Márton András a szovjet támadás hírére elengedi Dudás Józsefet, aki a Szabad Nép-székházba megy. Mivel Dudás kilátástalannak ítéli az ellenállást, megpróbálja megtiltani a harc felvételét. Emiatt szembekerül társaival, akik letartóztatják. Kovács András felajánlja neki, hogy folytathatja a politikai és lapszerkesztői tevékenységét, de csak az ő irányítása alatt. A székházban lévő felkelők felveszik a harcot a [...]
A zuglói felkelők a Thököly út 44. számú házban alakítják ki az ellenállás központját. Éjszaka több páncélost kilőnek.
A Royal szállói felkelőcsoport Kovács Imre felkelő és Kovács Dezső vezetésével nagy veszteségeket okoz a szovjeteknek. A felkelők november 7-ig harcolnak a szálló környékén.
1-2 óra között Szántó Zoltán Soldatic jugoszláv nagykövet hívására a követségre megy. Itt közlik vele, a második szovjet intervenció perceken belül várható, ezért a jugoszláv kormány úgy határozott, hogy menedékjogot biztosít Nagy Imrének és társainak. Szántó reggelig halogatja Nagy Imre értesítését, hazamegy és lefekszik aludni. Fél ötkor Donáth Ferenc telefonon közli vele az intervenció bekövetkeztét.
Reggel a szovjet támadás után a Parlamentben maradnak Bibó István és Tildy Zoltán miniszterek, valamint Mindszenty József esztergomi érsek. A bíboros rövidesen átmegy az amerikai követségre, ahol menedékjogot kap. Miután Tildy Zoltán is távozik, Bibó István mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében tartózkodó képviselője, kiáltványt fogalmaz
Csepelen a reggeli órákban a légvédelmi tüzérezred több tüzelőállását a szovjetek elfoglalják. Kőrösi Sándor főhadnagy Buri István nemzetőr parancsnokkal a stratégiai pontokon összevonja lövegeit és felkészül a harcra. Délután kilőnek egy szovjet páncélautót és egy harckocsit. A szovjetek nehéztüzérséggel lövik Csepel központját.A csepeli Királyerdőben Kovács Sándor főhadnagy parancsnoksága alatt (helyettese: Balogh Gyula tűzoltó) egy kisebb [...]
Tizenhat horvát és öt angol drukkert vett őrizetbe a rendőrség, miután a két szurkolótábor kedd este összecsapott Zágrábban, a szerdai Horvátország-Anglia labdarúgó Európa-bajnoki selejtező előtt.
A Petőfi laktanyában riadóztatják a 8. gépesített ezredet. Feladata, hogy biztosítsa a Budaörsi utat a repülőtér felől. A 128. szovjet lövész gárdahadosztály és a magyar csapatok között rövid tűzharc alakul ki, majd a szovjetek több mint egy órán át lövik a laktanyát.
A Déli pályaudvarról a Pópa (Papp) József által vezetett felkelők személyszállító vagonokat tolnak a villamossínekre, barikádokat építenek utcakőből, hogy megakadályozzák a szovjet páncélosok mozgását. A délelőtt folyamán mégis elvonul a Belváros felé egy harckocsioszlop. Az utolsó páncélos oldalán utazó katonákra tüzet nyitnak, hárman szovjet katona meghal, kettő megsebesül. Délután egy újabb harckocsioszlop tör át a [...]
November 4.: Hajnalban az egész ország területén támadásba lendül a szovjet hadsereg. A korábban megszerzett pozíciók gyors győzelmet biztosítanak az intervenciós seregeknek. Ráadásul a vezető nélküli magyar hadsereg nem biztos benne, hogy mit kell tennie. Nagy Imre diplomáciai védettségbe menekül, de a Jugoszláv Nagykövetség nem bizonyul jó választásnak.
A Budapest körüli védőövezetbe rendelt magyar csapatok újabb alakulatai foglalják el a részükre kijelölt tüzelőállásokat a Juta-dombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál és a Csajkovszkij parkban.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletet tart a budapesti rendőrfőkapitányságon. A többség a munka felvétele mellett foglal állást. Megállapodnak, hogy fegyvert csak nemzetőrök számára adnak ki. Király Béla vezérőrnagyot a nemzetőrség főparancsnokává, helyettesévé Kopácsi Sándor rendőr ezredest választják. Megalakul a Nemzetőrség Főparancsnoksága. Megválasztják a 10 fős Operatív Bizottságot, vezetője Király Béla. Tagjai: Antalóczi Sándor (Corvin köz), [...]
November 3.: A szovjetek viselkedése egyre érthetetlenebb, miközben már a nagyobb városokat is körbezárják, ezen a napon kétszer is tárgyalnak a magyar vezetőkkel. A második tököli találkozón aztán kibújik a szög a zsákból: Maléter Pált foglyul ejtik.
Délben Maléter Pál és Malinyin tábornok megkezdik a tárgyalást a végleges csapatkivonásról, valamint szóba kerül a szovjet emlékművek megóvása és a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatása. A tárgyalók megállapodnak, hogy este tízkor tovább folytatják a tágyalásokat Tökölön. A szovjet tárgyalók határozott ígéretet tesznek a csapatmozgások azonnali leállítására.
Késő este Nagy Imre magához kéreti Ion Popescu román nagykövetet, hogy felvegye a kapcsolatot Gheorghiu-Dejzsel, a Román Munkáspárt első titkárával.
A ferihegyi repülőteret, hasonlóan az ország többi repülőteréhez, hajnalban megszállják a szovjet hadsereg egységei. Ezzel a Nemzetközi Vöröskereszt szállítmányai is leállnak. Szigethy Attila a Dunántúli Nemzeti Bizottság vezetője felajánlja Nagy Irmének, hogy a kormány költözzön Soporonba, de a miniszterelnök visszautasítja az ajánlatot, ahogy azt is, hogy a budaörsi repülőtérről nyugatra távozzon.
A corvinista vezetők – Solymosi János és Márton András ezredesek közreműködésével – leváltják Iván Kovács László parancsnokot és helyére Pongrátz Gergelyt választják.
Megalakul a Baross téri felkelők nemzetőr csoportja. Választott parancsnokok: Nickelsburg László főparancsnok, Pásztor Gyula, Pásztor Sándor
19.50-kor Nagy Imre beszédet mond a rádióban, amelyben a következőket tudatja: : „A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét. (…) Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.”
November 1.: A kormány nyomon követi az országban tartózkodó szovjet csapatok mozgását. Keleti híradások szerint, a korábban ígértek ellenére a szovjet csapatok már nem az országból kifele, hanem inkább befele tartanak. A kormány kihirdeti a Varsói Szerződésből való kilépésünket és az ország semlegességét.
