Noha mentális betegségként beszélünk a depresszióról, a kutatások azt is bizonyítják, hogy a lelki tüneteken túl fizikai panaszokkal is szembe kell nézniük a betegeknek. Meglepő lehet, de nem csak a lélek, a test is szenvedhet egy mentális betegség miatt.
Amikor a depresszióról beszélünk, az első gondolataink közt az szerepel, hogy a beteg szomorú, rossz a közérzete és lényegében nincs kedve semmihez, ebből az állapotból pedig látszólag alig lehet kirángatni. A depresszió azonban összetett állapot, nemcsak pszichés, de testi tünetei is vannak. Joggal mondhatjuk, hogy szinkronban működik a test és a lélek. Kialakulása nehezen magyarázható, új keletű kutatások azt állítják, hogy genetikai és hormonális tényezők is növelik a depresszió kialakulásának kockázatát. Fontos megértenünk, hogy minden ember más, mindenki egyedi, nincs egyformán érvényes képlet, még ugyanazokat a tüneteket sem minden érintett egyformán tapasztalja meg – ezért inkább csak a legjellemzőbbekről beszélhetünk.
Fejfájás
Gyakorlatilag népbetegséggé vált a fejfájás napjainkra, amit általában fájdalomcsillapítókkal igyekszünk kezelni. Noha inkább a stressz húzódik meg kiváltó okai mögött, ha túl gyakorivá válik, másra is gyanakodni lehet, és viszonylag jól szétválasztható, milyen a „depressziós fejfájás” az egyéb okokból, például migrén esetén jelentkezővel szemben. Amennyiben a fájdalomhoz tartós levertség is társul, egyre biztosabbak lehetünk a depresszió meglétében.
Hasfájás
Puffadás, hasgörcs, esetleg hányinger – nem kevés kutatás mutatja, hogy a mentális betegségek és az emésztőrendszeri gyulladások összefügghetnek. Ha már a vény nélkül kapható puffadásgátlók sem segítenek, gondoljuk át, nincs-e mélyebben gyökeredző probléma a háttérben.
Általános fáradtság
A sok alvástól is lehet fáradt az ember, a depressziónál pedig különösen gyakori tünet az ólmos fáradtság. Nincs kedve kikecmeregni az ágyból? Nincs ereje dolgozni menni? Nehezére esik koncentrálni? Ilyen gondolatok akkor is megfogalmazódhatnak bennünk, ha stresszes időszakot élünk át, és kialvatlanok vagyunk. Az érdektelenség, levertség és erőtlenség azonban depresszióra is utalhat, főleg, ha irracionális érzelmeket ébreszt bennünk. Ilyen esetben a legkisebb erőfeszítések is kimerítőnek tűnnek.
Bőrproblémák felbukkanása
Az autoimmun bőrbetegségek, így például a pszoriázis (a hámló, vörös foltokat okozó pikkelysömör) minden korábbinál erősebb tünetekkel nyilvánul meg egy depressziós betegnél. Nyilvánvalóan a stressz is kiváltó oka lehet az ilyen elváltozásoknak, ám ismét csak a meglétük hosszúságát érdemes figyelni: ha a tünetek nem szűnnek, hetekig vagy hónapokig keserítenek bennünket, joggal gyanakodhatunk depresszióra.
Súlyvesztés, súlynövekedés
A gyors súlyvesztés vagy súlynövekedés a depresszió jele is lehet, hiszen a depresszió az étvágyat is befolyásolja. Aki nem eszik, fogyni fog – aki érzelmi kielégülést remél az evéstől, annak gyarapodhat a súlya. Ám hormonális változások ugyanúgy előidézhetik a súlyváltozást, ha a depresszió endokrin rendszerre gyakorolt hatása miatt az anyagcserét szabályzó hormonok működése megzavarodik. Nem elhanyagolható kiváltó ok a motiváció elvesztése sem: amikor egy aktív, sportos életet élő beteg depresszióssá válik és felhagy addigi egészséges életvitelével, olyankor a rendszeres testmozgás hiányában a súlya is változásnak indul.
Csökkenő fájdalomküszöb
Számos kutatás bizonyította már, hogy a depressziótól szenvedő betegek intenzívebben reagálnak bizonyos fájdalmakra. Így nem kizárt, hogy a depressziós személyek fájdalomtoleranciájában változás áll be.
Szexuális problémák
Nem csak a szexuális vágyat befolyásolja negatív irányba, a teljesítményre épp úgy hatással van a depresszió – tehát kijelenthetjük, hogy fizikai és érzelmi síkon is jelentkezik a baj. A csökkenő libidó, a szexuális funkciókban bekövetkező zavar, de az intimitás megélésének változása miatt is problémákba ütközhet a beteg.
Miért figyeljünk a testi tünetekre?
Rendkívül fontos azonosítani és kezelni azokat az egészségügyi problémákat, amelyek lelki eredetűek. A test korai jeleket mutathat a depresszió meglétére, az időben történő felismerés pedig lehetőséget ad a korai intervencióra, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak. Persze az orvosi diagnózis nemcsak azért fontos, hogy elkerüljük a hibás öndiagnózist, hanem azért is, hogy eldönthető legyen, pszichés vagy szervi okok húzódnak meg a tünetek hátterében.
Azt a legszükségesebb megérteni, hogy a pszichés és fizikai egészség közötti kapcsolat jelentős, és a testi tünetek kezelése mellett a lelki tényezők is fontosak lehetnek a teljes gyógyulásban – kiváltképp így van ez a depresszió esetében.
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
