Élet-Stílus

A sarkvidéki kutatások éve

Az ENSZ 2007-2008-at a poláris vidékek kutatásának évévé nyilvánította. A távoli, de a földi klíma szempontjából fontos területek vizsgálatában jelenleg a műholdas adatok meghatározók.

Hatvan ország több ezer kutatója dolgozik majd még intenzívebben a nemzetközi poláris év (International Polar Year, IPY) keretében. (Ez valójában két teljes év lesz, 2007 márciusától 2009 márciusáig, hogy a kutatóknak lehetőségük legyen mindkét féltekén minden évszakban dolgozni.) A sarki területek – a globális klímát befolyásoló hatásuk révén – végső soron az egész Föld élővilágára és az emberi társadalomra is hatással vannak. A klíma jelenleg zajló változása megértésének egyik kulcsa, hogy minél többet tudjunk meg a poláris vidékek folyamatairól.

Az Európai Űrügynökség (ESA) élen jár a gyakorlatilag folyamatos műholdas adatok szolgáltatásában. A hosszú távon érvényes trendek és változások felismerését immár 15 éve segítik európai távérzékelő mesterséges holdak, az ERS-1-től kezdve az ERS-2-n át az Envisatig. Természetesen más űrügynökségek is végeznek méréseket a sarkvidékek fölött.

A Föld körüli pályáról szerzett adatok segítenek megtalálni az összefüggést az Északi- és Déli-sarkvidék jelenségei, valamint bolygónk egészének óceáni és légköri folyamatai között. Különösen fontos a hó- és jégtakaró eloszlásának, változásának a nyomon követése. Eközben többféle módszerrel nyert adatokat is használnak: passzív (optikai) és aktív (radaros) távérzékelést, de érzékeny gravitációs méréseket is.

A globális felmelegedés folyamatának gyorsulása miatt a sarkvidéki területek kutatása mindenképpen fontos feladat, azonban mindeddig a világ ezen távoli tájainak jelentőségét csak kevesen tartották meghatározónak klímánk alakulása tekintetében. Az utóbbi években megjelent aggasztó jelentések és tanulnányok úgy tűnik mégis elérték céljukat, az ENSZ kezdeményzése pedig várhatóan megnöveli azokat az ismereteinket, amelyek létfontosságúak jövőnk szempontjából.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik