Christian Lewis a harmincas évei közepén évekig küzdött depresszióval és szorongással. Nagylánya, Caitlin akit egyedül nevelt, éppen kirepült, ő pedig, életében már másodszor a hajléktalanság küszöbére került. Úgy érezte, gyökeres változásra van szüksége az életében. Egy hirtelen ötlettől vezérelve elhatározta, hogy mindent maga mögött hagy, és bármeddig tart is, végiggyalogolja Nagy Britannia partvonalát – írja a CNN.
A volt ejtőernyős a kezdetektől dokumentálja útját a Facebookon, és létrehozott egy adománygyűjtő oldalt is az Ssafa nevű, veteránokat segítő alapítvány számára, mert ő maga is többször kérte a szervezet segítségét 2004-es leszerelése óta.
Lewis oldalát azóta több mint 140 ezren követik, és több mint 320 ezer font (több mint 137 millió forint) adomány gyűlt össze. A legfontosabb azonban, hogy
Lakatkan lezárás
Lewis észak, vagyis Skócia irányába indult, de tett egy kis kitérőt Észak-Írországba, ahol válaszolt egy palackpostára, amit valaki több mint két évtizeddel korábban dobott a tengerbe. Aztán, mielőtt visszatért volna a skót partokra, úgy döntött, bejárja a Shetland-szigeteket, mely több mint háromszáz kisebb-nagyobb szigetből és zátonyból áll, melyek közül mindössze tizenhat lakott.
A férfi nem tehetett mást, beköltözött a sziget egyetlen házába, majd három hónapon keresztül várta, hogy lazítsanak a szabályokon. Ekkor azonban már nem volt magányos: vele volt Jet, a kutya, aki Észak-Írországban csatlakozott hozzá.
Szürreális találkozás
Az útja során Lewis azt ette, amit talált, amit kapott, illetve a halakat, amiket kifogott magának. Ahogy nőtt a követőtábora, egyre többen adtak neki ételt, vizet és felszerelést. Egy napon, amikor a férfi a 365 lépcsőfokból álló Whaligoe lépcső mellett verte fel a sátrát, összefutott a 36 éves Kate Barronnal, aki londoni, tanári állását hátrahagyva épp új életet akart kezdeni.
A nő a skóciai túrájának utolsó napján pillantotta meg Lewist, aki épp a sátrát verte fel és néhány támogatójával beszélgetett, akik kimentek hozzá némi adománnyal. Odament a férfihez, váltottak néhány szót, majd elbúcsúztak egymástól. Jó negyven perccel később azonban a nő visszatért, két adag sült hallal és sült krumplival, illetve két doboz sörrel.
Lewis és Barron sokáig beszélgettek, majd a nő megkérdezte, hogy a férfi nem bánná-e, ha az utolsó éjszakára az övé mellett állítaná fel a sátrát. Aztán, ahogy ők fogalmaznak, többi már történelem. Négy napot töltöttek együtt a vadonban, és közben rájöttek, milyen sok a közös bennük.
Kate-nek aztán mennie kellett, mert várt rá egy út Afganisztánba, de kapcsolatban maradt Chrissel. Amikor a nő hat héttel később visszatért Nagy-Britanniába, haza sem ment a reptérről, hanem jegyet vett egy skóciai járatra, Lewishez sietett és megkérdezte tőle, nem bánná-e, ha csatlakozna hozzá az útja hátralévő részére.
Először egészen szürreális volt, hogy mindig van velem valaki, de Kate is azokat a dolgokat szereti csinálni, amiket én, tökéletesen passzolunk egymáshoz
– mondja Lewis.
Gyarapodó gyaloglók
Lewis, Barron és Jet együtt folytatták útjukat dél felé Skócia, majd Anglia keleti partján.
Ez azonban semmit sem változtatott a terveiken. Kate a várandóssága 37. hetéig gyalogolt Chrissel. Azt mondja, szerencséje volt, mert elkerülték az első trimeszter rosszullétei, csak gyorsabban fáradt el a szokásosnál. Olyankor megálltak, hogy a nő egy fa alatt szundítson egyet. Bár a sátorozás kényelmetlenné vált a harmadik trimeszterre, Kate majdnem a teljes várandósságát végig túrázta.
Mire közeledett a szülés ideje, a pár már Anglia déli részén, Dorsetben járt. Lewis egyik támogatója felajánlott egy jurtát, a szüléshez. A pár elfogadta az ajánlatot, Barron pedig felkeresett néhány helyi bábát. Barron és Lewis kisfia, Magnus tavaly májusban, a jurtában jött világra.
A háromfősre gyarapodó család rövid szünetet tartott, barátok családtagok látogatták meg őket a jurtában. Pár hónappal később, amikor már Kate is elég erősnek érezte magát, úgy döntöttek, ismét nekivágnak az útnak. Néhány dolgon azért a biztonság kedvéért változtattak.
Szereztek egy furgont, nem csak Magnus és a babagondozáshoz szükséges felszerelés miatt, hanem azért is, mert Jet fölött lassan eljárt az idő, így egyre nehezebben ment neki a gyaloglás.
Most úgy haladnak, hogy Lewis megtesz gyalog egy szakaszt, Barron pedig utánamegy a furgonnal és a célnál felveszi. Aztán a férfi visszaviszi a nőt oda, ahonnan ő indult, hogy a nő is legyalogolhassa a távot, majd a kitűzött célnál újra találkoznak. Egy nap általában nyolc – tizenkét kilométert tesznek meg.
A legnagyobb gondot azonban nem Magnus érkezése, vagy Jet öregedése okozza a családnak. Míg Skóciában bárkinek bárhol joga van kempingezni, Angliában sokkal szigorúbb a szabályozás. A család számára így az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy megtalálják azokat a helyeket, ahol nyugodtan sátorozhatnak és tüzet gyújthatnak. Márpedig a tűzrakás a téli hónapokban alapfeltétel.
Célegyenes
A gyalogló család útja lassan a végéhez közeledik. Az út utolsó szakaszán egyre inkább adományokból tartják fenn magukat és kempingtűzhelyen főznek. Nemrég jelent meg Lewis első könyve Finding Hildasay (Hildasay megtalálása) címmel, mely a férfi útjának első éveiről szól. A kötet bevételeiből, illetve a támogatók adományaiból pedig pénzük is van, ha valamit venniük kell.
Chris Lewis egyre többet gondol rá, milyen lesz megpillantani azt a helyet, ahonnan hat évvel ezelőtt elindult. Biztos benne, hogy sírni fog és nagyon büszke lesz magára. Úgy gondolja, sok támogató várja majd őket Llangennith Beach-en, akikkel jó esik majd meginni pár sört és néhány whiskeyt. Az ünneplők között biztosan ott lesz Caitlin, Lewis lánya is, akivel a férfi mindvégig tartotta a kapcsolatot és aki nagyon büszke az apjára.
Lewis hamarosan nekilát a második könyvének, mely az útjának a második szakaszát dolgozza fel, attól kezdve, hogy megismerkedett Kate Baronnal. A család további tervei egyelőre homályosak. Egyetlen dologban biztosak csak: egyelőre nem fognak letelepedni és hétköznapi életet élni.