Március 8. a nők jogairól szól, hiszen ezt a napot a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának – más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő – emlékének tiszteletére karikázták be a naptárban. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére.
Az ünnep azonban időközben elvesztette valódi jelentőségét, ma már főként az ajándékozásról szól ez a nap. Leszámítva néhány erőteljesebb hangot, melyek igyekeznek aktualizálni a Nemzetközi Nőnap valódi értelmét.
Céljuk, hogy az embereket kizárólag tetteik és teljesítményük alapján ítéljék meg, tekintet nélkül bármi másra, például nemre, etnikai hovatartozásra vagy szexuális orientációra.
Nőnapi akciójukat 2015-ben indították el először. Cégeket, nagyvállalatokat szólítottak meg, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és tegyenek különféle vállalásokat a nők munkahelyi esélyegyenlőségének növelése érdekében.
Mert, bár az Eurostat kimutatása szerint Magyarország javuló tendenciát mutat, még ma is minden harmadik nő gondolja úgy, hogy sem a karrier lehetőségek, sem a fizetésük terén nem kezelik ugyanúgy őket, mint férfi kollégáikat.
A közösségi kezdeményezéshez tavaly, világcégektől, startupoktól és magyarországi vállalkozásoktól összesen több mint 100 nyilvános vállalás érkezett. A nyilatkozatok alapján pedig úgy tűnik, nem csak üres ígéretek születtek: átlagosan 10 programból 7-et sikerült is teljesíteni, és sokan idén is folytatják a munkát.
Többek között az Auchantól, a BP-től, a CMS Cameron McKenna Ügyvédi Irodától, a GE Lighting-től, a Microsofttól, a Morgan Stanley-től, első kulturális intézményként a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumtól.
Az Auchan Magyarország vezetőségének 53, teljes állományuknak pedig 66 százaléka nő. Az idei egyik legnagyobb vállalásuk, hogy támogatják a gyes-ről, gyed-ről való visszatérést, kismama, kispapa programokat indítanak. Munkavállalóikkal közösen átbeszélik a jövőbeni elképzeléseket és alaposan megtervezik a következő éveket, például a családalapítást.
Ha valaki három évig otthon marad a gyermekével, akkor előfordulhat, hogy mire visszatérne, változások állnak be a vállalatnál vagy éppen az ő munkakörében. Ezekre kell felkészítenünk a kismamákat, kispapákat, képzésekkel, tréningekkel, coachinggal vezetjük vissza őket, és igyekszünk odafigyelni az igényekre.
– nyilatkozta Samu Zsófia az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs vezetője.
Nőkkel együtt sikeresebbek lehetünk
Árvai Péter, a Prezi egyik alapítója elmondta, ugyan náluk már a kezdetektől fontos szempont a sokszínűség, a női részvétel évekig igen alacsony volt az irodájukban.
Ezen mindenképpen szerettünk volna változtatni. Mostanra 31 százalékos a női részvétel a cégben, a női vezetők arányát pedig 24-ről 39 százalékra sikerült feltornásznunk. Idén azt vállaltuk, hogy nyilvánosságra hozzuk az oldalunkon a számadatokat, reményeink szerint ezzel is példát mutatva, és inspirálva más vállalatokat.
A női munkavállalók arányának növelése különösen nehéz feladat ott, ahol többségében mérnökökre van szükség – tette hozzá Heal Edina, a Google magyarországi vezetője. A cég ezért kifejezetten a fiatal lányokat kívánja megszólítani a közeljövőben. Igyekeznek kedvet csinálni nekik ahhoz, hogy a matematika és a tudományok területén tanuljanak tovább, itt ugyanis erősen érezhető a hölgyek hiánya.
A női alkalmazottak, illetve vezetők arányának növelése egyébként nem csak a lojalitás és az esélyegyenlőség miatt lenne fontos törekvés. A vállalatoknak komoly üzleti érdeke is fűződne a változtatásokhoz. Nemzetközi kutatások ugyanis alátámasztják, hogy sikeresebbek azok a sokszínű szervezetek, ahol a cég minden szintjén változatos összetételű csapatok dolgoznak, és ezekben nők és férfiak hasonló arányban vannak jelen.
