzésük alá vonni. Az őrség több felkelőt elfogott, majd az elfogottak [...]
Újpesten Kósa Pál vezetésével újjáalakul a nemzeti bizottság. Koszterna Gyula vezetésével nyomozó csoportot állítanak fel a bújkáló ÁVH-sok felkutatására és előállítására. A nemzetőrség szervezésével Gábor Lászlót bízzák meg, aki a szervezet kerületi parancsnokhelyettese.
A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát. Az őrségnek szabad elvonulást biztosítanak. A laktanya lett ezután a csoport egyik központja, a vezetője Fónay Jenő lett. Itt gyűjtötték össze azokat a kádereket és azokat akiket azzal vádoltak, hogy az ÁVH tagjai voltak. A csoportok begyűjtötték a környék kompromittált párttagjait, de általában rendesen viselkedtek [...]
A Tűzoltó utcai felkelők formálisan is önálló csoporttá szerveződnek. Központjuk két Tűzoltó utcai garázs, parancsnokuk Angyal István és Csongovai Per Olaf.
A Corvin közi csoport a Práter, Vajdahunyad, Nap, Kisfaludy utcai fegyveresekkel együtt 1000-1200 főre növekszik. Iván Kovács László és helyettese, Pongrátz Gergely megkezdik a környék csoportjainak egyesítését. A csoportok önállósága megmarad, de a corvinisták koordinálják tevékenységüket.Este nyolc körül fegyverszüneti megbeszélések indulnak a Corvin közben Váradi Gyula vezérőrnagy és a felkelők parancsnokai – Iván Kovács László, [...]
Délben a II. Kerületi Tanácsházán Dudás József ismerteti 25 pontból álló követelését és megalakítja aII. Kerületi Nemzeti Bizottságot. Dudás a budai forradalmi erők főparancsnokává Szabót nevezi ki, aki azonban csak a Széna tériek irányítását vállalja. Este Dudás József a Blaha Lujza téri, a forradalom első napján megostromolt Szabad Nép-székházat az általa létrehozott Magyar Nemzeti Forradalmi [...]
A VII. kerületi pártházat felkelők foglalják el. A későbbiekben Kossuth-csoport néven működnek Nemeskéri József parancsnoksága alatt.
Előző nap este hosszasan tárgyalnak szovjet és magyar vezetőkkel kilenc pontba foglalt feltételeikről. Követeléseik között szerepel az ÁVH lefegyverzése és a szovjetek kivonulása is. Hajnalban sikertelenül zárulnak a szovjetek és a corvinisták közötti tárgyalások, ezért megindul a támadás a felkelők ellen. Ők azonban az ellenük vezényelt szovjet harckocsik többségét megsemmisítik, így aztán a második hullámnak [...]
A politikai megoldás lassan bontakozik ki. Még több napig a fegyvereké a főszerep. A honvédelmi vezetés elrendeli, hogy a Kossuth Tüzér Iskolából egy osztag mentse fel Maléter ezredest a Kiliánban. A növendékek azonban egyszerűen nem teljesítik a parancsot, bár szovjet támogatást is kapnának.Nagy Imre közbelépA régi rendszerhez végletekig lojális Hodosán Imre őrnagy felajánlja, hogy a [...]
Tovább folytatódik a külső kerületek lázongása is, Pesterzsébeten a felkelők megszállják és egész nap megtartják a fontosabb középületeket, így a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét.
A rádió körüli harcokban is résztvevő híradó ezred egyik egysége megszállja a Szabadság hidat. Estére úgy tűnik, hogy sikerül ellenőrzésük alá vonni Dél-Buda belső területeit.
Október 27.: Az országot vezető pártnak egyértelműen állást kell foglalnia, hogy miként kezelje a felkelést. Az ötvenes években hangoztatott jelmondatok szerint a párt a munkásokat képviseli és feltételezésük szerint a gyárak népe egyetért a párt irányvonalával. Ez a legitimáció a forradalomban szertefoszlik. A megalakuló munkástanácsok követelései között ugyanis első sorban szerepelnek azok, amelyeket a vezetők az ellenforradalom követeléseinek
