Élet-Stílus

A magyarok szeretnének egészségesen enni

Vajon miért kedvencünk évek óta a rántott hús, és miért tartjuk egészségesebbnek a limonádét, vagy a teát, ha otthon készítjük?

Tetszik vagy sem, mi magyarok az étkezésünkkel úgy vagyunk, mint a politikával, meg a focival: egy kicsit mindannyian értünk hozzá. Elvégre pontosan tudjuk, hogy az egész “egészséges táplálkozás-mizériát” olyasvalakik találták ki, akik ki nem állhatják a magyaros konyhát, és azt is, hogy felesleges időpazarlás a címkéket olvasni, “mert az ételben úgyse az van, amit odaírtak”.

Nos, bár utáljuk ezt mondani, de akik így vélekednek, tévednek. Ezt pedig be is bizonyítjuk önöknek, lépésről lépésre, tévhitromboló sorozatunkban, szakértőnk Szűcs Zsuzsanna, dietetikus segítségével.

Jó-jó, tudjuk, most biztos azt gondolják, a dietetika is csak egy huszadik századi humbug, pedig nem. Bármilyen hihetetlenül hangzik, több évezredes hagyománnyal rendelkezik. Például már az ókori Hippokratész is foglalkozott táplálkozástudománnyal: ő azt vallotta, hogy a különböző betegségek esetén egyénre szabottan kell megállapítani a táplálék mennyiségi és minőségi jellemzőit.

Mi visz rá valakit, hogy hivatásszerűen foglalkozzon ezzel?

Kíváncsiság. Elhivatottság. Péntek délutáni főzőórák. Igen, jól olvasták, Szűcs Zsuzsannát ez utóbbi is befolyásolta abban, hogy végül dietetikus legyen. Mint mondja, az kezdettől fogva nyilvánvaló volt számára, hogy gyógyítani fog, csak az nem, hogy melyik szakterületen. Aztán amikor felvették az Egészségügyi Főiskola dietetika szakára, minden eldőlt.

Ha valaki dietetikus, akkor munkaköri kötelessége, hogy soha ne egyen egy jót?

Akkor kezdjük máris a tévhitrombolást. Tény, hogy megnézi, mit vesz le a polcról, több időt tölt a címkék vizslatásával, de ettől még ő is megeszik egy jó csirkepaprikást, ha megkívánja. Mondjuk Zsuzsa szerencsés is, ahogy meséli, gyerekkora óta odáig van a változatos, színes ételekért, és a zöldségekért is.

Miben segít a dietetikus?

Ma már gyakorlatilag összefolyik a diéta és a fogyókúra szó jelentése, pedig a kettő egyáltalán nem ugyanaz. Fogyókúra helyett ma már az egészséges táplálkozás szabályainak betartását javasolják a szakemberek, míg a klasszikus gyógyító étrend, vagyis a diéta olyan betegségek esetében jön szóba mint például a gyomorfekély vagy az epekövesség. És itt jön képbe a dietetikus, aki segít összeállítani ezt a bizonyos étrendet. “Olyat, ami jól illeszkedik az egyén életvitelébe, ami nem kínszenvedés, és betartható változásokkal jár” – tudjuk meg Zsuzsától.

Minket magyarokat érdekel, hogy egészségesen együnk?

Mi, magyarok, alapvetően a megszokások emberei vagyunk. Említettük már, hogy a rántott hús például több évtizede folyamatosan vezeti a kedvenc ételeink listáját? Nem véletlen: szeretjük a megszokott, jól ismert ízeket, az egészséges étrendből pedig annyit látunk, hogy nagy hányadban eltilt minket ezektől. És még ezzel együtt is, szakértőnk szerint a lakosság 70-80%-a vallja azt, hogy az egészséges táplálkozás fontos. Igaz, csak 10-20% nézi meg az élelmiszerek összetételét és választ tudatosan.

Tévhitek? Evéssel kapcsolatban?

Igen. Vannak. Nem is egy. Ezek hátterében Zsuzsa szerint sokszor a megfelelő információ hiánya, vagy másik oldalról, a túl sok – felesleges és pontatlan – információ áll. Vegyük például a kenyeret. Az egyik alapvető élelmiszerünk ősidők óta, az utóbbi időben mégis egyre több család asztaláról kerül le. Mert hízlal. Mert szénhidrát van benne, meg még egy rakat más dolog. Zsuzsa szerint ennek egy része csak az igaz: mert a kenyérben tényleg van szénhidrát, de ez nem jelenti azt, hogy tiltólistás lenne. Csak tudjuk, hogyan választhatunk okosan, tudatosítsuk, hogy mit eszünk meg vele, és ennek megfelelően kell beleilleszteni az étrendünkbe.


Ha otthon készül, egészségesebb?
Kép forrása: Shutterstock

Vagy a tea, hogy egy másik példát is mondjunk. Azért, mert házilag készítjük még nem biztos, hogy egészségesebb, mint a boltban vásárolt palackos üdítő. Pláne nem, ha három nagykanál cukorral készítjük.

A hamarosan induló Tévhitrombolóban Szűcs Zsuzsa ilyen és ehhez hasonló félinforámciók nyomába ered, hogy egyszer és mindenkorra tisztába tegye őket. Az első felvonásból kiderül, hogy fogyni egyáltalán nem csak koplalással lehet, és hogy a hosszú kávéban pont annyi vagy akár még több a koffein, mint az eszpresszóban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik