Élet-Stílus

Vezető nélküli autók városi forgalomban

Egy szellemvárosban vezető nélküli autók keringenek. Némelyikük hosszasan elidőz egy kereszteződésben, egy másik beletolat egy üzlethelységbe, két automatizált autó pedig egymásnak ütközik. Az amerikai védelmi minisztérium által szponzorált versenyen végül a 11 vezető és emberi beavatkozás nélkül közlekedő járműből hat sikeresen célba ért.

Az Egyesült Államok kongresszusának felhatalmazásával a védelmi minisztérium egy különleges részlege, a DARPA (Defence Advanced Research Projects Agency) először három évvel ezelőtt hirdette meg az Urban Challenge elnevezésű a versenyt, amelyen kizárólag teljesen automatizált autók vehetnek részt.

Az emberi beavatkozást teljességgel nélkülöző autóknak 2004-ben az volt a feladatuk, hogy több mint 200 kilométert tegyenek meg sivatagi körülmények között, ám akkor ez még egyetlen autónak sem sikerült. 2005-ben azonban már négy autó célba ért a 212 kilométeres versenyben, elsőként a Stanford Egyetem kutatói által átalakított Volkswagen Touareg futott be.

Urban Challenge

A múlt hét végén rendezték a harmadik DARPA Grand Challenge versenyt – ezúttal városi körülmények közé kényszerítve az intelligens autókat. Az Egyesült Államok légierejének egyik használaton kívüli légibázisán, Victorville-ben rendeztek be csekély 20 és fél millió dollárért egy kisebb szellemvárost, ahova azért beeresztettek jó néhány „hagyományos” autóst is, hogy a városi közlekedést tökéletesebben szimulálhassák, és hogy a robotautók dolgát megnehezítsék.


Vezető nélküli autók városi forgalomban 1

A gyõztes automata járgány


Az előselejtezőket követően tizenegy vezető nélküli autó indulhatott útnak, hogy megküzdjenek az osztott pályás utakkal, kereszteződésekkel, épületekkel, parkoló és közlekedő autókkal – és persze egymással is.

A tizenegy indulóból végül hat ért célba, a többi eltévedt vagy épp kisebb karambolt szenvedett. Nagyobb ütközéseknek azért nem lehettek szombaton tanúi a tribünön ülő kiváltságosok, mert minden egyes robotautó mögött ott volt árnyéka is: a kísérőautóban ott ültek a tervezők és a csapattagok, akik az ütközéseket vagy veszélyes szituációkat elkerülendő beavatkozhattak a közlekedési helyzetbe – persze csak azon az áron, hogy robotautójuk kiszáll a versenyből.

Az indulók legtestesebbike, a TerraMax névre keresztelt teherautó azért így is lélegzetelállító manővert produkált: a verseny közepén némi zavar keletkezhetett koordinációjában, és elébb felparkolt a járdára, majd azt követően – igaz, nem túl nagy sebességgel – beletolatott egy fantomüzletbe.

A hezitálást sem díjazták

Bár a szigorú zsűri a kereszteződésben igencsak hosszasan ácsorgó és gondolkodó AnnieWay-t szintén kizárta a versenyből, mivel komoly közlekedési dugót okozott, kisebb koccanásokat túlélő autók azonban voltak a befutók között. A hatórás limit, amin belül célba kellett érniük az autóknak, hat számára bizonyult elegendőnek. A DARPA szakembereiből álló zsűri nemcsak az autók gyorsaságát vizsgálta, hanem videofelvételek alapján visszakövették az autók mozgását is, valamint azt, hogy hányszor hágták át a közlekedési szabályokat. Mindent kiértékelve végül a pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem kutatói által átalakított Chevrolet Tahoe-t hozta ki vasárnap a zsűri győztesnek.

A 85 kilométeres városi távot legsikeresebben teljesítő Chevroletet alkotói olyan lézerszkennerrel szerelték fel, amely egy másodperc alatt tízszer kémleli körbe környezetét, hogy milliós nagyságrendben szállítson adatokat a vezérlő számítógép felé. Bár a győztes autó átlagsebessége egyelőre nem eget rengető (ahogy a többi indulóé sem az), hiszen alig 23 km/h-s sebességet értek el, ám ebben nagy szerepet játszott az is, hogy viszonylag jól sikerült a városi közlekedés szimulálása.

2015-re már a hadszíntereken

„Képzeljék el, hogy telefonálnak, megreggeliznek sőt, még emailjeiket is ellenőrzik, miközben a robotautók Önöket munkahelyükre szállítják. Elképesztő fejlődés” – nyilatkozta Larry Burns, a Carnegie Mellon Egyetem autójának megépítését is szponzoráló General Motors kutatásért és fejlesztésért felelős alelnöke a BBC News-nak.

Burns úgy gondolja, hogy a ma még szürreálisnak tűnő kép a következő évtized közepére már meg is valósulhat. Az amerikai kongresszus és az amerikai védelmi minisztérium persze nem elsősorban a polgári lakosok kényelmét tartotta szem előtt, amikor támogatta a versenyt. A célkitűzés ugyanis az, hogy 2015-re az amerikai hadseregben a logisztikai tevékenységek legalább egyharmadát ilyen robotautókkal hajtsák végre.

Mindazonáltal a következő évek robotautó-versenyeinek finanszírozása egyelőre kérdésesnek tűnik: a Technology Review-nek nyilatkozó Tony Tether, a DARPA vezetője ugyanis elégedettséggel nyugtázta, hogy az eredeti célkitűzést már most is teljesítették. A legfontosabb feladat ugyanis Tether szerint annak a mítosznak az eloszlatása volt, hogy képtelenség lenne városi közlekedéshez is alkalmazkodó robotautókat előállítani.

„Amint bebizonyosodik valamiről, hogy mégis meg lehet csinálni, nemsokára újabb és újabb fejlesztők jelennek meg azzal, hogy ők még jobb megoldást tudnak” – nyilatkozta Tether a technológiai szaklapnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik