Élet-Stílus

Top10: Pelé, a baljós

admin
admin

2010. 06. 09. 11:10

Minden idők legjobb futballistáját hazájában inkább elhallgattatnák, már ami a nagy tornák előtti jövendöléseket illeti. Ha Pelé egy vb-esélyest dicsér, az nyugodtan spórolhat a szobafoglalással – a brazilnak eddig egy jóslata sem jött be. Ezúttal a spanyolokat és az angolokat élteti; a spanyolokat pláne kiveri a hideg.

A „Fekete gyöngyszem” három világbajnoki aranyban is közreműködött (1958, 1962,1970), sportminiszter is volt hazájában, az viszont nem véletlen, hogy a Canarinha kispadjára nem engedték leülni. Soha. Szakértőnek sem egy matyóhímzés – a brazil közvélemény inkább úgy van vele, ha tanácsol valamit, annak az ellenkezőjét megfogadva borítékolható a siker.

Ronaldo, Romário és a 2002-es aranyat szerző Luiz Felipe Scolari is meg-megcibálta a legenda bajuszát, a mélynövésű Baixinho egy alkalommal például azt merészelte mondani, hogy nagy elődje „abban az esetben lehetne költő, ha befogná a száját”. Scolari még dehonesztálóbban értékelt, amikor azt taglalta, hogy persze, hogy megszívleli Pelé szavait. „Azt hiszem, Pelének fogalma sincs a labdarúgásról. Minden elemzése borul, egyszer sem trafál bele. Viszont ha meg akarod nyerni a címet, adva van a recept. Mindent épp Pelé állításaival ellenkezőleg kell csinálni.”

És akkor Pelé tízparancsolata
Gyöngyszemek a gyöngyszemtől:

„Menekülés a győzelembe”, 1981
A Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című – amúgy Ukrajnában megtörtént esetből építkező – filmjét követő Menekülés a győzelembe mérkőzésén a szövetséges rabokat erősítő „trinidadi” Pelét a náci csapat tagjai felrúgják – a súlyosnak tűnő sérülés kapcsán a futballista megjegyzi, hogy nem tudja folytatni a játékot. Társai – Sylvester Stallone, Michael Caine vagy épp az angol Bobby Moore, az argentin Osvaldo Ardiles, a lengyel Kazimierz Deyna és a belga Paul van Himst – 4-0-ra égnek a labdazsonglőr nélkül.
A történelem: Pelé, azaz „Luis Fernandez” természetesen visszatér, a budapesti MTK-stadion “párizsi” gyepén bohócot csinál a teljes – angolok által megszemélyesített* – német csapatból, egy remekbe szabott ollózással teszi fel a koronát a teljesítményére – még a legendás Bergman-színész, Max von Sydow is megtapsolja. Egyenlít. A végén a Gordon Banks által kapussá kigyúrt Stallone még kivédi Baumann büntetőjét, miközben a társak a szó szoros értelmében angolosan távoznak. Pelé a filmvásznon kezdte tehát a jóslást; s ott is melléfogott.
* – egyedül a német sztárt, Baumannt alakító Werner Rothnak voltak német gyökerei – más kérdés, hogy a jugoszláviai születésű egykori Cosmos-játékos ma az amerikai Hall of Fame tagja.

Budapest. Luis Fernandez, azaz Pelé a Menekülés a győzelembe, azaz a Két félidő a pokolban forgatásán (MTI)

Budapest. Luis Fernandez, alias Pelé a Menekülés a győzelembe, azaz a Két félidő a pokolban forgatásán (MTI)

„Kicsi Maradona”, 1982
Az 1982-es világbajnokságon Pelé pálcát tört az argentin zseni felett. „Maradona nagy a kicsik között, de kicsi a nagyok között”. A legenda elítélte a középcsoportban épp a brazilok elleni sorsdöntő találkozón mutatott hiszti miatt kiállított „szomszéd” tízest, mondván cserbenhagyta együttesét – nem főnök típus, és nem is lesz az.
A történelem: négy évvel később Maradona a dél-amerikaiak megkérdőjelezhetetlen vezéreként vb-aranyhoz segítette Argentínát, de 1990-ben is közel került a csúcshoz. Talán utóbbi volt a nagyobb teljesítmény, hisz a két Albicelestét szinte egy napon sem lehetett említeni. Gyengébb képességű segítőtársaitól sem hátráltatva „El Pibe de Oro” remek mozdulattal tudta le a brazilok elleni klasszikust (négy brazilon hámozta át magát, mielőtt indította a gólig robogó Caniggiát), „hazai pályán”, Nápolyban az olaszok ellen is remekelt, s csak az NSZK elleni döntőben fogyott el a muníciója. Ügyeitől és emlékezetes kezezésétől függetlenül minden idők egyik legjobbjaként vonult a halhatatlanságba.

„Nii Lamptey – az új Pelé”, 1991
A Pelé-jósda igazi „ámokfutása” az 1991-es U17-es világbajnokság után vette kezdetét, amikor a győztes ghánai együttes legjobbját, a torna aranylabdáját is kiérdemlő Nii Lampteyt egyenesen a következő Pelének harangozta be.
A történelem: Lamptey esete – a pszichiátriai kezelésre szoruló német Sebastian Deislerrel együtt – a legszomorúbb példázata annak, amikor egy fiatal futballistára még kibontakozása előtt túl nagy terhet raknak. A ghánai támadó középpályás az 1993-as U20-as vb-ezüstöt követően egyre mélyebbre süllyedt az anonimitásban, a PSV és az Aston Villa csapatai után az olasz és a német másodosztály következett, majd – családi tragédia által is sújtva – Ázsiában fejezte be a karrierjét.

„Afrikai világbajnok 2000 előtt”, 1993
A kameruniak 1990-es meneteléséből Pelé azt a konzekvenciát vonta le, hogy az európai és dél-amerikai futballnagyhatalmak hegemóniája megszakad – 2000-ig egy afrikai nemzet is világbajnokká válhat.
A történelem: az afrikai csapatok 2010-ig inkább epizódszereplői voltak a világbajnokságoknak. 1994-ben Nigéria, majd 2002-ben Szenegál is eljutott ugyan a negyeddöntőig, de ez az a küszöb, amelyet a fekete földrész egyik csapata sem tudott átlépni; miközben a négy közé jutott – több kelet-európai nemzet (Bulgária 1994, Horvátország 1998, s részben ide tartozik a törökök 2002-es menetelése is) mellett – a játékvezetők segítségét maximálisan kihasználó Dél-Korea is (2002).

A kicsi és a nagy. Dél-Amerika két legjobb labdarúgója, Maradona és Pelé mezt cserél előbbi

A kicsi és a nagy. Dél-Amerika két legjobb labdarúgója, Pelé és Maradona mezt cserél utóbbi “La Noche del 10” című műsorában (MTI/EPA)

„Kolumbia megélheti az amerikai álmot”, 1994:
Látván, hogy az 1990-es vb-n is megvillanó kolumbiaiak három évvel később a selejtezőkörben 5-0-ra legázolják a vb-ezüstérmes Argentínát, Pelé az Asprilláékat körbehozsannázó kórushoz szegődött. Az utazó ENSZ-nagykövet – 1992-ben kapta meg a titulust – úgy vélte, Kolumbia megélheti az „amerikai álmot”.
A történelem: rózsaszínű álmok után csúnya ébredés várt a sárga-kékekre. A játékos románok Hagi és Raducioiu vezérletével ízekre szedték a dél-amerikaiak Valderrama vezette pepecselő középpályáját (1-3), s ami még csúnyább: a menteni igyekvő Andres Escobar öngóljával és Stewart találatával az amerikaiak ellen is elvérzett Francisco Maturana legénysége (1-2), így már két forduló után kiesett. Szerencsétlen Escobart hetekkel később, július 2-án a medellini El Indio bárban lelőtte egy bosszúszomjas szurkoló.

„Spanyolország, ki más?”, 1998
Pelé pár héttel a franciaországi világbajnokság előtt a tippelők figyelmébe ajánlotta az amúgy remek erőkből álló spanyolokat, hangsúlyozva, hogy Raúlékat senki és semmi sem állíthatja meg.
A történelem: a spanyolok Zubizarreta két óriási bakijának is köszönhetően 3-2-re elvesztették a Nigéria ellen nyitómeccset, s mivel Paraguay ellen nem jutottak semmire (0-0), hiába alázták meg a bolgárokat (6-1), nem jutottak túl a csoportkörön – elsüllyedtek mint az Armada. Csalódottan utaztak haza.

„A szorgos kínaiak”, 2002:
Pelé angyali nyugalommal nyugtázta, hogy a felemelkedőben lévő kínai futball megmutatja magát a 2002-es világbajnokságon – Kína továbbjut csoportjából.
A történelem: Kína a C csoport utolsó helyén végzett, pont és rúgott gól nélkül, ellenben benyelt kilenc gólt. Pekingben ma már azért hálásak, hogy Pelé nem a gazdaságot méltatta.

“Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen…” Pelé segít a nemzeti viseletbe öltözött kínai futballistáknak (MTI)

„Argentin-francia döntő”, 2002
Az argentinok masszív játékos-felhozatalát és a franciák mindent – 1998 és 2002 nyara között vb-t, Eb-t és Konföderációs-kupát – megnyerő gárdáját látva Pelé álomdöntőt vizionált, amelyen még azt is megtippelte, hogy hosszabbításban Zidaneék diadalmaskodnak.
A történelem: a vb előtt megsérülő karmesterét nélkülöző Les Bleus előbb kikapott Szenegáltól, majd 0-0-át játszott Uruguayjal. A dánok ellen sem ment, immár a berber zsenivel kiegészülve (0-2). Az argentinok sem jártak jobban a címvédőként a kertek alatt rúgott gól nélkül hazasunnyogó galloknál. Az Aimart, Batistutát, Crespót vagy Ortegát bevető csatársor Nigéria ellen csak-csak hozta a kötelezőt (1-0, Batigol), az angolok ellen gól nélkül szenvedett (0-1), a svédek ellen ugyan szintén jó volt egyre (1-1), sajna ez Crespo 88. percben esett egyenlítő gólja volt – a dél-amerikaiak is kipottyantak, még a valódi torna kezdete előtt.

„Brazilia nem jut tovább csoportjából”, 2002
Pelé 2002-ben kerek-perec kimondta, hogy, a labdarúgás történetét átírva, hazája csapata még a csoportkörön sem jut túl.
A történelem: a brazilok a törökök elleni „kellemetlenségeket” leszámítva magabiztosan jutottak a döntőbe, ahol minden idők leggyengébb – egyben legjobbját, a két sárgalapja miatt eltiltott Ballackot nélkülöző – német vb-döntősével szemben igazolták a valódi papírformát.

„Ronaldónak vége”, 2006
Honfitársa sorozatos sérülései és kigömbölyödése alapján a németországi vb előtt Pelé arra a következtetésre jutott, hogy a támadó soha többé nem tér vissza a pályára, karrierjének vége.
A történelem: bár a brazil csapat Németországban nem váltotta meg a világot, a kétszeres világbajnok csatárra nem lehetett panasz. Sőt, három góljának köszönhetően megelőzte a vb-történelem addigi gólvágóját, a német Gerd Müllert (15-14).

Menekülés a győzelembe – jelenetek:

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.