Élet-Stílus

Apró Antal

admin
admin

2006. 10. 15. 20:16

Ez az oldal az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete Közalapítvány életrajzi anyagaiból készült.

Szegeden született. Árvaházban nevelkedett, 1916-ban Makóra került. Az elemi iskola után Makón, majd Budapesten szobafestőként dolgozott. 1930-tól tagja volt MÉMOSZ-nak, 1931-től a KMP-nek. 1935-ben egyik szervezője volt az építőmunkások sztrájkjának, tevékenykedett az Egyesült Szakszervezeti Ellenzékben is. 1938-ban beválasztották a MÉMOSZ országos vezetőségébe. Illegális tevékenysége miatt többször letartóztatták és internálták. 1944 szeptemberében a Békepárt Központi Bizottságának tagja lett, megbízták az ellenálláshoz szükséges fegyverek beszerzésével. 1945. január 22-től az MKP KV Szakszervezeti Osztályának a vezetője, februártól a KV Tömegszervezetek és Tömegmunka Osztály irányítója lett, majd a 1945. április 13-án létrehozott KV Szakszervezeti Bizottság élére került. 1946 májusától az MKP PB pót-, majd rendes tagja, októbertől részt vett az MKP Szervezőbizottságának munkájában. 1948-ban tagja az MKP-SZDP Közös Szervezőbizottságának. 1945-től országgyűlési képviselő. 1948 és 1951 között kimaradt a legfelső pártvezetésből, a Szakszervezeti Tanács főtitkárává választották. Rákosi és Gerő bírálta “szindikalizmusa” miatt. 1949 augusztusától 1952 január elejéig, valamint 1953. július és november között az Elnöki Tanácsnak is tagja. 1952 elején építőanyag-ipari miniszter, 1953 júliusától az építésügyi miniszter első helyettese lett. Novemberben visszakerült az MDP PB-be, és a Minisztertanács elnökhelyettese lett. A jogtalanul elítélt volt párttagok rehabilitálásával kapcsolatos határozat végrehajtását irányító bizottság, majd 1955 márciusa után a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja. 1971-ig Magyarország állandó képviselője a KGST tanácsában. 1956. június 16-án a HNF Országos Tanácsának elnökévé választották. 1956. október 6-án beszédet mondott Rajk László temetésén. Október 23-án éjszaka az MDP KV Katonai Bizottság tagjává választották. Október 27-től Nagy Imre nemzeti kormányában a Minisztertanács elnökhelyettese és építésügyi miniszter. Október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. November 2-án a tököli szovjet parancsnokságra menekült, majd Szolnokra vitték. November 4-től a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban az iparügyek vezetésével bízták meg. 1956. november 7-től az MSZMP IIB tagja, decembertől a Gazdasági Bizottság vezetője. 1957. május 9-én a Minisztertanács elnökhelyettese lett. 1958. január végétől 1961 szeptemberéig a Minisztertanács első elnökhelyettese. 1961-ben a kormány Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának élére helyezték. Magyar részről ő írta alá a Barátság I. kőolajvezeték megépítésének szerződését és az atomerőmű-programmal kapcsolatos dokumentumokat. 1971. május 12-én felmentették addigi tisztségeiből, az Országgyűlés elnökévé választották – ezt a pozíciót 1984 decemberéig töltötte be. 1976 és 1989 között az MSZBT elnöke. 1980-ban kimaradt az MSZMP PB-ből, majd az 1988. májusi pártértekezleten a kb-ból is. 1989 május 8-án lemondott a képviselői mandátumáról, és visszavonult a politikától.

vissza a címlapra
  • Címkék:
  • '56

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.