Élet-Stílus

Bepillantás a meteorkráter-kutatás rejtelmeibe

admin
admin

2008. 04. 30. 11:40

Hogyan keressünk meteorkrátert? Nem kell messzire mennünk, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, hiszen Magyarországon is vannak meteorkráterek. Pontosabban meteorkráter-gyanús jelenségek. De hogyan lelhetünk rájuk, hogy bizonyíthatjuk égi eredetüket, és valóban gyémántbányát rejtenek-e ezek a helyek? Erről kérdeztük az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet kutatóit.


Azt gondolnánk, hogy a műholdképek és légi fotók korában meteorkrátert találni nem nehéz feladat, elvégre csak nyitott szemmel kell figyelni a felvételeket. Valójában a helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis nem mind meteorkráter, ami kerek. Viszont kétségtelen, hogy egy-egy ilyen felszíni geomorfológiai jelenség felismerésére a fenti módszerekkel nagyobb esély van (még ha azokat időközben a víz, szél vagy jég erősen le is pusztította).

Jelenleg a Földön 174 bizonyított meteorkráter található. A kanadai New Brunswik Egyetem által működtetett meteorkráter-adatbázisban (Earth Impact Database) nem csak a kráterek számát, de azok részletes adatait, leírásukat is megtaláljuk.

A világtérképet böngészve szembe tűnik, hogy a kráterek Észak-Amerika északi részén, Skandináviában, Ausztrália középső és nyugati területén fordulnak elő a legsűrűbben, ahol az idős, ellenálló kőzetek (többnyire gránit) vannak a felszínen. A Kárpát-medencében viszont egyetlen krátert sem jelez a térkép. Mi lehet ennek az oka? Ezt a területet elkerülték volna az egykori meteorbecsapódások?

Több száz méter mélyen

„Hazánk és a Kárpát-medence földtörténeti szempontból nagyon fiatal képződmény. A mélybe süllyedt idős kőzeteket, amelyek a több millió éves meteorkrátereket rejthetik vastag, fiatal üledék borítja. Ezért nem csoda, hogy ebben a térségben a felszínen nem találkozunk ilyen képződménnyel” – ad magyarázatot a kérdésre Bodoky Tamás, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet kutatója. Viszont jelenleg több felszín alatti formáról is úgy vélik a kutatók, hogy nagy valószínűséggel meteorkráter lehet. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet rábukkanni ezekre a gyakran több száz méter mélyen lévő formákra, és hogyan lehet bebizonyítani „égi” eredetüket?

„A felszín alatti meteorkráterek kutatása tulajdonképpen ugyanazokkal a geofizikai módszerekkel történik, mint az ásványkutatás. A különböző ásványi nyersanyagok kutatásánál jellegzetes kőzettani formákat, alakzatokat keresünk, ugyanígy a meteorkráter esetében is a jól ismert kráterformát, szerkezetet keressük. Ugyanis annak ellenére, hogy egy több millió évvel ezelőtt keletkezett kráter a mélybe süllyedt, és üledékkel betemetődött, a kráterforma és a becsapódáskor kialakuló jellegzetes töredezett kőzetszerkezet megőrződik. Ezeket különböző geofizikai mérésekkel ki lehet mutatni” – mondta a National Geographic Online-nak Bodoky Tamás. Tulajdonképpen a meteorkráter-kutatás az ásványkutatás egyfajta „melléktermékének” is nevezhető, hiszen az ásványkutatási céllal végzett mérések adatainak elemzése során bukkanhatnak rá a kutatók krátergyanús formákra.

Manicougan-kráter (Forrás: Earth Impact Database)

Manicougan-kráter (Forrás: Earth Impact Database)

Megfelelő nagyságú és sebességű meteor becsapódása esetén a nyomás és lökéshullám hatására a kráter közvetlen környezetében a kőzet összetöredezik, szétrepedezik. A kráterből kirobbantott kőzetanyag pedig laza törmelékként visszahull a mélyedés aljára. Ezt a laza törmelékréteget gyarapítja még az egyensúlyát vesztő meredek kráterfal beomlása, lecsúszása is. Így a kráterben és annak közvetlen környezetében a távolabbi területhez képest lazább szerkezetű, porózusabb anyag alakul ki, ami nagy segítséget jelent a későbbi kutatáskor. Ez a porózus anyag ugyanis több szempontból is másképp viselkedik, mint a tömörebb, keményebb kőzetből álló környezete. A kisebb kőzetsűrűség miatt a kráter területén csökkent gravitáció jelentkezik. A mikrorepedésekbe beszivárgó víz megváltoztatja a kőzet vezetőképességét. A lazább kőzetben csökken a rengéshullámok (szeizmikus hullámok) terjedési sebessége. Mindezeket megfelelő geofizikai műszerekkel mérni lehet, így gyakorlatilag kirajzolódik a felszín alatti morfológia, annak ellenére, hogy akár több száz méter vastag üledéktakaró borítja, vagyis szabad szemmel nem látható.

Három esélyes hely

Jelenleg három olyan helyszín van Magyarországon, ahol meteorkrátert gyanítanak a szakértők. A kutatás legelőrehaladottabb fázisban a magyarmecskei objektumnál van. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI) az 1950-es évek óta készít ún. tellurikus vezetőképesség térképeket az ország egész területéről. Ezek alapján már az 1970-es években ismert volt, hogy Pécstől délnyugatra, Magyarmecskénél a kőzetek vezetőképessége jelentősen megváltozik a környezethez képest. Erre az igen érdekes, kör alakú anomáliára már korábban is születtek különböző elméletek, de a leginkább alátámasztottnak az a legújabb feltételezés tűnik, hogy meteorbecsapódás során jött létre ez az alakzat (a harmadik képen látható fekete folt Pécstől délre).

„A környezethez képest hirtelen megugró vezetőképesség azzal magyarázható, hogy mivel a kráter karbon kori szenet is tartalmazó üledékben van, a becsapódás okozta nagy hő és nyomás hatására a szén grafittá alakult. Ez nagyságrendekkel jobb vezető, mint a szén. A meteorkráter-elméletet az is alátámasztja, hogy megvizsgáltuk a területről rendelkezésre álló egyéb mérési adatokat is. A gravitációs és a szeizmikus mérések is kimutatták ezt a különös formát, illetve a megváltozott kőzetfizikai tulajdonságokat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy egy 6-8 kilométer átmérőjű komplex, gyűrűs kráterrel (a kráter közepe kiemelkedik) van dolgunk” – tette hozzá Kis Márta, az ELGI kutatója.

A mérések azt mutatják, hogy a kráter nyugati része mélyebben fekszik, mint a keleti pereme. A kutatók feltételezik, hogy a meteor ferde terepen csapódott be, vagy a becsapódás után megdőlt a terep. Ennek következtében a nyugati, vagyis mélyebben fekvő részét elöntötte a tenger, a kiemelkedő keleti peremet pedig az erózió lepusztította. Idővel az egész kráter víz alá került, és betemetődött. „A kráter ma a felszín alatt mintegy 500 méter mélyen található. Érdekes, hogy a mélyben lévő alakzat kihat a felszínre is, ugyanis a területen megfigyelhető, hogy a patakok, kis vízfolyások futása tulajdonképpen körberajzolja a krátert” – tette hozzá Kakas Kristóf, az ELGI kutatója.

A jelenleg rendelkezésre álló geofizikai adatok alapján minden valószínűség szerint meteorkráter van Magyarmecskénél. Viszont a nemzetközi megegyezések alapján csak akkor beszélhetünk bizonyított meteorkráterről, ha ásványtani vizsgálatokkal is sikerül ezt alátámasztani. Bizonyítottság alapján négy fokozatba sorolhatók a meteorkráterek, pontosabban a meteorkráter-gyanús objektumok: bizonyított; valószínű; lehetséges; bizonyítottan nem, vagyis cáfolt meteorkráter. Jelenleg a magyarmecskei képződmény a 2. vagyis a valószínű kategóriában van. Akkor válik bizonyítottá, ha a fúrásmintákból sikerül kimutatni a becsapódás okozta nagy nyomás hatására átalakult (metamorfizálódott) kőzeteket, ásványokat. Ilyen bizonyíték lehet többek között a kvarc két módosulata: a coesit és stisovit.

Egyik sem képződik természetes körülmények között csak rendkívül nagy nyomáson. Eddig laboratóriumon kívül csak atomrobbantások helyszínén valamint meteorkrátereknél mutatták ki. A másik ilyen ásványtani bizonyíték a gyémánt. A becsapódás okozta nagy nyomás és hő hatására a szén ritkán, de átalakulhat gyémánttá, ám ezek csak mikroszkopikus méretűek. A gyémánt „normális körülmények között” több tíz kilométeres mélységben, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten keletkezik. Jelenleg Magyarmecskénél a geológia vizsgálatok még váratnak magukra.

Hasonló a helyzet a Bakony északnyugati lábánál lévő szintén csak feltételezett, ámde jóval nagyobb meteorkráterrel. Itt eddig csak gravitációs mérési adatokat vizsgáltak, és ezek arra engednek következtetni, hogy a Pápa és a Somló-hegy között, mintegy 25-30 kilométer átmérőjű kráterszerkezet található.

Meggyespuszta (Forrás: Magyar Geofizikai Egyesület)

Meggyespuszta (Forrás: Magyar Geofizikai Egyesület)

Turisztikai látványosság lehetne

Míg az előbbi két alakzat mélyen a felszín alatt, szem elől elrejtve található, a harmadik meteorkráter-gyanús képződmény már a felszínhez közel van, olyannyira, hogy légi fényképen fedezték fel, de a Google Earth-ön is bárki megtalálhatja. A Veszprém közelében, Meggyespusztán lévő világos kör alakú mélyedés jól láthatóan elkülönül a környezetétől. Ez a képződmény a három közül a legkisebb: mindössze 800 méter átmérőjű. Az eddig itt végzett – de a biztos eredményekhez még nem elegendő számú – földmágneses, gravitációs és geoelektromos mérések nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy meteorkráterről van szó. Meggyespusztánál a jövőben még további geofizikai és ásványtani vizsgálatra van szükség.

A meteorkráterekkel kapcsolatos kutatások célja, hogy feltárják a földtörténetnek ezeket a különleges mozzanatait, hiszen nem csekély jelentőségű eseményekről van szó: a meteorbecsapódások igen komoly változásokat idéztek elő szűkebb és tágabb környezetükben. Habár hazánkban nem találnak és (remélhetőleg) nem is fognak találni olyan látványos felszíni krátereket, amilyeneket többek között Észak-Amerikából ismerünk, a Veszprém mellettihez hasonló kisebb felszínközeli kráterek alkalmasak lehetnek a nagyközönség számára történő bemutatásra.

„A hozzánk legközelebbi két ismert meteorkráter Németországban van: Steinheimnél és Nördlingennél. Bár mindkét kráter erősen lepusztult, a szerencsére nem mindennapi jelenség mégis rengeteg látogatót vonz: bemutatásukra komoly turisztikai ágazat épült. A meggyespusztai kráter illetve a meteorbecsapódás, mint általános természeti jelenség bemutatása nagyon jól illeszkedhetne a Balatonfelvidéki Nemzeti Park földtani értékeket bemutató, 2006-ban indult Bakony-BalatonGeopark programjához” – magyarázza a kutatás gyakorlati hasznát Kakas Kristóf.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.